184935. lajstromszámú szabadalom • Szerelt járműfényszóró
3 1849.-5 4 A találmány tárgya szerelt járműfényszóró a reflektortcst fókuszába rögzített izzólámpával gáztömören zárt frontoldali fényáteresztő fényelosztóval. A találmány tárgya szerinti járműfényszóró korábbi elődeit az úgynevezett sealed-beam, vagy monoblock járműlámpák képezik, melyekben az izzóspirál egy belülről tükröző felülettel ellátott üvegreflektor belső terében a fókuszpont környékén van elhelyezve és a reflektort elölről ragasztással, vagy üveg-üveg forrasztókötéssel az üvegreflektor pereméhez rögzített üveglencse zárja le. A lencse általában a kisugárzó fény eloszlását befolyásoló prizmaszerű mintázattal is el van látva. Ilyen fényszóróegységet ismertet többek között a 3 974 413 lajstromszámú USA szabadalmi leírás. Ezekben a régebbi típusú fényszóróegységekben az izzószál gázterét a teljes reflektortér képezi, melyet szivattyúzás és gáztöltés után légmentesen lezárnak-. Többek között à 4 011 642 lajstromszámú USA szabadalmi leírásból, valamint a 23 21 709 számú NSZK közrebocsátási iratból ismeretesek olyan sealed-beam típusú járműfényszórók, melyekben a hagyományos egyszerű izzószál helyett egy, a reflektortérhez képest igen kis térfogatú, külön burával rendelkező halogén izzólámpa van elhelyezve úgy, hogy annak izzószála a reflektor fókuszpontjának közelében van. Legújabban ismertté váltak olyan jármüfényszórók, melyeknél a tükrözőfelülettel bevont konkáv reflektor szerkezeti anyaga üveg helyett műanyag, sőt esetenként a fényáteresztő lencse is műanyagból áll. Ilyen megoldást ismertet többek között a 2 423 715 számú francia közzétételi irat. Ismeretes továbbá, hogy a járműfényszórók kivetített fényeloszlására és intenzitására nézve országonként és nemzetközileg is elfogadott kötelező szabványelőírások vannak érvényben. Ezért a tárgyi, és általában minden járműfényszóró gyártásánál igen lényeges technológiai művelet az izzószálnak pontos beállítása a fényszóró fókuszpontjába. Ez általában — ismert módszerek szerint — úgy történik, hogy a fényszórót lerögzítik és a spirált vagy a lámpát a tartóelemek deformálásával az előírt helyzetbe állítják be és ott rögzítik. Az előírt helyzetet vagy egy ernyőn, vagy valamely közbenső optikai elemen előrajzolva adják meg. Amíg korábban ezt az optikai beállítást csak olyan állapotban lehetett elvégezni, amikor a reflektor még nyitott volt, tehát a lezáró lencse még nem volt felhelyezve és rögzítve, addig újabban publikáltak már olyan optikai beállítási eljárást és berendezést is a 29 15 571 számú NSZK közrebocsátási iratban, mely szerint lehetővé vált ennek a műveletnek az elvégzése a fényáteresztő zárólencse felhelyezett állapotában is. Az optikázás azonban mindkét esetben kényes és munkaigényes művelet, feltételezi, hogy a művelethez kialakított berendezésbe a viszonylag terjedelmes, nagy helyigényű reflektorokat behelyezzék. Ezen túlmenően hátrányos, hogy az optikai beállítás szükségszerűen a lámpagyártási műveletsorozat egyik részművelete, ami a korszerű decentralizált gyártás meghonosításának egyik nagy akadálya. A találmány célja olyan járműfényszóró kialakítása, mely az előírt optikai jellemzőkkel nagy sorozatban bárhol előállított műanyag reflektorokból, és ugyancsak tömeggyártási technológiával gyártott — önmagukban ismert — izzólámpákból gyakorlatilag bárhol, vákuumtechnológiai ismeretek és eszközök, valamint optikai beszabályozó berendezések nélkül a szabványkövetelményeket kielégítő járműfényszóróvá összeépíthető. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy miután a fényforrásként alkalmazásra kerülő halogén izzólámpák, mint működőképes lámpák, önálló, a környezettől hermetikusan elzárt gáztérrel rendelkeznek, a reflektor belső terének csak annyira kell zártnak lennie, hogy megakadályozza durva szennyezők, mint por, víz stb. bejutását, és messze nem kell kielégítenie vákuumtechnikai értelemben vett szigorú gáztömörségi követelményeket. Ily módon, ha az Európában elterjedt és ismert cserélhető fényszórólámpákkal analóg módon, megfelelő bázisfelületek, illetőleg a lámpán ez utóbbiakkal illeszkedő, a lámpagyártás során a wolfrámspirálhoz képest optikailag beállított ellendarab kialakításával gondoskodunk arról, hogy a lámpa és a reflektor csakis egyféleképpen lehetséges összeépítése után a spirál a reflektor tengelyéhez és fókuszához viszonyítva előírt helyzetbe kerüljön, úgy ezen összeépítés egy igen egyszerű, különösebb szakértelem és/vagy felszerszámozottság, illetőleg berendezésigény nélkül, gyakorlatilag bárhol elvégezhető részműveletté redukálódik. A fenti célkitűzés mégvalósítása képezi találmányunk tárgyát, mely szerelt járműfényszóró a reflektortest fókuszába rögzített izzólámpával gáztömören zárt frontoldali fényáteresztő fényelosztóval. A találmányunk szerinti járműfényszórót az jellemzi, hogy a reflektortest fókuszpontjához képest fészek van kialakítva oly módon, hogy a bázisfelülethez ütköztetett izzólámpa pereme után az izzószál a reflektortest fókuszába kerül elrendezésre, továbbá az jellemzi, hogy az izzólámpa a fészekben gáztömören van rögzítve. Az előfókuszált lámpa villamos csatlakoztatás céljából árambevezető elemekként a reflektortéren kívül elrendezett kiálló szabványos lamellákkal van, illetőleg lehet ellátva. Igen előnyösnek bizonyult a találmány szerinti járműfényszóró olyan kiviteli alakja, melynél egy önmagában ismert előfokuszált fejjel ellátott halogénlámpa ragasztással van a reflektorban rögzítve, ahol a lámpa célszerűen gáztömör forrasztással rögzített szabványos P 36 t lámpafejjel lehet ellátva. A találmány lényegét az alábbiakban a csatolt rajzmelléklet alapján részletesebben ismertetjük. A rajzmellékleten az 1. ábra: egy példaképpeni, egyfonalú halogénlámpát tartalmazó találmány szerinti szerelt járműfényszóró felülnézeti vázlata, részben metszve, a 2. ábra: az 1. ábra szerinti szerelt járműfényszóró oldalnézeti vázlata, a 3. ábra: az 1. ábra szerinti III-III sík mentén vett metszeti vázlat, a 4. ábra : egy kétfonalú halogénlámpás példaképpeni találmány szerinti szerelt járműfényszóró felülnézeti vázlata, részben metszetben, a 5. ábra : a 4. ábra szerinti járműfényszórónak az árambevezető csatlakozók irányából vett nézetének részlete, a 6. ábra : a 4. ábra VI-VI síkja mentén vett részleges metszet, a 7. ábra: a további példaképpeni kiviteli alak kiemelt részletének metszete, a 8. ábra: a,7. ábra szerinti kivitelben alkalmazott lámpa, illetőleg lámpafej felülnézete, míg a 9. és 10. ábrák: az árambevezető, illetőleg vil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65 3
