184938. lajstromszámú szabadalom • Ajtóba épített szekrény
5 184938 6 mert a két forgáspontnak egy függőleges egyenesen kell lenni. Az előzőkben már azt is említettük, hogy a fő terhelést az alsó vasalás fogja föl. Ezzel kapcsolatban a találmány egy további kiviteli alakjánál az első alsó vasalásrésznek két párhuzamos, térközzel elválasztott fölerősítő lapja van, amelyek fölül és alul a fenékfalhoz csavarozhatok. Ezáltal a vasalásrész és a test között egy hatásos kapcsolat jön létre, amely nagy erők átvitelét is lehetővé teszi. Az alsó vasalásrészek közötti, magassági irányú viszonylagos állíthatóság különböző módokon valósítható meg. A találmány egyik kiviteli alakjánál az első alsó vasalásrésznek kifelé nyúló része egy belső menettel van kiképezve, amelybe egy külső menetes ágyazócsavar csavarható és az ágyazócsavar egy függőleges tengely körül elforgathatóan egy fenékfalra támaszkodik. Ebben az esetben az egész ajtóba épített szekrény magassági állítása az ágyazócsavar egyszerű elforgatása révén valósítható meg. A mindenkori beállított magasság megtartására az ágyazócsavaron legalább egy ellenanya van elhelyezve. A találmány szerinti ajtóba épített szekrény könnyenjárása azáltal javítható, hogy a találmány egy további kiviteli alakjának megfelelően a fenékfalon egy golyóscsapágy van, amelynek belső futógyűrűje fogja föl az ágyazócsavar alsó részét. A második fölső vasalásrészhez hasonlóan a második alsó vasalásrésznek is lehet olyan szára, amely belülről hozzáfekszik az ajtóbetéthez. Ezáltal a vasalások alsó és fölső forgáspontjai egymáshoz viszonyítva pontosan beállnak, függetlenül az ajtóbetét anyagától és profiljától. Ha a találmány szerinti ajtóba épített szekrényt Utólag építjük be, akkor a falak és padozat színéhez való illesztés, alkalmazkodás egyszerű módon azáltal érhető el, hogy az ajtólap külső oldalán és/vagy a test elzárólapjának külső oldalán egy fedőlapot erősítünk föl. Ez a fedőlap lehet furnírozott vagy festett, lehet tükörként vagy valamilyen más módon kialakítva annak érdekében, hogy a kívánt összehangoltságot elérjük. Más ajtókhoz hasonlóan a találmány szerinti ajtóba épített szekrényhez is szükség van zárra. Ez a találmány egy további célszerű kialakítása szerint egy vasalásrészhez kialakított kimunkálásba erősíthető be, amelyet az adott esetben nem használunk vasalás fölerősítésére. Zárként szokásos zár- vagy nyomókészletek, valamint mágnesek, becsappanó golyók stb. használhatók. A találmány szerinti ajtóba épített szekrényt részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti ajtóba épített szekrény egy példaképpeni kiviteli alakjának elölnézeti vázlata. A 2. ábra az 1. ábrán föltüntetett 2-2 vonal menti vázlatos metszet, részben nézet. A 3. ábra az asztalosiparban szokásos szakrajzoknak megfelelően az 1. és 2. ábrán látható ajtóba épített szekrény különböző részleteit metszetben, részben nézetben szemlélteti. A 4. ábra az ajtóba épített szekrény alsó része egy részletének metszete, részben nézete. Az 5. ábra az ajtóba épített szekrény fölső része egy részletének metszete, részben nézete. A 6. ábra a két fölső vasalásrész nézete. A 7. ábra a 6. ábrán látható vasalásrészek oldalnézeti vázlata. A 8. ábra az ajtóba épített szekrény fölső vasalásrészek terében készített vázlatos metszete, részben nézete. A 9. ábra az alsó vasalásrészek két különböző vázlatos nézetét mutatja. A 10. ábra az ajtóba épített szekrénynek az alsó vasalásrészek terében készített vázlatos metszete, részben nézete. All. ábra az alsó vasalásrészek egy részének metszete, részben nézete. A 12. ábra a 8. ábrához hasonló metszet, illetve nézet, azonban ezen az ajtóba épített szekrény teste nincs föltüntetve. A 13. ábra a 10. ábrához hasonló metszet, részben nézet, itt azonban nincs szekrény test. Az 1. és 2. ábrán látható 10 ajtóba épített szekrény egy falnyílásba van erősítve. A beerősítés sarokvas jellegű alsó 11 vasalás és fölső 12 vasalás segítségével történik, amelyek fölerősítési módját és szerkezeti kialakítását a következőkben ismertetjük. Az 1. és 2. ábrákon látható 13 ajtóbélés, ajtótok profiljának alakja nem képezi a találmány tárgyát, ezért ezt részletesen nem ismertetjük. A 10 ajtóba épített szekrény 14 lapja a szokásos ajtószárnyakhoz hasonlóan van kialakítva és elhelyezve. A 10 ajtóba épített szekrény teste a 14 lapnak ajtó-belsőfal felé lévő oldalán van kialakítva, amely test 15 és 16 oldalfalakból, 17 fenékfalból, 18 fedélfalból, valamint 19 zárólapból áll. A 14 lap és 19 zárólap külső oldalaira 20, illetve 21 borítólapok erősíthetők, amelyek a mindenkori berendezéshez, főként a berendezés színéhez való illesztés céljaira szolgálnak. Ezek az 5. ábrán látható 22 profilos szalag segítségével erősíthetők föl. A 20 és 21 borítólapok fölerősítése nem képezi a találmány tárgyát. Amint főként a 2. ábrából kitűnik, a 15, 16 oldalfalak a 14 lappal azonos szöget bezáróan vannak elhelyezve úgy, hogy ezek a 14 laptól távolodva összetartanak. Ezáltal a 14 lappal ellentétes oldalon a 10 ajtóba épített szekrény mindkét oldalán egyforma szélességű rés jön létre, amely az ajtóba épített szekrény külső megjelenése szempontjából kedvezően hat. Ezenkívül egy ilyen kialakítású 10 ajtóba épített szekrény mindkét oldalra kifordítható. Amint a 4. ábrából kitűnik, a 14 lap alsó szélén 23 léc van 24 fül segítségével elhelyezve, amely fül a 14 lap egy kimunkálásában ül és ebbe például mereven becsavarozható. Egy, a 24 fültől kifelé nyúló, L alakú 25 profilrész a 20 borítólap alsó részének fölfogására szolgál. A 23 lécben hosszirányban végignyúló 26 horony van, amely a 23 léc alsó oldala felé nyitott egy második 27 léc befogadására, amely a 26 horonyban megközelítően illesztetten van vezetve és ebben magassági irányban állíthatóan van elhelyezve. A 26 horony, illetve a 27 léc külső oldala bordázással, rögzíthető fogakkal vagy hasonlókkal úgy képezhető ki, hogy a 27 léc a mindenkori elfoglalt helyzetében magát megtartja és a 28 padozat fölött egy minimális távolságot tart. A fölső 12 vasalás részleteiben a 6. és 7. ábrákon van föltüntetve. Ez L idomlapokból áll, amelyek egy első fölső 30 vasalásrészt és egy második fölső 29 vasalásrészt képeznek, amelyeknek egymást fedő 31 szárai és egymást nem fedően kialakított 32, illetve 33 szárai vannak. A 31 szárak szabad végei kör alakú 34 szemrésszé szélesednek ki, amely szemrésznek megközelítően 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
