185040. lajstromszámú szabadalom • Nem-tektonikus építési eljárások és berendezés az eljárások tömeges foganatosítására
1 185 040 2 zárt, illetve nyitott térelemek. Közös jellegzetességük, hogy kívül és belül nem-tektonikus 3 felületelemekkel vannak zsaluzva, középen viszont „hajtogatott” 8 vasbetonhéj helyezkedik el, amely vékony vasbeton membránnak tekinthető és amely az egységet teherhordóvá teszi. A 12 egység gyártása megfelelő gyártósablonban hasonlóképpen történik, mint az 1 és 2 egységeké, így erre részletesebben nem térünk ki. A jelen esetben a 12 egységek magasságát úgy választottuk meg, hogy azok egyetlen darabban adják ki a szükséges szintmagasságot. A pillérképző tektonikus szerkezeti 12 egységek belső terei, illetve áttörései például nyílászáró szerkezetek beépítéséhez, tárolótérként, vagy szerelvénytérként hasznosíthatók. A 3. ábrán látható 12 egységek a 4. ábra d változatának felelnek meg, azaz oldalra fordított dobozszerkezetek. Az építés további szakaszában a két-két egymás mögötti 12 egységre egy-egy gerendakeretként kialakított, födémképző tektonikus _ szerkezeti 2\ egységet ültetünk és azokat egymáshoz heterogén 10 kapcsolattal rögzítjük. A gerendakeretként kialakított 2a egységek hasonlóképpen készülhetnek, mint a pillérképző tektonikus 12 egységek (4. ábra d részlet). 1 Természetesen olyan kivitel is lehetséges, amelynél j valamennyi pillérképző 12 egysége egyetlen gerenda-; rácsként, vagy gerendakeretként kialakított födémképző tektonikus szerkezeti egységet támaszt alá. Az ábrázolt esetben a gerendakeretekre kétoldalt túlnyúló 5 vasalásukkal az 1. ábrán ismertetett sík födémképző 2 egységeket ültetünk. Ezeket egymással itt 6 betonkiöntéssel, azaz homogén kapcsolattal egyesítjük teherhordó szerkezetté. Abban az esetben, ha például egyetlen gerendarácsot alkalmazunk födémképző tektonikus szerkezeti 2a egységként, akkor erre bármely más födémlemez is helyezhető, amelynek önmagában nem feltétlenül kell teherhordónak lennie. Az 5. ábrán a 3. ábra szerinti megoldás célszerű változatát tüntettük fel. Ennél csupán a gerendakeretként kialakított födémképző tektonikus szerkezeti egységek gyártása és beépítése történik másként, ezért itt ezeket 2Á-val jelöltük. A találmány szerint itt a gerendakeretként kialakított födémképző tektonikus szerkezeti 2Á egységeket a 9 zérusszinten, azaz in situ helyzetük vetületében készítjük a fentebb ismertetett módon, majd ezeket célszerűen a pillérképző 12 egységek tetején támaszkodó emelőberendezéssel — előnyösen a 12 egységeken megvezetve — emeljük fel végleges helyzetükbe és ott például heterogén 10 kapcsolattal rögzítjük azokat a 12 egységekhez. A 10 kapcsolat a jelen esetben a tektonikus 12 és 2^ egységek egybeeső nyílásain átvezetett rögzítőcsapokkal van kialakítva. Ezután a födémlemez készítése a fentiekkel azonos módon történik. Többszintes épületnél a pillérképző tektonikus szerkezeti 12 egységeket eleve a többszintnek megfelelő magasságúra készítjük, amelyeken megvezetve azután egymásután helyükre emeljük a zérusszinten készített gerendakereteket. Hasonlóképpen kell eljárni egyetlen gerendarácsként kialakított födémképző tektonikus szerkezeti egység alkalmazása esetén is. A 3. és 5. ábrával kapcsolatban külön nem tettünk említést a falazatról. Mivel a találmány szerinti pillérképző és födémképző tektonikus szerkezeti 12, illetve 12 és 12a egységek adják összeépítésük után az épület teherhordó szerkezetét, a falazat készülhet például függönyfalként önmagában ismert anyagokból, de készülhet az ismertetett sik falképző 1 egységekből is, amelyeket ilyen esetben heterogén, vagy homogén kapcsolattal rögzíthetünk az épület teherhordó szerkezetéhez. A 6. ábrán a találmány szerinti eljárás további előnyös foganatosítási módjával épült épület részletét tüntettük fel. Ez az építés igényli az építéshelyen a legkevesebb munkát, következésképpen ennél a legnagyobb az építéshelyi termelékenység. Ennél két-két sík falképző tektonikus szerkezeti 1 egységből és két-két szembenfekvő sík födémképző tektonikus szerkezeti 2 egységből először sarokmerev nagycellás 13 térelemeket készítünk, amelynek során az 1 és 2 egységeket a kétoldalt túlnyúló 5 betonvasalásuknál (adott esetben járulékos vasalás felhasználásával) 6 betonkiöntéssel monolitikusán együttműködővé tesszük. (Az erre a célra szolgáló gyártósablont a 12. ábra kapcsán ismertetjük részletesebben). A nagycellás 13 térelemeket célszerűen a beépítési helyzetükhöz képest 90°-kai elfordított helyzetükben készítjük. Ebben a helyzetben ugyanis a 6 betonkiöntés lényegesen egyszerűbben végezhető el. A kétírányban paraméter méretű manipulálható 13 térelemeket azután beépítési helyzetükben a koordinációs 9 zérusszinten egymás mellé rendezzük és helyzetükben 10 kapcsolattal rögzítjük, amely lehet heterogén, vagy akár homogén kapcsolat is. Az egymáshoz csatlakoztatott 13 térelemek homlokfelületeinél képződött csatornákat (6. ábra A és B részlet) az 1. ábránál ismertetett módon 6 betonkiöntéssel öntjük ki. Többszintes épület iéi a fent ismertetett építési ciklus szintenként ismétlődik. A 7. ábrán a találmány szerinti berendezés első példaként kiviteli alakja látható, amely nem-tektonikus felületelemek tömeges gyártására való. A berendezés két fő részbő’ áll, nevezetesen csoportzsaluként kialakított 20 gyártósablonból és ezzel társított 30 leválasztószerkezetből. A 20 gyártósablonnak 21 alvázkerete, hosszmerevítő és kertsztmerevítő 22, illetve 23 kerete, hátsó 24 zsaluoldala, sablonfenékként szereplő alsó 25 öntőlapja, 26 támaszokkal merevített mellső 27 zsaluoldala, valamint oldalsó 28 zsaluoldalai vannak. A 28 zsaluoldalak lanellarendező függőleges 28a hornyokkal vannak ellátva, amelyekbe diafragmaként szolgáló és például vinilbő készült L lamellák helyezhetők be felülről. így tehát az egymástól távközzel elhelyezkedő L lamellák és a zsah oldalak határolják a nem-tektonikus felületelemek, jelen esetben gipszelemek gyártótereit. A nyitható 24, 27 és 28 zsaluoldalak a gyártandó felületelemek méretváltoztatásához önmagukkal párhuzamosan állíthatók és például magassági méretváltoztatáshoz cserélhetők. A találmány szerint a 20 gyártósablon lamellákkal párhuzamos, jelen esetben mellső 27 zsaluoldala az alsó 25 öntőlappal oldható sarokmerev kapcsolatban van. Ezek a 24 és 28 zsaluoldalak eltávolítása után r' ínyösen hidraulikus munkahenger (külön nem ábrázoltuk) segítségével a 21 alvázkeret vízszintes 29 csapjai körül 90°-kai felbiller thetök, amikor is a mellső 27 zsaluoldal vízszintes, a 25 öntőlap pedig függőleges helyzetbe kerül. Erre részletesebben a kizsaluzás ismertetésénél térünk ki. A 30 leválasztószerkezet a 20 gyártósablon folytatásaként, ar nak hosszközépvonalán van elrendezve. A 30 leválasztcszerkezetnek a billenthető 27 zsaluoldal alá tolható 31 kocsija van, amely 34 sínen meneszthető, to5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
