184968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin-származékok előállítására

17 184968 18 6-klór-1 -metil-3-metil-szulfonil-metil-4-kinolont kap­juk, olvadáspontja 237—239 °C (etil-acetátból kristá­lyosítva). Kitermelés 1,3 g. 21. példa A 10. példában leírt módon eljárva valósítjuk meg az alábbi reakciókat. a) 8-Klór-4-hidroxi-kinolint (37,8 g) vizes nátrium­­-hidroxid-oldatban formaldehiddel reagáltatunk, így az új 8-klór-4-hidroxi-3-hidroxi-metil-kinolint kapjuk, ol­vadáspontja 300 °C fölötti (metanolból kristályosítva). Kitermelés 33,6 g. b) Ezt a vegyületet (12,6 g) 2-butanonban metilezzük oly módon, hogy visszafolyató hűtő alkalmazásával di­­metil-szulfáttal és kálium-karbonáttal forraljuk. így az új 8-klór-3-hidroxi-metil-l-metil-4-kinolont kapjuk, ol­vadáspontja 182:—184 °C (metanol és víz elegyéből kris­tályosítva). Kitermelés 6,8 g. c) Ezt a vegyületet (8,0 g) diklór-metánban tionil-klo­­ríddal reagáltatjuk, így az új 8-klór-3-kIór-metil-l-metil­­-4-kinolon-hidro-kíoridot kapjuk. Kitermelés 8,2 g. d) Ezt a (8,2 g) vegyületet metanolban nátrium-metán­­-tioláttal reagáltatjuk, így az új 8-klór-l-metil-3-metil­­-tio-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 146—148 °C (etil-acetátból kristályosítva). Kitermelés 5,8 g. e) Ezt a szulfidot (2,0 g) ekvimoláris mennyiségű 3- -klór-perbenzoesawal oxidáljuk, így az új szulfoxidot, a 8-klór-l-metil-3-metil-szulfinil-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 156—158 °C (etil-acetátból kristályosít­va). Kitermelés 1,2 g. f) A d) lépésben kapott szulfidot (2,0 g) 2 mólekviva­lens 3-klór-perbenzoesawal oxidáljuk, így az új szulfont, a 8-klór-l-metil-3-metil-szulfonil-metil-4-kinolont (1,6 g) kapjuk, olvadáspontja 225—227 °C (denaturált szeszből kristályosítva). 22. példa A 10. példában leírt módon eljárva valósítjuk meg az alábbi reakciókat. a) 7-Bróm-4-hidroxi-kinolint (33,6 g) vizes nátrium­­-hidroxid-oldatban formaldehiddel reagáltatunk, így az új 7-bróm-4-hidroxi-3-hidroxi-metil-kinolint kapjuk, ol­vadáspontja 300 °C fölötti. Kitermelés 35,5 g. b) Ezt a vegyületet (25,4 g) 2-butanonban dimetil­­-szulfáttal és kálium-karbonáttal visszafolyató hűtő alatt forralva metilezzük, így az új 7-bróm-3-hidroxi-metil-l­­-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 300 °C fölötti (denaturált szeszből kristályosítva). Kitermelés 16,6 g. c) Ezt a vegyületet (16,5 g) diklór-metánban tionil­­-kloriddal reagáltatjuk, így az új 7-bróm-3-klór-metil-l­­-metiI-4-kinolon-hidro-kloridot kapjuk. d) Ezt a vegyületet metanolban nátrium-metán-tio­­láttal reagáltatjuk és a nyersterméket oly módon tisztít­juk, hogy szilikagél oszlopon kromatografáljuk és di­­klór-metán és denaturált szesz 9: 1 arányú elegyével eluáljuk, majd szilikagél oszlopon újra kromatografál­juk és etil-acetáttal eluáljuk. így az új 7-bróm-l-metil-3- -metil-tio-metil-4-kinoIont kapjuk, olvadáspontja 168—— 170 °C. Kitermelés 4,3 g. e) Ezt a szulfidot (2,4 g) ekvimoláris mennyiségű 3- -klór-perbenzoesavval oxidáljuk, így az új szulfoxidot, 10 a 7-bróm-l-metil-3-metil-szulfinil-metil-4-kinolont (1,5 g) kapjuk, olvadáspontja 204—207 °C (izopropanolból kristályosítva). f) A d) lépésben kapott szulfidot (2,4 g) 2 mólekviva­lens 3-klór-perbenzoesavval oxidálva az új szulfont, a 7-bróm-l-metil-3-metii-szulfonil-metiI-4-kinolont (2,0 g) kapjuk, olvadáspontja 243—245 °C (denaturált szeszből kristályosítva). 