184993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vertikális konténeres növénytermesztére vagy hajtatásra
5 184993 6 keverék. A konténer tápközeggel való megtöltése során csúcsával lefelé fordított csonkakúp alakú testet helyezünk be oly módon, hogy a csonkakúp hegye a konténer fenékrésze fölött mintegy 5—10 cm-nyire legyen. A csonkakúp és a konténer fala közötti részt a tápközeggel egyenletesen töltjük ki, a termőközeg sűrűsége a konténer egészében azonos legyen. Ezt követően a konténert rögzítjük oly módon, hogy helyzete stabilizált maradjon. Ezért a konténert karóhoz vagy támhoz kötjük, de eljárhatunk úgy is, hogy a konténereket függesztőrendszeren rögzítjük, mely utóbbi esetben a függesztéken a konténert a későbbiek során tengelye körül elforgathatjuk, ezáltal a szoláris hatásokat egalizálhatjuk. A továbbiakban a konténer középtengelyének irányában behelyezett csonkakúpot — mely pl. fa vagy üreges fém vagy műanyag palást — kiemeljük és a lefelé szűkülő üregbe finompórusú perlitet rakunk. Ily módon a konténer közepében finomszemcsés szerkezetű anyagból álló csonkakúpot alakítunk ki, mely állományánál fogva alkalmas a nedvesség egyenletes, lassú szivárogtató kiadására. A perlittel való feltöltés során ügyelni kell arra, hogy az öntözővíz befogadása céljából a kúp felső lapján konkáv, lencseszerű kiképzést hagyjunk. Ennek az a jelentősége, hogy az öntözővíz nagyobb felületen szétterülhet és így jut a gravitációs hatás érvényesülése mellett a termőközeg egészébe. Mivel a gravitáció hatására a nedvesség a tápközegben lefelé szivárog, célszerű, ha az egyenletes vízellátás érdekében a perlitbetét nem homogén, a felső réteg vízkapacitása nagyobb. Ennek eredményeként a közegben természetesen szivárgó nedvesség és a perlitben tudatosan levezetett nedvesség a konténer alsó zónájában is azonos mértékű vízellátást biztosít. A nedvességet és adott esetben a tápoldatot is közvetítő test kialakítása után a konténer falán a termeszteni szándékolt növényféleség elhelyezése céljából fordított „T” alakú, vagy „X” alakú, vagy alakú, vagy egyszerű vízszintes bevágást teszünk, melyen át a növénypalántát vagy magot vagy gumót stb. a tápközegbe helyezzük egymás mellé és egymás fölé megfelelő kiosztásban, majd megkezdjük a növénynevelést. Eljárhatunk úgy is, hogy a nedvesség és táperő pótlására merev vázú, mikroporózus szerkezetű, nyílt pórusú testet — csonkakúpot — előre elkészítjük pl. szinterelésre alkalmas szemcsés anyagból formálva vagy utólagos megmunkálással. Ebben az esetben a konténer tápközeggel való feltöltésével egyidejűleg helyezzük be a nedvességet közvetítő testet a konténerbe és köréje rakjuk a tápközeget, ügyelve arra, hogy az alsó rétegek nem kívánt tömörítését elkerüljük. A nedvességet közvetítő testet szemcsés szerkezetű anyagból más módon, pl. ragasztással, felületi megöm- Iesztéssel is kialakíthatjuk, de eljárhatunk úgy is, hogy a csonkakúp palástját műanyaghálóból előre elkészítjük és azt finomszemcsés, porózus anyaggal — mely perlit, zeolit, kerámiaőrlemény, polisztirol zúzalék vagy részben szálasanyagkeverék — feltöltjük és a továbbiakban azt helyezzük be a konténerbe vízvezető testként. Ha az említett nedvességet vezető test vázszerkezetű vagy hálóba helyezett mikroporózus anyag, úgy annak cseréje — pl. eltömődéskor — könnyen keresztülvihető, mert kiemelhető a konténerből. Ezen túlmenően az egybefüggő, nedvességet közvetítő test alkalmas arra, hogy retard-hatású tápanyagokat behelyezve olyan közeget alkalmazzunk a növényzet megtartására, mely csupán megtámasztásként számít, nem tartalmaz hatóanyagot vagy növényi tápanyagot, melyek a kultúra számára szükségesek lennének, de a betéttest révén az összes tápanyagot, nyomelemeket megkapják a növények. Ennek különösen az egymást követő azonos kultúrák tenyésztésénél van jelentősége, nem mutatkozhat „talajuntság” vagy hasonló jelenség. Amennyiben a tápközeg neutrális, a termeszteni kívánt növényi kultúra igényeit kielégítő, retard hatású komplex hatóanyagok előzetes bekeverésével a vízelosztó testbe elérhetjük azt, hogy a közeg cseréje nélkül válthassuk a kultúrákat, mert csak a megfelelő nedvességet közvetítő test cseréje szükséges, hisz azzal együtt az új kultúra termesztésének feltételeit megteremtettük. Ilyenképp kialakítható megfelelő neutrális — lényegében támasztóközeg — és a nedvességet közvetítő test összehangolt alkalmazása által a hidropóniás termesztésre utaló, átmeneti termesztési mód, ahol az eredeti tápközeg mindössze a növényi anyag, a mindenkori flóra támasztó közegéül szolgál csupán, az összes tápanyagot a nedvességgel együtt a betéttest juttatja a gyökérzethez. A továbbiakban egy konkrét példán bemutatjuk minden részletében a találmány szerinti eljárás foganatosítási módját paprika termesztése kapcsán. Konténerként 0,15 mm vastagságú fekete PVC-anyagú, kb. 30 cm átmérőjű tömlőt vagy zsákot használunk, melynek magassága mintegy 1,5 m értékű. Az alkalmazott termőközeget 30% perlitből, 10% zeolitból és 60% kerti földből homogenizálás útján állítjuk elő. A konténerek megtámasztására a földbe karókat verünk, melyekhez az előzőekben elmondottaknak megfelelően termőközeggel és nedvességet vezető testtel kialakított konténereket a támasztó karókhoz rögzítjük. Amennyiben az alkalmazott betét nem merev vázszerkezetű, úgy a perlitbetétre mintegy 5 cm-nyi termőközeget rakunk, hogy a beöntözés során a perlit fel ne úszhasson. A konténerbe helyezett termőközeget, valamint a víz utánpótlását szolgáló betétet többször beöntözzük, hogy az egész tömeg jó földnedves legyen és palántaültetésre alkalmas víztelítettséggel bírjon. Ezt követően a konténer alján az alsó szintet kialakítjuk oly módon, hogy a konténer alsó szélétől mintegy 5 cm-nyi magasságban „X” alakú bevágást teszünk a PVC-falon, a termőközegben ültetőfával a palánta helyét kialakítjuk, majd a növényt önmagában ismert módon elpalántázzuk mintegy 15 cm-es tőtávolsággal, illetve a következő sort kb. 15 cm-nyivel magasabban helyezzük el és rakjuk ki a palántákat. A palántakiültetés után a továbbiakban a víz utánpótlásáról gondoskodunk vagy csepegtető öntözéssel, vagy a konténer felszínének öntözése útján. Amennyiben a termőközeg tápanyagutánpótlását is el akarjuk látni, úgy az öntözővízben oldott komplex szereket juttathatunk el egyidejűleg a betéttesten át a gyökérzónába. Növényvédelem önmagában ismert módon végzendő, amennyiben annak szükségessége indokolttá válik. Az irodalom szerint 1 m2-re kb. 10 növény palántázható ki hagyományos módon. A találmány szerinti vertikális művelésmódnál ha 1 m2-re csupán egyetlen konténert számítunk, mintegy 60 palántát helyezhetünk ki, ami a találmány szerinti eljárás hatékonyságát szemléletes módon mutatja. Az elmondottakból látható, hogy a találmány nagy előnye abban van, hogy a horizontális művelést vertiká-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
