184941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cefém-karbonsavak acil-származékainak előállítására

3 184941 4 Találmányunk tárgya eljárás cefem-karbonsavak új acil-származékainak, közelebbről (I) általános képletű cefalosporin-származékok [mely képletben X jelentése valamely (a) vagy (b) általános képletű csoport] e ve­­gyületek sói, továbbá a sók hidrátjai előállítására. A (b) képletű csoport az (a) képletű csoporttal tauto­mer egyensúlyt képez. • Az (I) általános képletű vegyületek sói alkálifémsók (pl. nátrium- és káliumsók), ammóniumsók, alkáliföld­­fémsók (pl. kalcium-sók), szerves bázisokkal képezett sók (pl. aminokkal, mint pl. N-etil-piperidinnel, pro­­kainnal, dibenzilaminnal, N,N'-dibenzil-etil-etiléndia­­minnal, alkil-aminokkal vagy dialkilaminokkal képezett sók), továbbá aminosavakkal (pl. argininnel vagy lizin­­nel) képezett sók lehetnek. A sók mono- vagy di-sók le­hetnek. A sóképzésben levő második csoport a 2,5-di­­hidro-6-hidroxi-2-metil-5-oxo-asz-triazin-3-il-csoport hidroxilcsoportja lehet. Az (I) általános képletű vegyületek továbbá szerves és szervetlen savakkal is addiciós sókat képeznek. E sók közül a hidrogén-halogenideket (pl. hidrokloridok, hid­­robromidok, hidrojodidok), más ásványi savakkal ké­pezett sókat (pl. szulfátok, nitrátok, foszfátok stb.), alkil-, és mono-aril-szulfonátokat (pl. etán-szulfonátok, toluol-szulfonátok, benzol-szulfonátok stb.) és más szerves savakkal képezett sókat (pl. acetátok, tartarátok, maleátok, citrátok, benzoátok, szalicilátok, aszkorbiná­­tok stb.) említjük meg. Az (I) általános képletű vegyületek sói hidratálva le­hetnek. A hidratálás az előállítási eljárás során végez­hető el vagy a vízmentes termék higroszkópos tulajdon­ságai miatt következhet be. Az (I) általános képletű vegyületek szín-izomer [(Z)­­-forma, (c) rész-képlet] vagy anti-izomer [(E)-forma, (d) rész-képlet] vagy a két izomer forma keverékének alak­jában lehetnek jelen. Előnyösek a szín-izomerek, vala­mint a túlnyomórészt szín-izomert tartalmazó keverékek. Előnyös tulajdonságokkal rendelkezik a (6R,7R)-7- -[2-(2-amino-4-tiazolil)-2-(Z-metoxi-imino)-acetamido]­­-3-{[(2,5-dihidro-6-hidroxi-2-metil-5-oxo-asz-triazin-3- -il)-tio]-metil}-8-oxo-5-tia-l-aza-bicikIo[4.2.0]okt-2-én­­-2-karbonsav, sói és hidrátjai. A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint a fenti vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű halogenidet (mely képletben X je­lentése a fent megadott és Y jelentése halogénatom) vagy sóját tiokarbamiddal reagáltatjuk és kívánt esetben egy ily módon kapott (I) általános képletű vegyületct sójává vagy egy só hidrátjává alakítunk. A kiindulási anyagként felhasznált (II) általános kép­­letü vegyületeket pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy egy (III) általános képletű primer amint (mely képletben X jelentése a fent megadott) egy (IV) általános képletű halogénezett karbonsavval (mely képletben Y jelentése halogénatom) vagy reakcióképes származékával reagál­­tatunk. A (IV) általános képletű halogénezett karbon­savakat tehát a szabad sav alakjában alkalmazhatjuk kondenzálószer (pl. valamely N,N'-dihelyettesített kar­­bodiimid, mint pl. N.N'-diciklohexil-karbodiimid ; vagy azolid-vegyület pl. N,N'-karbonil-diimidazol vagy N,N'­­-tionil-diimidazol stb.) jelenlétében vagy savhalogenide­­ket (pl. savkloridokat vagy savbromidokat), savanhidri­­deket (pl. szénsavmonoészterekkel — mint pl. monomé­­til- vagy monoizopropil-karbonátokkal — képezett an­­hidrideket), aktív észtereket (pl. p-nitro-fenil-, 