23. példa A 10. példában leírt módon eljárva valósítjuk meg az alábbi reakciókat. a) 7-terc-Butil-4-hidroxi-kinolint (30,2 g) vizes nát­­rium-hidroxid-oldatban formaldehiddel reagáltatunk, így az új 7-terc-butil-3-hidroxi-metil-4-hidroxi-kinolont kapjuk, olvadáspontja 300 °C fölötti. Kitermelés 32,6 g. b) Ezt a vegyületet (25,4 g) 2-butanonban dimetil­­- szulfáttal és kálium-karbonáttal visszafolyató hűtő alatt forralva metilezzük, így az új 7-terc-butil-3-hidroxi­­-metil-l-metil-4-kinolont (19,6 g) kapjuk, olvadáspontja Í46—149 °C (toluol és petroléter [forráspont : 60—80 °C] elegyéből kristályosítva). c) Ezt a vegyületet (17,2 g) tionil-kloriddal reagáltat­juk, így a megfelelő új 3-klór-metil-vegyületet kapjuk. Ezt a vegyületet metanolban nátrium-metán-tioláttal reagáltatjuk, és a terméket szilikagél oszlopon kroma­­tografálva tisztítjuk. Az eluálást etil-acetáttal végezzük, így az új 7-terc-butil-l-metil-3-metil-tio-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 114—116 °C. Kitermelés 3,5 g. d) Ezt a szulfidot (2,2 g) ekvimoláris mennyiségű 3- -klór-perbenzoesavval oxidáljuk, így az új szulfoxidot, a 7-terc-butil-l-metil-3-metil-szulfinil-metil-4-kinolont (1,4 g) kapjuk, olvadáspontja 166—168 °C (etil-acetát­ból kristályosítva). e) Ac) lépésben kapott szulfidot (2,2 g) 2 mólekviva­lens 3-klór-perbenzoesawal oxidálva a megfelelő új szul­font, a 7-terc-butil-l-metil-3-metií-szulfonil-metil-4-ki­­nolont (1,5 g) kapjuk, olvadáspontja 216—218 “C (etil­­acetátból kristályosítva). Az a) lépésben kiindulási anyagként alkalmazott ve­gyületet az alábbi módon állítjuk elő. 67,6 g 3-terc-butil-anilin és dietil-etoxi-metilén-malo­­nát elegyét 3 órán át vízfürdőn melegítjük és a képződő etanolt desztillációval összegyűjtjük. A keletkező sárga színű, olajszerű anyagot 200 ml difenil-éterben feloldjuk és 250—260 °C hőmérsékleten, 0,5 óra alatt, keverés közben beadagoljuk 800 ml difenil-éterbe, a képződő etanolt pedig desztillációval összegyűjtjük. Az elegyet 0,5 órán keresztül 250—260 °C-on keverjük, majd hagy­juk szobahőmérsékletre hűlni és azonos térfogatmeny­­nyiségű petroléterrel (forráspont: 60—80 °C) felhígít­juk. A csapadékot szűréssel összegyűjtjük, így az új etil-7-terc-butil-4-hidroxi-kinolin-3-karboxilátot kapjuk, olvadáspontja 279—281 °C. Kitermelés 94,3 g. Ezt a vegyületet (92,0 g) 3 órán át forraljuk vissza­­fo'yató hűtő alkalmazásával 900 ml 10 súly/térfo­­gat%-os vizes káüum-hidroxid-oldattal, majd az elegyet lehűtjük és tömény sósav-oldattal megsavanyítjuk. A csapadékot összegyűjtjük, vízzel mossuk és megszá­rítjuk, így az új 7-terc-butil-4-hidroxi-kinolin-3-karbon­­savat kapjuk, olvadáspontja 271 °C (bomlás). Kiterme­lés 49,5 g. Ezt a vegyületet (75 g) úgy dekarboxilezzük, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents