185096. lajstromszámú szabadalom • Burkolat húsipari termékek számára
1 185.096 2 A II. Táblázatban kondicionált burkolatokból álló sorozat húzási és más fizikai sajátságainak mérési eredményeit mutatjuk be, melyeket Instron vizsgáló berendezéssel állapítottuk meg. A kondicionált búr- 5 kolatot úgy kaptuk, hogy a burkolatot 24°C hőmérsékletű, 60% relatív nedvességtartalmú helyiségben tartottuk mindaddig, amíg a környezettel beállt a nedvességtartalom egyensúlya. A kondicionált burkolat fizikai sajátságai megközelítik a szabályzott nedvességtartalomban tartott burkolat jellemzőit. A III. Táblázatban foglaltuk össze az újranedvesített burkolat húzást és egyéb fizikai sajátságait. Ezt az újranedvesített burkolatot vízben áztattuk. Ez a töltés során fellépő helyzetnek, húzásnak felel meg, amidőn a beletöltött hústerméktől átnedvesedik. III. Táblázat Az újranedvesített burkolat húzási jellemzői Sarzsszám Szakítási szilárdsáR psi Hossz- Keresztirányban irányban Hosszirányba)1 Nyúlás % Keresztirányban Energia cmkg-ban Hosszirányban Keresztirányban A 4051 4885 44 46 B 4751 5776 46 106 4,19 5,96 C 5333 5561 46 97 4,5 4,98 D 5010 5998 42 103 3,18 4,48 E 5286 6174 50 99 6,46 8,26 F 4825 5791 47 110 4,82 6,67 H 5847 6299 47 105 5,23 6,34 J 5155 5457 42 107 4,76 6,01 K 3711 3779 34 85 3,04 3,29 L 3802 4262 34 86 2,56 2,8 M 4156 4611 31 81 2,18 5,99 N “ 5912 — 104 _ 4,64 0-4598 — 87 _ 2,79 p — 5543 — 88 _ 5,58 X 4500 4000 55 145 — 3C összehasonlítás céljából az 1. példában követett eljárást ismételjük azzal a kivétellel, hogy a koaguláltató fürdő hőmérséklete 42,0 °C (ez a viszkóz-eljárásban szokásos hőmérséklet), és a burkolatot 20% glicerinnel lágyítottuk (plaszticizáltuk) (X. sarzs). 35 Majd a koaguláltató fürdő hőmérsékletét 42,0°C-on tartottuk, de nem lágyítottunk glicerinnel (E. sarzs). Utána a koaguláltató fürdő hőmérsékletét 33°C-ra csökkentettük és a burkolatot 20% glicerinnel lágyítottuk (K. sarzs). Ezeknek az összehasonlítás célját szolgáló burkolatoknak a fizikai sajátságait is az I—III. Táblázatokban foglaltuk össze. Az I. és II. Táblázatokból látható, hogy a hagyományos viszkóz-eljárással készült, kondicionált burkolat húzási tulajdonságai olyanok, hogy a húzási szilárdság keresztirányban lényegesen kisebb (például 60-90%), mint hosszanti irányban. A találmány szerinti eljárással előállított burkolatokban a szakítási szilárdság mind hosszanti, mind keresztirányban lényegében azonos, azaz izotróp. A burkolat izotróp jellege kívánatos, mert a burkolatnak nagy sebességgel működő töltőgépeken való 50 töltése és elkötése során csavaró hatás is és ezzel kerületi húzóerő is fellép. A keresztirányban mutatkozó nagy szakítószilárdság ellenállóvá teszi a burkolatot ezzel a húzóerővel szemben. Az energia a burkolat tartósságának a mértéke, és azonos a húzóerő/megnyúlás görbe alatti terület- 55 tel. A III. Táblázat adatai azt mutatják, hogy az újra nedvesített, csekély alapsúlyú, találmány szerinti eljárással készült burkolat húzási sajátságai azonosak vagy kedvezőbbek, mint a szokásos viszkóz-eljárás útján készült cellulózburkolaté. 2. példa Az I. példa szerint előállított burkolatokat alávetjük a következő értékelő vizsgálatoknak isrPermeabilitás, látszólagos porózitás és sűrűség. E vizsgálatok eredményeit tartalmazza a IV. Táblázat. IV. Táblázat Sarzsszám Permeabilitás cm/óra Látszólagos porózitás (cm1 /sec) x 10'7 Sűrűség g/ml é A 0,227 3,08 1,4652 B 0,218 2,63 1,5222 C 0,220 2,40 1,4904 D 0,258 2,08 1,5014 E 0,220 3,25 1,5102 F 0,265 3,32 1,4712 I 0,387 4,63 — J 0,328 3,59 — K 0,226 3,12 — L 0,260 3,21 — M 0,239 2,83 — N 0,399 5,01 — O 0,328 3,67 — P 0,374 5,11 — X 0,176-0,214 3,15-3,85 1,342-1,359 A permeabilitást 1%-os kálium-ferricianld oldat diffúziós sebességével határoztuk meg (centiméter óránként), és felhasználjuk a burkolatfal porózitásának jellemzésére kis molekulasúlyú vegyületekkel szemben is. A perméabilités határozza meg a burkolatban lévő húskészítmény nedvességleadását, továbbá a hús 6
