185017. lajstromszámú szabadalom • Berendezés precíziós acélgolyók tisztítására
1 185 017 2 A találmány tárgya berendezés precíziós acélgolyók tisztítására, különösen gördülőcsapágyakhoz készített acélgolyók megtisztítására. A találmány szerinti berendezés alkalmazható mind a golyók beépítését mind azok ellenőrzését megelőző tisztítás alkalmával. Ismeretes, hogy az acélgolyók készítése során, pl. a polírozó műveletet követően, a golyók felületéhez szenynyeződés tapad. Ha ez a szennyeződés a golyón marad, zavarhatja a golyók geometriai pontosságát ellenőrző optikai műszerek működését, továbbá a golyók beépítését követően üzemzavarokhoz vezethet. Az acélgolyók felületellenőrző berendezései is általában optikai ütőn működnek és a golyók felszínéhez tapadó szennyeződés torzíthatja az ellenőrzés eredményét. Sok esetben selejtes golyókká minősít a vizsgáló berendezés olyan golyókat is, amelyek geometriailag és méret szempontjából tulajdonképpen megfelelők lennének, de a felületükhöz tapadt szennyezés meghamisítja a vizsgálatot, így irreálissá teszi az ellenőrző műszerek eredményét. A szennyezett golyóknak a kész csapágyakban való alkalmazása közismerten üzemzavarokhoz vezet, vagy legalábbis túlmelegedési, zörgést és hasonló kellemetlen üzemi jelenséget okoz. Az acélgolyók tisztítására szolgáló berendezések egyik változatát az ultrahangos mosógépek képezik. Ezeknél a mosógépeknél a tisztítandó golyókat és a mosófolyadékot is ultrahang hatásának teszik ki, és ennek eredményétől várják a golyók felületéhez tapadó szennyeződés leválását, leoldását. Az ilyen ultrahangos mosóberendezések azonban nem tudnak megfelelő tisztaságú golyókat eredményezni, mert a golyók felületének mechanikus tisztítása nélkül nem lehet eltávolítani - tisztán a folyadék mozgására és oldóképességére alapítva — a szennyeződéseket. Az ismert tisztító berendezések egy másik változatát képezi az olyan megoldás, amelynél az acélgolyókat forgó dobban helyezik el és ebben a forgó dobban van a tisztítóanyag a golyókkal együtt. A tisztításhoz általában darabos fát, pl. fakockát vagy faforgácsot szoktak a golyók közé tenni, vagy különleges eljárással készített és megfelelő vegyszerekkel itatott, illetve kezelt olyan daraszerű anyagot, amelyet kukoricacsutkából állítottak elő. Az ilyen darabos tisztító anyagnak és a tisztítandó acélgolyóknak a halmaza mosófolyadékkal együtt foglal helyet a forgó dobban és a dob forgatása során lényegében a mosófolyadék vegyi hatása és a fakockák vagy a kukoricacsutkából készült dara mechanikus dörzsölő hatása érvényesül. Az ilyen berendezéseknél hátrányos, hogy a golyók a forgó dobban egymáshoz ütköznek és a dob forgásának valamint az egyéb körülményeknek a leggondosabb megválasztása esetén is sérülnek a golyók olyan értelemben, hogy a pontos gömbi alakjuk az ütközések révén torzulnak. Ilyen hiányosság miatt a üsztítás során több acélgolyó válik selejtessé. Ismeretesek olyan tisztító berendezések is az acélgolyók tisztítására, amelyeknél a polírozó géppel kapcsolatban áll maga a tisztító berendezés. A polírozó gépen biztosítja ez a berendezés a különféle folyadékoknak az adagolását illetve a különféle folyadékoknak a változtatását. Ennek megfelelően a polírozáshoz polírozó folyadékot juttat a gépbe egy külön szabályozó rendszer, majd a polírozás befejezése után a polírozó folyadék eltávolítását követően öblítő folyadékot juttat a golyók halmazához, ezt követően pedig tiszta petróleumot juttat a golyókhoz. Természetesen az ilyen berendezésnél gondoskodni kell arról, hogy a különféle folyadékokat regenerálják, tisztítsák, szűrjék és mindig a tiszta folyadékot juttassák a golyók halmazához. Az utóbb vázolt berendezés rendkívül költséges, bonyolult, és ennek ellenére sem biztosítja az acélgolyók megfelelő tisztítását. A polírozáshoz felhasznált polírozó anyag ugyanis tisztítóhatást nem fejt ki, mert általában a megfelelő polírozó anyag nem megfelelő a mosás szempontjából. Az ezt követő öblítő anyag viszont nem lehet kellően hatásos az acélgolyók felületére tapadt polírozó anyag szemcséinek leválasztása tekintetében, így végül az acélgolyóknak a felületén óhatatlanul visszamaradnak szennyező anyagok. További hátránya még ennek a berendezésnek, hogy tisztítást jelentő periódusokban nem biztosít olyan mechanikai hatást, ami a golyók felszínéről mintegy ledörzsölné az oldatapadt apró szemcséket. Ezért azután utótisztítást szoktak alkalmazni a mosási műveletet követően. Ez általában abból áll, hogy kézi törülgetésnek teszik ki a berendezésből kiszállított acélgolyókat. Ez a kézi törülgetés szarvasbőrrel, vagy ahhoz hasonló törlőkendőkkel történik. Nyilvánvaló, hogy az ilyen utótisztítás rendkívül munkaigényes, a nagyüzemi gyártás követelményeit sem mennyiségi sem költség tekintetében nem elégíti ki. A találmány szerinti berendezés segítségével az ismert hasonló célú berendezések hiányosságai, hátrányai, nagyrészt kiküszöbölhetők. A találmány szerinti berendezés elé kitűzött cél az volt, hogy mind vegyi jellegű tisztítást, mind mechanikai jellegű tisztítást biztosítson az acélgolyók számára, lehetőleg egyetlen berendezésen belül és emellett ne okozzon sérülést az egyes golyók felületén. A találmány szerinti berendezés a kitűzött célt azáltal oldja meg, hogy a tisztítani szándékolt acélgolyókat egy továbbító szerven tartja mozgásban a tisztítási folyamat ideje alatt anélkül, hogy azok ütköznének egymáshoz, és e tárcsához képest bolygatja az acélgolyókat, miközben mechanikusan dörzsöli azokat és mosófolyadékkal árasztja el a tisztítani szándékolt acélgolyókat, vagy legalábbis folyamatosan öblíti mosófolyadékkal a tisztításban résztvevő géprészeket és ezzel együtt az acélgolyókat. A bolygatást egy törlőtárcsa végezheü, vagy külön bolygató szervet is tartalmaz a berendezés. A törlőtárcsa textil jellegű törlőanyagot hordoz magán, vagy bőrt, vagy ehhez hasonló törlőanyagot. Ha a törlőtárcsa nem koaxiális a továbbító tárcsával, akkor maga ez a törlőtárcsa is képes az acélgolyóknak a továbbító tárcsához képesti bolygatására. Ez azt is jelenti, hogy elvileg az acélgolyók teljes felületét tudja a iöriőtárcsa a tisztítási művelet során mechanikailag dörzsölni. Lehet azonban külön bolygató szervet is alkalmazni, ami a törlőtárcsától függetlenül is mozgatja az acélgolyókat a továbbító tárcsához képest. A továbbító tárcsa előnyösen műanyagból készíthető, amelynek anyaga lágyabb mint az acélgolyók anyaga, így nem sérti meg az acélgolyókat. A továbbító tárcsában egy-egy acélgolyó befogadására alkalmas fészkeket, vagy furatokat kell kialakítani. A tisztítási folyamat alatt ezekben a fészkekben vagy furatokban maradnak az acélgolyók és a bolygató szerv vagy a törlőtárcsa - vagy mindkettő - hatására végzik az acélgolyók a továbbító tárcsához képesti rendezetlen mozgásukat. Előnyös úgy kialakítani a továbbító tárcsát, hogy annak kerülete mentén legyen az a sáv, amelyben a golyó5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