2,4-dinit­ro-fenil-, N-hidroxi-szukcinimid- vagy N-hidroxi-ftáli­­mid-észtereket) használhatunk. A reakciót általában iners szerves oldószerben végezhetjük el. Reakcióközeg­ként pl. halogénezett szénhidrogéneket (pl. kloroform, diklórmetán, széntetraklorid stb.), étereket (pl. tetrahid­­rofurán, dioxán), dimetil-formamidot, dimetil-acetami­­dot, vizet vagy a fenti oldószerek elegyeit alkalmazhat­juk. A reakció-hőmérséklet általában kb. —50 C° és +40 Cs, előnyösen kb. -10 C° és +10 C° közötti érték lehet. A (II) általános képletű kiindulási anyagokat továbbá az (V) általános képletű vegyületek (mely képletben X jelentése a fent megadott) halogénezésével is előállít­hatjuk. Az (V) általános képletű vegyületeket egy (III) általános képletű primer amin és 3-oxo-2-metoxi-imino­­-vajsav vagy reakcióképes származéka reakciójával állít­hatjuk elő. E reakciót lényegében egy (III) általános képletű primer aminnak egy (IV) általános képletű halo­génezett karbonsavval vagy reakcióképes származékával történő acilezésével analóg módon végezhetjük el. Az ily módon kapott (V) általános képletű vegyület halogéne­­zése a kívánt (II) általános képletű vegyülethez vezet. A halogénezést előnyösen a megfelelő halogénnel vagy tionil-halogeniddel (pl. klór, bróm vagy szulfuril-klorid), célszerűen iners oldószerben (pl. halogénezett szénhid­rogének, mint pl. diklórmetán, diklóretán, kloroform, diklóretilén, széntetraklorid ; kis szénatomszámú alkán­­karbonsavak, pl. ecetsav; aromás oldószerek pl. benzol vagy toluol) végezhetjük el. A reakcióhőmérséklet álta­lában kb. 0—60 C° lehet. A (II) általános képletű vegyületeknek a (III) vagy (V) általános képletű vegyületekből történő előállítási el­járása, valamint az (V) általános képletű vegyületeknek a (III) általános képletű vegyületekből történő előállítási eljárása szintén találmányunk tárgyát képezi. A (II) általános képletű halogenidek, ill. sóik és a tio­­karbamid reakcióját előnyösen iners oldószerben végez­hetjük el. Reakcióközegként pl. kis szénatomszámú alkanolokat (pl. etanol), kis szénatomszámú ketonokat (pl. aceton), étereket (pl. tetrahidrofurán, dioxán), di­metil-formamidot, dimetil-acetamidot, vizet vagy a fenti oldószerek elegyeit alkalmazhatjuk. A reakciót általában kb. 0—60 C°-os hőmérsékleten hajthatjuk végre, elő­nyösen szobahőmérsékleten dolgozhatunk. A (II) álta­lános képletű halogenidek, kloridok, bromidok, fluori­­dok vagy jodidok lehetnek. A (II) általános képletű ki­indulási anyagot a szabad sav vagy valamely sója alak­jában alkalmazhatjuk. Sóként az (I) általános képletű vegyületek sóinak tárgyalása során említett sók jöhet­nek tekintetbe. Az (I) általános képletű vegyületek sóit és a sók hid­­rátjait önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő, pl. az (I) általános képletű karbonsav és mólekvivalens mennyiségű kívánt bázis célszerűen oldószeres közegben (pl. vízben vagy valamely szerves oldószerben, mint pl. etanolban, metanolban, acetonban stb.) történő reagál­­tatása útján. Két ekvivalens bázis alkalmazása esetén a jelenlevő tautomer enol-forma (X helyén levő 2,5-di­­hidro-6-hidroxi-2-metil-5-oxo-asz-triazin-3-il-csoport) is reakcióba lép és di-só keletkezik. A sóképzésnél a hő­mérséklet nem döntő jelentőségű tényező és általában szobahőmérsékleten dolgozhatunk, azonban ennél ma­gasabb vagy alacsonyabb hőmérsékletet is alkalmazha­tunk. Az előnyös reakció-hőmérséklet kb. 0—50 C°. A hidrátok az (I) általános képletű vegyületek vagy 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents