185066. lajstromszámú szabadalom • Karbamid-származékkokat tartalmazó rovarírtószerek és eljárás az új karbamid-származékok előállítására

1 185.066 2 A találmány az (I) általános képletű karbamid-szár­­mazékokat hatóanyagként tartalmazó rovarirtó szerekre, valamint az (I) általános képletű űj karba­­mid-származékok előállítására szolgáló eljárásra vonat­kozik. Az (I) általános képletben Q (II) vagy (III) képletű csoportot, X oxigén-vagy kénatomot, Y klór- vagy fluoratomot és Z liidrogén-, klór- vagy fluoratomot jelent. A 2.123.236. számú német szövetségi köztársasági közzétételi iratban állati kártevők ellen hatásos ben­­zoil-karbamid-származékokat ismertetnek. Az emlí­tett iratban leírt A képletű vegyület kereskedelmi forgalomban lévő szer hatóanyaga (diflubenzuron). Az ismert szer hatásához képest a találmány szerinti kártevőjrtószereknek lényegesen jobb hatásuk van, például lárvaszakaszban lévő rovarok ellen. Előnyösen alkalmazhatók azok a vegyületek, ame­lyek képletében X, Y és Z oxigénatomot, fluoratomot és fluoratomot; oxigénatomot, klóratomot és fluor­­atomoU oxigénatomot, klóratomot és liidrogén­­atomot, kénatomot fluoratomot és fluoratomot; kén.atomot, klóratomot és fluoratomot, illetve kén­atomot, klóratomot és hidrogénatomot jelent, külö­nösen akkor, ha egyidejűleg Q 2,4-difluor-3,5-diklór­­-fenil-csoport. Az új vegyületeket önmagában ismert módon a következő eljárásokkal állíthatjuk elő; a) egy (IV) általános képletű anilint - Q a fenti je­lentésű - egy (V) általános képletű izocianáttal, il­letve izotiocianáttal - X, Y és Z a fenti jelentésű - reagáltatunk; vagy b) egy (VI) általános képletű izocianátot, illetve izotioeianátot - Q és X a fenti jelentésű - egy (VII) általános képletű benzamiddal — Z és Y a fenti jelen­tésű - reagáltatunk. Az a) és b) eljárást szobahőmérséklettől a reakció­­elegy fonáspontjáig terjedő hőmérsékleten hajtjuk végre. Reakcíóközegként közömbös oldószert, pél­dául aromás szénhidrogént, így toluolt vagy xilolt, klór-benzolt, piridint, étert, így dioxánt, tetrahidro­­furánt alkalmazhatunk, és adott esetben tercier szerves bázis, például trietil-amin vagy piridin jelen­létében dolgozunk. A kiindulási anyagokat - ha ezek nem ismertek — szokásos módszerekkel önmagában ismert módon ál­líthatjuk elő, A (IV) általános képletű anilint a megfelelő nitro­­vegyületből állítjuk elő a nitrocsoportnak alkalmas redukálószerrel való redukciójával. A (IV) általános képletű anilinból foszgénnel, illetve tiofoszgénnel reagáltatva a (VI) általános képletű izocianátot, illetve izotioeianátot kapjuk. Az (V) általános képletű benzoil-izocianátot a megfelelő benzamidból oxalil-kloriddal állíthatjuk elő. Az (V) általános képletű benzoil-izotiocianátot a megfelelő benzoÜ-kloridból és kálium-tiocianátból kapjuk. Az új vegyületek rovar- és atkaölőszerek hatóanya­gaiként alkalmazhatók. Ezek a rovar- és atkaölő-sze­­rek felhasználhatók káros rovarok és atkák, valamint különböző fejlődési formáik, így