185040. lajstromszámú szabadalom • Nem-tektonikus építési eljárások és berendezés az eljárások tömeges foganatosítására
1 185 040 2 A 2a ábrán a találmány szerinti sík tektonikus szerkezeti egységek (falképzők, illetve födémképző) néhány példakénti kiviteli alakjainak metszete látható; A 3, ábra a találmány szerinti eljárással épített épület második példakénti kiviteli alakjának perspektivikus képe; A 4. ábrán a találmány szerinti pillérképző tektonikus szerkezeti egység néhány példakénti kiviteli alakja perspektivikus képben látható; Az 5. ábra a 3. ábra szerinti eljárás változatát szemlélteti ugyancsak perspektivikus képben; A 6. ábra a találmány szerinti eljárással épített épület harmadik példakénti kiviteli alakja; ... A 7. ábrán a találmány szerinti, nem-tektonikús felületelemek előregyártására való berendezés perspektivikus képe látható; A 8. ábra a 7. ábra szerinti berendezés másik példakénti kiviteli alakját szemlélteti; A 9. és 10. ábrán a nem-tektonikus felületelemek sorozatgyártására két további berendezésváltozatot tüntettünk fel; All. ábra a találmány szerinti sík tektonikus szerkezeti egységek előregyártására való berendezés perspektivikus képe; A 12. ábra nagycellás térelemgyártó berendezés példakénti kiviteli alakjának perspektivikus képe. Az 1. ábrán látható épületrészle a találmány szerinti eljárással, sík falképző és födéinképző tektonikus szerkezeti egységek monolitikus teherhordó szerkezetté történt egyesítésével épült. Ezek a sík tektonikus szerkezeti egységek a találmány szerint legalább a manipulálhatóság mértékéig teherbírók. A falképző tektonikus szerkezeti egységeket a jelen esetben szintmagasságnak megfelelő hosszúságúra készítettük és a rajzon 1 hivatkozási számmal jelöltük. A sík födémképző szerkezeti egységeket 2-vel jelöltük. A sík tektonikus szerkezeti 1, illetve 2 egységek gyártása jól nyomon követhető a 2. ábrán. A 2. ábra a részletén a sík tektonikus szerkezeti 1, illetve 2 egységek gyártásának első fázisa látható. Magát a gyártósablont a jobb áttekinthetőség kedvéért itt elhagytuk, de arra részletesebben a 11. ábra kapcsán térünk ki. A gyártósablon gyártóterében egymás mellett elrendezzük az előregyártott nem-tektonikus 3 felületelemeket. amelyek a jelen esetben gipszből készültek és felső részükön hossz-, illetve keresztirányú 4 csatornákkal (hornyokkal) vannak ellátva. Ezt követően a 4 csatornákba 5 betonvasalást helyezünk és azt helyzetében pontosan tájoljuk a gyártósablonban (2. ábra b részlet). Ezután a 3 felületelemeket 6 betonkiöntéssel - a jelen esetben a beépítési statikai követelményeknek megfelelően teherbíró - monolit szerkezetté, azaz tektonikus szerkezeti egységgé egyesítjük (2. ábra c részlet). A 6 betonkiöntéssel a 3 felületelemek hossz- és keresztirányú 4 csatornáiban önmagában ismert dermesztett vasbeton „szöveteket” tartalmazó vasbetonrácsot, azaz „szövetvázat” alakítunk ki, amelyet 7-tel jelöltünk. Másrészt a 3 felületelemek felső felületén a 7 szövetvázzal összefüggő 8 vasbetonhéjat hozunk létre. A beton szilárdulása után a sík falképző, illetve födémképző tektonikus szerkezeti 1, illetve 2 szerkezeti egység kizsaluzható, emelhető és szállítható, azaz manipulálható. A 2a ábrán a találmány szerinti falképző és födémképző tektonikus szerkezeti 1, illetve 2 egység néhány példakénti kiviteli alakjának részmetszetét tüntettük fel (a-f változat). Ezeket „míkrocellás vasbeton szerkezeteknek” tekintjük függetlenül attól, hogy azok csupán vasbeton szövetrácsból, vagy vasbeton szövet és vasbeton héj kombinációjaként vannak-e kialakítva. (A rajzon csak a vasbeton részeket sraffoztuk.) Amint a 2A ábrán látható, a falképző tektonikus szerkezeti 1 egység a és b változatánál a rejtett 7 vasbetonrács szélesebb, illetve keskenyebb, viszont a c és d változatnál a szélesebb, illetve keskenyebb 7 vasbeton-rács 8 vasbeton-héjjal kombináltuk, amelyeket a nem-tektonikus 3 felületelemek kétoldalt közrefognak. Az e és/változatoknál bordaszerű, illetve gerendaszerű vasbeton-rácsot kombináltunk a 8 vasbetonhéjjal. A födémképző tektonikus szerkezeti 2 egység példakénti a-f változatainál a fentiekhez hasonlóan 7 vasbeton-rácsot és annak a 8 vasbeton-héjjal való kombinációját alkalmaztuk. Az / változatok adott esetben rejtett hőstabiíizáló szerkezeteket is magukban foglalhatnak. Az 1. ábra szerinti egyszintes épületnél a találmány szerinti eljárással az építés menete a következő: Először a belmagasságnak megfelelő magassági méretű falképző tektonikus szerkezeti 1 egységeket az épület előzetesen elkészített koordinációs 9 zérusszintjén egymás mellé rendezzük. Az ideiglenes támasztásukhoz és tájolásukhoz külön nem ábrázolt segédszerkezeteket alkalmazhatunk. A beállított végleges helyzetükben a falképző tektonikus szerkezeti 1 egységeket a 9 zérusszinthez 10 kapcsolattal rögzítjük. Ez a 10 kapcsolat a jelen esetben „heterogén” kapcsolat, ami alatt mindenféle oldható és nem oldható kapcsolatot (például csavarozás, hegesztés stb.) értünk, kivéve a kibetonozással létrehozott kapcsolatot, amelyet „homogénnek” tekintünk. Ezután a födémet kezdjük építeni, amihez a födémképző tektonikus 2 elemeket beemeljük és a kétoldalt kinyúló 5 betonvasalásukkal a falképző tektonikus szerkezeti 1 egységekre ültetjük. Ezt követően a falképző és a födémképző tektonikus szerkezeti 1, illetve 2 egysegek csatlakoztatott oldalainál végzett 11 betonkiöntéssel (és adott esetben járulékos hosszvasalás alkalmazásával) tesszük a szerkezetet együttműködővé. Ehhez a szükséges helyeken ismert módon zsaluzást alkalmazunk. Az 1. ábra „A” részletén jól látható a szomszédos 1 egységek, a „B” részleten pedig a 2 egységek csatlakoztatása vízszintes, illetve függőleges metszetben. Amint ezekből kitűnik, az 1 egységek függőleges hosszoldalaikon kétoldalt zárt, a 2 egységek pedig alul zárt horonyszerű bemélyedéssel vannak ellátva. Az ezekből keletkező függőleges csatornát akiöntéskor ugyancsak betonnal töltjük meg. A beton sziiárdulása után az ideiglenes támasztás megszüntethető. Többszintes épület építésénél a fenti műveletek ciklikusan ismétlődnek. A 3. ábrán a találmány szerinti eljárással épített másik épület részlete látható. Ennél falképző tektonikus szerkezeti egységek helyett pillérképző tektonikus szerkezeti 12 egységeket alkalmaztunk, amelyek a jelen esetben egymás mögött kettesével vannak elrendezve és a koordinációs 9 zérusszinten a jelen esetben heterogén 10 kapcsolattal vannak végleges helyzetükben rögzítve. A találmány szerinti pillérképző tektonikus szerkezeti 12 egységek a-d változata a 4. ábrán látható, amelyek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65 4
