184993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vertikális konténeres növénytermesztére vagy hajtatásra
3 184993 4 A találmány konténeres, melegházi vagy szabadtéri, intenzív vertikális növénytermesztésre, hajtatásra vagy előnevelésre stb. vonatkozik. Régi törekvés a mezőgazdasági növénytermesztésben és szaporításban, hogy az egységnyi területről minél nagyobb fokú kihasználás révén a termőfelület növelése nélkül többlettermést érjünk el. A kutatók, a gyakorlati szakemberek a többlettermelés érdekében jobbára termesztéstechnikai, technológiai, genetikai utat követtek, de az irodalomban megfigyelhető volt a vertikális irányban való térkihasználásra való törekvés is. így pl. a 117 348 ljsz. magyar szabadalmi leírás egy ún. termelőszekrényt ismertet, amelynél a szekrény elemei egymás fölött vannak és azokban megfelelő közegben előkezelték a növényeket. A 136 113 ljsz. magyar szabadalmi leírás szerint a termőtalajt hasáb alakú befoglaló testbe rakják és a hasáb köpenyének palástján az egymás fölött kialakított nyúlványokat használják növénytermesztésre. Bár ezek a módszerek nem tudtak a maguk idejében elterjedni, mert nem voltak meg a szükséges előfeltételek— szerkezeti anyag, intenzív fajta, növényi tápanyagkombináció stb. — a műanyagok térhódításával, a növényi tápoldatok tökéletesítésével, táptalajok készítésével az egyszerű konténeres, majd a vertikális — főleg hidropóniás — növénytermesztés meghatározott keretek között ismertté vált és többé-kevésbé el is terjedt. A gyakorlatból ismert fóliatömlős megoldás azonban gazdaságosan csak a frigo-szamóca szaporítóanyag előállítására vált be, de a relatíve kicsiny méretek miatt a vertikalitás adta előnyök nem használhatók ki, az egységnyi területen előállított szaporítóanyag alig haladja meg a szabadföldi szaporítás során nyert tőszámot, ugyanakkor kezelése, gondozása körülményes, munkaigényes, a munkaráfordítás nem áll arányban az esetleges többlettermékkel, ezért ez a módszer nem is tudott elterjedni. Ismeretes a fóliakonténeres vertikális növénytermesztés olyan formája is, amelynek lényege, hogy a konténerként használt fóliatömlő vagy zsákdarabokat megtöltik termőközeggel és egymás fölötti szinteken elhelyezve primőröket termesztenek. Ezeknek a megoldásoknak eredendő hibája, hogy nedvességgel, tápanyaggal nem tudják a fejlődés folyamán minden szintmagasságban a növényeket központilag ellátni, az egyedi öntözés pedig rendkívül problematikus, nem számítva a tápanyagutánpótlást, ami szintén nem problémamentes. Az öntözés során a gravitációs hatás következtében a felső hányadban lévő növények vízhiánnyal küszködnek, ugyanakkor az alsóbb szinteken esetleg pangó víz vagy nemegyszer algásodás következik be. Ismeretes végül az 1 486 553 ljsz. angol szabadalmi leírás, mely növénynevelésre alkalmas konténert ismertet és egymás fölötti szinteken növény befogadására alkalmas kiképzések vannak. Azonban ennek a megoldásnak igen nagy hibája, hogy nedvesség- és tápelosztó szerve komplikált csőrendszer, mely a gravitációval szembe — azaz alulról fölfelé — külön tartályból vízpumpa segítségével nyomja fel a vizet vagy a tápoldatot a konténer termőközegébe. Ez a megoldás bonyolult és költséges beruházás, üzemeltetésében és karbantartásában jelentős ráfordítást igényel, éppen ezért a gyakorlatban nem is tudott elterjedni. A találmány a felsorolt hiányosságokon kíván javításokat eszközölni és célul tűzte ki a többszintes, vertikális, konténeres növénytermesztés, nevelés, hajtatás gazdaságossá tételét, a növények számára szükséges összes feltételek egyidejű biztosítása mellett, az egységnyi alapterületen nagyobb kihozatal biztosítását a minőség megtartása mellett, a költséghányad növelése nélkül. A találmányi gondolat azon a felismerésen alapszik, hogy konténerben egymás fölötti szinteken a növénytermesztés megvalósítható, ha biztosítani tudjuk a növény számára megfelelő termő- vagy tartóközeget és az egymás fölötti szinteken elhelyezett növényegyedek számára az ott szükséges mikroklímát, talajnedvességet állandósítani tudjuk a tápanyaggal való egyidejű ellátás mellett. A találmány szerint a kitűzött célt azzal érjük el, hogy konténerként olyan szerkezeti anyagot használunk, amely a tápközeg és a növényzet szempontjából vegyileg közömbös, korrózióálló és a konténert olyan termő - közeg-keverékkel töltjük fel, amely nem tömörödik, tehát a termőközeg struktúrája a növény gyökérzetének fejlődését nem gátolja, emellett a termesztett növény tápanyagigényeit megfelelő összetételben pótoljuk. A nedvesség és adott esetben a vízben oldott tápanyag utánpótlására a célszerűen műanyagfalú konténer középtengelyében nyílt pórusú, előnyösen kisebb felületével a talaj felé fordított csonkakúp vagy gúla alakú, porózus szerkezetű nedvességet közvetítő test van, mely a nedvesség és adott esetben az abban oldott tápanyag egyenletes elvezetésére szolgál. Az egymás fölötti termesztési helyek a konténer falában vannak kiképezve és tő-, valamint sortávolságuk a növényféleségnek megfelelően van megválasztva. Az öntözővíz vagy hatóanyagot tartalmazó oldat vezetésére szolgáló porózus test egyaránt lehet szemcsékből ragasztással vagy szinterezéssel előállított vázszerkezet, vagy öntött porózus formatest, vagy korróziónak ellenálló, pl. műanyaghálóba rakott ömlesztett szemcsék halmaza, pl. osztályozott perlitőrlemény, vagy más természetes vagy mesterséges — pl. műanyag vagy kerámia — őrleményből álló finomszemcsés anyagtömeg. A találmány szerint célszerűen úgy járunk el, hogy a konténerbe helyezett vagy a konténerben kiálakított, nedvességet közvetítő test felső részét homorúra képezzük ki és adott esetben a rendszerben telepített, stabilizált konténereket csöpögtető öntözőberendezéssel kapcsoljuk. A találmány előnye, hogy a termőfelület nem horizontálisan, hanem vertikálisan van kialakítva, így relatíve kis alapterületen folytathatunk gazdaságos növénytermesztést. Mivel a találmány szerint biztonsággal tudjuk a növényeket nedvességgel és tápanyaggal ellátni, továbbá a konténerbe helyezett növények számára a kedvező hőmennyiséget relatíve kis energiaráfordítással tudjuk biztosítani, mert konvekciós hőveszteséggel nem kell számolni, ami a gazdaságosság szempontjából további előnyt jelent. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosltási módját kiviteli példa keretében részletesen is bemutatjuk, anélkül azonban, hogy a találmány oltalmi körét a példára korlátoznánk. Polietilén fóliából kialakított, kb. 50 cm átmérőjű, zsákszerű konténerbe a termeszteni szándékolt növény céljainak legjobban megfelelő tápközeget rakunk, mely pl. humuszban és növényi tápanyagokban gazdag föld5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