hernyóik és lárváik irtására, A káros atkákon kívül elsősorban káros rova­rok ellen alkalmazhatók, így a Diptera, Coleoptera, Lepidoptera, Hemjptera, Homoptera és Hymenop­­tera csoportba tartozó ellen. Például megemlíthetjük a következőket; szúnyogok (Aedes), mexikói bab­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 bogár (Epilachna), burgonyabogár (Leptinotasa), káposztaiiioiy (Plutella), gyapothernyó (Pro de ni a), takácsatka (Tetranychus), ciklámenatka (Tarsone­­mus), Dichomeris, pillangók (Pyroderces), Argyrop­­lose ocellana, téli araszoló, rügysodró, ilonca (Adoxo­­phyes reticulana), pókhálós moly, tölgyszövő szőlő, ilonca, gyűrűsféreg, gyapotpoloska, körte fa-levélszívó és répalégy. A találmány szerinti szerek előállításához a ható­anyagot a szokásos segéd, és/vagy hordozóanyagok­kal szokásos szerekké dolgozzuk fel, például emulzió­­koncentrátumokká, szuszpendálható porokká és po­rozószerekké. A felhasználás pennetievek és porok alakjában történhet körülbelül 0,0005 és 2 s% közöt­ti koncentrációban; a nagy hatóanyagtartalmú (ÜLV) koncentrátumok hatóanyag-tartalma körülbelül 9o s7?-ig is terjedhet. A hatóanyag felhasznált mennyi­sége hektáronként a hatóanyagtól és a haszonnövény­től függően körülbelül 0,005-0,5 kg, előnyösen 0,01-0,25 kg lehet. A következő példákban ismertetjük néhány szer összetételét és előállítását. Szuszpendálható por 25 s% hatóanyag (III vegyület), 55 s% kaolin, 10 s% kolloid kovasav, 9 s% lígninszulfonát (diszpergálószer), 1 s% nátrium-tetrapropílén-benzol­szulfonát (nedvesítőszer). Az alkotórészeket szokásos módon szuszpendálha­tó porrá (szemcseméret: kisebb, mint 4 p) dolgozzuk fel. Felhasználáshoz vízzel pemietlevet állítunk elő, amely 0,0005-0,5 s% hatóanyagot tartalmaz. Folyékony koncentrátuin 10 s% , hatóanyag (I vegyület, 80 s% ciklohexanon, 10 s% etoxilezett nonil-fenol Porozószer 2 s% hatóanyag (IV vegyület), 98 s% tál kuni. Szuszpendálható por 60 s% hatóanyag (VI vegyület), 15 s% kaolin, 15 s% kolloid kovasav, 9s% kalcium-ligninszulfonát, 1 s% nátrium-tetrapropilén-benzolszulfonát. ULV (igen kis térfogatú) koncentrátum 90 s% hatóanyag (II vegyület), 6 s% polietilén-glikol-monometíl-éter, 4 s% nonil-fenii-poliglikol-éter. A találmány szerinti szerek hatékonyságát a be­vezetőben említett, ismert diflubenzuront tartalmazó szer hatásával összehasonlítva határoztuk meg. A vizsgálatot laboratóriumi körülmények között lárvákkal (Aedes aegyiptii, A) és hernyókkal (Spodop­­tera littoralis, B) végeztük. Az LD»5 értéket határoz­tuk meg ppm hatóanyagban, és a pemietlevet a ható­anyagok 0,1-0,5 s%-os acetonos oldatának vízzel való hígításával készítettük. A következő hatóanyagokat vizsgáltuk; I N-(2,4-difluor-3,5-diklór-fenil)-N’-(2-klór-6-flu­­or-benzoilj-karbamid, II N-(2,4-difluor3,5-diklór-fenil>N’-(2-klór-ben­­zoil)-tiokarbamid, III N-(2r3,4,5-tetraklór-ferül)-N’-(2,6-difluor-ben­­zoil)-karbamid, IV N-(2,3,4,5-tetraklór-fenil>N’-(2-klór-benzoü> 2

Next

/
Thumbnails
Contents