185009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trasz-2-szubsztituált 5-aril- 2,3,4,4a,5,9b-hexahiodro- 1H-pirido[4,3-b]indol-származékok előállítására

1 2 lehetnek olyan egyedi esetek, ahol alacsonyabb vagy magasabb dózistartományok szükségesek. Minden VI vagy VII általános képletű vegyidet legalább két aszimmetriacentrummal rendelkezik a 4a,9b-kettőskötés transz-konfigurációt tartalmazó rendszerré való redukciója következtében. A következő példák a találmány bemutatására szolgálnak a találmány korlátozása nélkül, mivel ab­ban számos változtatás eszközölhető anélkül, hogy a találmány szellemétől és hatókörétől eltérnénk. Kiindulási anyagok előállítása 1. példa 2-Benzil-5-fenil-l ,2,3,4-tetrahidro-gamma-karbolin 100 g nyers N,N-difenil-hidrazint vizes kálium­­-hidroxid-oldattal meglúgositunk és a keveréket etil­­-acetáttal extraháljuk. A szerves réteget ledesztillál­va 39,2 g (0,216 mól) N.N-difenil-hidrazin szabad bázist kapunk, melynek olvadáspontja 130—135°C/ 1.1 Hgmm. Az anyagot feloldjuk 500 ml abszolút etanolban és 500 ml abszolút etanolban oldott 40,8 g (0,216 mól) N-benzil-4-piperidont adunk hozzá. A keveréket 65°C-ra melegítjük, száraz hidrogén­­-klorid-gázzal megsavanyítjuk, majd 5 óráig vissza­­folyatás közben forraljuk. Éjszakán át szobahőmér­sékleten állni hagyjuk, majd az oldószert lepároljuk, és a maradékot nátrium-hidroxid-oldattal meglűgo­­sítjuk, kloroformmal extraháljuk, a kivonatokat víz­mentes magnézium-szulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékot etil-éterben oldjuk, szűrjük és a szürletet éteres hidrogén-klorid-olda,ttal megsa­vanyítva kicsapjuk a nyers hidrokloridsót. A sót sza­bad bázissá alakítjuk át úgy, hogy vizes nátrium-hid­roxid-oldattal és etil-acetáttal összerázzuk, a szerves fázist megszárítjuk, kis térfogatra bepároljuk és 300 g szilikagélen kromatografáljuk hexán/etil-acetát 5 :1 térfogatarányú elegyével eluálva. 12,0 g (33%) kívánt terméket kapunk, melynek olvadáspontja 150— 155°C. . 1 2. példa 8-Fluor-5-/p-fluor-fenil/-l ,2,3,4-tetrahidro-gamma­­-karbolin ' I. 8-Fluor-2-karbetoxi-l ,2,3,4-tetrahidro-gamma-kar­­bolin 15,9 g (0,093 mól) N-karbetoxi-4-pjperidon, 15.1 g (0,093 mól) p-fluor-fenil-hidrazin-hidroklo­­rid és 150 ml etanol keverékét 2 óráig visszafolyatás közben forraljuk. A pirosas reakciókeveréket lehűtjük és szűrjük, az összegyűjtött szilárd anyagot kevés ideig 95%-os etanollal mossuk, 21,3 g (88%) termé­ket kapunk, melynek olvadáspontja 169-170°C. A termék analitikai mintája etánol/víz elegyből átkris­tályosítva 169—170°C-on olvad meg. Elemi analízis a C14H15°2N2F összegképlet alap­ján: C H N számított: 64,1%, 5,8%, 10,7%, talált: 63,8%, 5,8%, 10,6%. II. 8-FIuor-5-|p-fluor-fenil/-2-karbetoxi-l ,2,3,4-tetra­­hidro-gamma-karbolin 30 ml N-metil-2-pirrolidonhoz 3,45 g (0,013 mól) 8-fluor-2-karbetoxi-l ,2,3,4-tetrahidro-gamma­­-karbolint, 7,8 g (0,045 mól) p-fiuor-bróm-benzolt, 4,14 g (0,014 mól) réz(I)-bromidot és 1,5 g (0,014 mól) nátrium-karbonátot adunk és a keveréket olaj­fürdőn 200 C-on 6 óráig melegítjük. A keveréket éjszakán át szobahőmérsékletre hagyjuk lehűlni, majd 60 ml etilén-diamint tartalmazó 300 ml vízbe dekantáljuk. Benzol (200 ml),,hozzáadása után a kétfázisú rendszert „Super-cel” szűrőn átszűrjük. A szürletet összesen 700 ml benzollal többször extra­háljuk. A kivonatokat egyesítjük, egymás után vízzel és telített konyhasóoldattal mossuk, és víz­mentes nátrium-szulfát felett szárítjuk. Az oldószert lepárolva a nyersterméket sötétszínű olaj alakjában kapjuk meg. A nyersterméket benzolban oldva szilikagél-osz­­lopon kromatografáljuk 100% etil-acetát/benzol elu­­enssel. 10-25 ml-es frakciókat szedünk. A p-fluor­­-bróm-benzolt tartalmazó 1-16. frakciót összegyűjt­jük és elöntjük. A 16-28. frakciót egyesítjük és vákuumban bepároljuk. A visszamaradó olaj éjszakán át 5°C-on tartva megszilárdul. A 3,5 g (76%) termé­ket pentánnal eldörzsölve átszűrjük. Az analitikai mintát pentánból átkristályosítjuk, ennek olvadás­pontja 118-120°C. Elemi analízis a összegképlet alapján: C H N számított: 67,4%, 5,1%, 7,9%, talált: 67,4%, 5,2%, 7,8%, III. 8-Fluor-6-/p-fiuor-fenil/-l ,2,3,4-tetrahidro-gamma­­-karbolin 3,56 g (0,01 mól) 8-fiuor-5-/p-fluor-fenil/-2-kar­­betoxi-1,2,3,4-tetrahidro-gamma-karbolin, 8,2 g (0,146 mól) kálium-hidroxid és 5 ml vizet tartalmazó 53 ml etanol szuszpenzióját éjszakán át visszafolyatás közben forraljuk. Hozzáadunk még 3,0 g kálium­­-hidroxidot és a melegítést további 23 óráig folytat­juk. A barnás oldatot lehűtjük, vákuumban szárazra pároljuk és vízzel és dietil-éterrel összerázzuK. A vizes réteget éterrel extraháljuk, az éteres fázisokat egye­sítjük, telített konyhasóoldattal mossuk és vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk. Az oldószert le­párolva 2,6 n narancsszínű terméket kapunk, mely­nek olvadáspontja 125-127°C. Az analitikai minta pentánból átkristályosítva 127-128°C-on olvad meg. Elemi analízis a CjyHj^l^^ összegképlet alapján: C H N számított: 71,7%, 5,0%, 9,9%, talált: 71,6%, 5,1%, 10,2% A hidrokloridsó előállítása céljából a szabad bázis dietíl-éteres oldatába hidrogén-klorid-gázt vezetünk be. A só olvadáspontja 270-272°C. 3. példa 2-Benzil-8-fiuor-5-/p-fluor-fenil/-l,2,3,4-tetrahidro--gamma-karbolin 1,4 g (4,9 millimól) 8-fluor-5-/p-fluor-fenil/-l,­­-2,3,4,-tetrahidro-gamma-karbolint és 1,02 g (7,4 millimól) kálium-karbonátot 10 ml dimetil-formamid­­ban oldunk, 60°C-ra melegítjük és cseppenként 1,01 g (5,9 millimól) benzil-bromidot adunk hozzá 10 ml dimetil-formamidban oldva. 1 órai melegítés után a reakciókeveréket 200 ml vizes 2%-os kálium­­-karbonát-oldatba dekantáljuk és az oldatot 3x200 ml benzollal extraháliuk. Az, egyesített kivonatokat 185 009 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents