184938. lajstromszámú szabadalom • Ajtóba épített szekrény

7 184938 8 közepén átmenő 35 furat van. A 35 furaton egy csap tolható keresztül és a csap a furatba beerősíthető. A 29 vasalásrész 33 szára a 31 szárra derékszögben helyez­kedik el és benne 36 és 37 lyukak vannak. A 30 vasa­lásrész 32 szára a 31 szárhoz 90°-nál nagyobb szögben hajlik és benne 38 és 39 lyukak vannak. Az 5. és 8. ábra a 29, 30 vasalásrészek fölhelyezését szemlélteti. A 29 vasalásrész 33 száránál fogva a 13 ajtóbélés belső oldalához és 31 száránál fogva a 13 ajtó­bélés külső oldalához fekszik és ebben a helyzetben alulról mereven hozzá van csavarozva a 13 ajtóbélés fedélrészéhez. A 14 lapban lévő 40 horony lehetővé te­szi a 29 vasalásrésznek ebben való elhelyezését. A 40 horonyban nyúlik el a másik fölső 30 vasalásrész is, amely egyébként a 18 fedélfal fölső oldalához van mere­ven csavarozva, mégpedig a hozzá tartozó 16.oldalfal­lal egyvonalban, amint a 8. ábrán látható. Ennek ered­ményeként a 30 vasalásrész 32 szára ugyanolyan szöget zár be a 14 lappal, mint a 16 oldalfal. Egy megfelelő 41 csavar vagy hasonló segítségével a 35 furaton keresztül a 29 és 30 vasalásrészek között egy forgáskapcsolat jön létre. A 9. ábra az alsó 11 vasalást egyszer fölülnézetben és egyszer oldalnézetben mutatja. Ennek egy alsó 43 vasa­lásrésze van, amely L alakú lapként van kiképezve. A 43 vasalásrésznek keskeny 44 szára és erre derékszögben elhelyezkedő, fenéklapként szolgáló szélesebb 45 szára van. A másik 46 vasalásrész szintén megközelítően L alakúra van kiképezve és ennek egy merev 47 karja van, amelynek szabad végén belső menettel kialakított 48 ágyazó szem van. A másik szárat két párhuzamos, egymástól térközzel elválasztott 49, 50 rögzítőlap ké­pezi, amelyek a 47 kartól nyúlnak előre. A 49, 50 rög­zítőlapokban 52 fúratok vannak. A 49, 50 rögzítőlapok közötti távolság megközelítően egyenlő a 10 ajtóba épített szekrény teste 17 fenékfalának vastagságával. Amint all. ábrából kitűnik, a 43 vasalásrész fenék­lapként szolgáló 45 szárában 53 furat van, amelybe egy fazékszerű 55 tartóelem 54 csapja nyúlik. Az 55 tartó­elem a fölső mélyedésében 56 golyóscsapágyat tart. Az 56 golyóscsapágy belső futógyűrüje 58 tartócsavar 57 alsó részét tartja, amely tartócsavar külső menete a 48 ágyazó szem anyamenetébe van csavarva. Az ágyazó szem 58 tartócsavaron elfoglalt magassági helyzetének rögzítésére 59, 60 ellenanyák szolgálnak. Az 58 tartó­csavar fölső végén csavarhúzó befogadására szolgáló 61 horony van. Az alsó 43 és 46 vasalásrészek fölerősítését a 10. ábra mutatja. Az L alakú 43 vasalásrész 63a csavarok révén a fenékhez van erősítve. A szárak a 13 ajtóbélés belső oldalához, illetve külső oldalához feküdnek annak ér­dekében, hogy a forgáspontot helyzetében rögzítsük úgy, mint a fölső vasalás esetében is. A 14 lapban lévő hornyon át a 49, 50 rögzítőlapokat oldalról a 17 fenék­fal fölé, illetve alá toljuk és 63 csavarok segítségével (mint a 3. ábrán is látható) mereven a 17 fenékfalhoz csavarozzuk. Látható, hogy a 46 vasalásrész 49 rögzítő­lapjának 64 oldala ugyanolyan szögben hajlik, mint a 16 oldalfal és a 64 oldal belülről hozzáfekszik a 16 ol­dalfalhoz. Az ismertetett ajtóba épített szekrényt a következő­képpen szereljük : Először a második fölső 29 vasalásrészt csavarozzuk a meglévő 13 ajtóbélés alá, amint a 8. ábra mutatja. Ez előtt vagy ez után az első fölső 30 vasalásrészt a 14 lapban lévő 40 horony fölött összecsavarozzuk a 18 fedélfallal. Ezután a második alsó 43 vasalásrészt a 10. ábrán látható módon a 28 padozathoz csavarozzuk. Az első alsó 46 vasalásrészt betoljuk a 14 lapban lévő 40 horonyba és 63 csavarok és 65 csavaranyák segítsé­gével (3. ábra) összecsavarozzuk a test 17 fenékfalával. Ezt követően az 58 tartócsavart a 48 ágyazó szem me­netébe csavarjuk. Ezután a 10 ajtóba épített szekrényt az 58 tartócsavar révén az 56 golyóscsapágyba helyez­zük, majd az 58 tartócsavart mindaddig forgatjuk, míg a fölső 29, 30 vasalásrészek szorosan egymáshoz nem feküdnek. Ezt követően behelyezzük a 41 csavart, amelynek ellenkező oldalán egy, a rajzokon nem ábrá­zolt csavar befogadására szolgáló belső menet is lehet. A csavarok összecsavarása révén csuklós kapcsolat jön létre a 29, 30 vasalásrészek között. Ezután meghúz­zuk az 59, 60 ellenanyákat. Ha a 10 ajtóba épített szekrény utólag esetleg lesül­lyedne, akkor meglazítjuk az 59, 60 ellenanyákat, majd az 58 tartócsavar elforgatása révén a 10 ajtóba épített szekrényt megemeljük. Az ajtózárak kialakítását és elhelyezését most nem ismertetjük, mivel ez a technika állásának mindenben megfelelő. Megemlítjük, hogy az ismertetett 29, 30, 43, 46 vasa­lásrészek lehetővé teszik az ajtóba épített szekrény mind­két oldalra való elfordítását. Mindössze csak arra van szükség, hogy ezeket megfelelően helyezzük el a 14 lapban lévő horonyban, például a rajzokon vázolthoz viszonyítva 180°-kal elfordított helyzetben. A 12. és 13. ábrákon az eddig ismertetettekhez ha­sonló, illetve ezekkel azonos alkatrészeket azonos hivat­kozási számokkal jelöltük. A továbbiakban csak az el­téréseket ismertetjük. A 14 lapon egy további 14a lap van elhelyezve, amely­nek vastagsága a 14 lap vastagságának többszöröse. A 14a lap a 14b oldalán ferdére van lemunkálva. Ennek megfelelő a szemben lévő oldal is. A falfelőli vasalás­részek kialakítása azonos az ismertetett kialakítással, az ajtófelőli vasalásrészek kialakítása azonban eltérő. A fölső 30a vasalásrésznek olyan 32a szára van, amely fölülről a 14a laphoz van csavarozva, amely 14a lap magassága valamivel kisebb, mint a 14 lapé. A 32a szár szélessége megfelel a 14a lap szélességének. Az alsó 46a vasalásrész a 30a vasalásrésznek megfele­lően, a rajzon nem ábrázolt csavarok segítségével, elő­nyösen a 14a lap alsó oldalára van erősítve. A 12. és 13. ábrák szerinti ajtóba épített szekrény le­hetőséget nyújt arra, hogy ezzel minden további nél­kül egy tetszés szerinti beépített ajtót helyettesítsünk, mégpedig függetlenül attól, hogy a kicserélni kívánt ajtó eredetileg milyen irányba nyílt. így ennek az ajtóba épített szekrénynek segítségével a beépített szobaajtók nyitási iránya is könnyen megváltoztatható. Szabadalmi igénypontok 1. Ajtóba épített szekrény, amelynek ajtószámyat képező, sarokvas jellegű vasalások segítségével elfor­dítható lapja és ennek ajtó-bélésfal felőli oldalán szek­rény alakú teste van, amely testnek a lappal ellentétes oldalán egy előnyösen lezárható nyílás van, azzal jelle­mezve, hogy a test oldalfalai (15, 16) a nyílás irányában összetartanak, a lap (14) mindegyik fölső és alsó sar-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents