184926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karba-plrosztaciklinszármazékok előállítására

5 184926 6 A tetrahidropiranilcsoporttal védett fùdroxilcsopor­­tokat ugyancsak ismert módszerekkel tesszük szabaddá. A védőcsoportokat valamely szerves sav, például ecet­sav, propionsav vizes oldatában, vagy valamely szer­vetlen sav, mint például sósav vizes oldatában hasítjuk le. Az oldhatóság javítása érdekében célszerűen vala­mely vízzel elegyedő iners szerves oldószert adunk hoz­zá. Alkalmas szerves oldószerek például az alkoholok, mint a metanol vagy etanol, és az éterek, így a dimetoxi­­etán, dioxán és a tetrahidrofurán. Előnyösen tetrahidro­­furánt alkalmazunk. A lehasítást előnyösen 20 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárásnál kiindulási anyagként használt II általános képletü ketonok oly módon állít­hatók elő, hogy valamely IV képletű alkoholt [E. J. Co­rey és munkatársai: J. Amer. Chem. Soc. 93, 1490 (1971)] dihidropiránnal katalitikus mennyiségű p-toluol­­szulfonsavjelenlétében az Váltalános képletű tetrahidro­­piraniléterré alakítunk át. Az V képletű laktont diizobutil-alumínium-hidriddel —70 °C-on VI képletű laktollá redukáljuk, melyet tri­­fenil-foszfónium-metilénnel végzett Wittig-féle reakció­val a VII képletű olefinné alakítunk át. P-toluolszulfo­­nil-kloriddal toziláttá, piridin jelenlétében végzett átala­kítás, majd káliumnitrittel dimetil-szulfoxidban végzett reakció útján a 9ß-konfiguräciojü IX képletű alkoholt nyerjük, melyet p-toluolszulfokloriddal piridin jelen­létében a X képletű toziláttá alakítunk át. Ennek malon­­sav-dietilészterrel kálium-terc-butilát jelenlétében vég­zett átalakítása a XI képletű diésztert eredményezi, me­lyet nátrium-cianiddal dimetil-szulfoxidban a XII álta­lános képletű észterré dekarboxilezünk. A XII képletű vegyület kettőskötésének nátrium-per­­jodáttal, katalitikus mennyiségű ozmium-tetroxid jelen­létében végzett oxidativ hasítása a XIII képletű aldehid­hez vezet, melyet Jones-féle reagenssel XIV képletű sav­vá oxidálunk, majd azt diazomctánnal a XV képletű ve­­gyületté észterezzük. A XV képletű vegyület kálium­­-terc-butiláttal tetrahidrofuránban végzett Dieckmann­­kondenzációja útján a XVI és XVII képletű ketokarbon­­savészterek izomerelegyét kapjuk meg, melynek 1,4- -diazobicik!o[2,2,2]oktánnal xilolban végzett dekarboxi­­lezésével egyetlen reakciótermékként a XVIII képletű ketont kapjuk meg. A tetrahidropiraniléter védőcsoport lehasítása a XIX képletű alkoholhoz vezet, amelyet benzoilkloriddal pi­ridin jelenlétében a XX képletű észterré észterezünk. A benziléter katalitikus mennyiségű sav jelenlétében végzett hidrogenolitikus hasítása a XXI képletű alko­holt eredményezi, melyet a XXII általános képletű ve­­gyületté, Collins-féle reagenssel végzett acetálozásával a XXIII képletű aldehiddé oxidálunk. Ezt az aldehidet valamely XXIV általános képletű — mely képletben D, E és R2jelentése a fenti — foszfonát­­tal olefinizáló reakcióval valamely XXV általános képle­tű ketonná alakítjuk át. A 15-keto-csoport cink-bór-hid­­riddel vagy nátrium-bór-hidriddel végzett redukciója vagy alkil-magnézium-bromiddal vagy alkil-lítiummal végzett reakciója és epimer-szétválasztás után a XXVI általános képletű 15a-alkoholokat kapjuk (prosztaglan­­din számozás). Az észtercsoport például káliumkarbonáttal metanol­ban végzett elszappanosítása és vizes ecetsavval végzett ketál-hasítás után a XXVII általános képletű ketonhoz jutunk, melyet adott esetben a szabad hidroxiesoportok funkcionális átalakítása — például dihidropánnal vég­zett éterezése — vagy adott esetben a kettőskötés hidro­­génezésc útján a II általános képletű vegyületté alakí­tunk át. Az új I általános képletü prosztaciklin-származékok értékes farmakológiai hatású anyagok. A jelen talál­mány szerinti eljárással előállított vegyületeknek vér­nyomáscsökkentő és hörgőtágító hatásuk van. Alkalma­sak e vegyületek továbbá a írombotica-aggregácíó gát­lására is. E vegyületek a megfelelő prostaglandinokhoz képest nagyobb specificitást és mindenekelőtt lényege­sen hosszabb időtartamú hatást mutatnak. A PGI2-hez képest nagyobb stabilitásukkal tűnnek ki. Az új prosz­­taglandinok nagy szövet-specificitása simaizmú szervek, mint például a tengerimalac ileumon vagy izolált nyúl­­tracheán végzett konvencionális tesztekkel állapítható meg. E tesztek során lényegesen kisebb stimuláció figyel­hető meg, mint a természetes, E-, A- vagy F-típusú prosztaglandinok alkalmazásánál. Az új prosztaglandin­­analógok a prosztaciklinek tipikus tulajdonságaival ren­delkeznek. így például csökkentik a perifériás artériás és koronáris érellenállást, inhibiálják a trombociták aggregálódását, és elősegítik a vérteströgök-lízisét, mio­­kardiális cito-védelmet biztosítanak, és ily módon csök­kentik a szisztémás vérnyomást anélkül, hogy csökken­tenék ugyanakkor a szív-teljesítményt és a koronáriás vér-perfúziót és dobbanás-számot, lehetővé teszik a ko­ronáriás szívbetegségek, a koronáriás trombózis, a mio­­kardiális infarktus, a perifériás artériás megbetegedés, az anterioszklerózis, a trombózis, a sokk-terápia profi­laxisát és gyógyítását, inhibiálják a hörgőösszehúzódást, a gyomorsav-kiválasztást, és biztosítják a gyomor és bél­­rendszeri mukózisok cito-védelmét, az antiallergiás tu­lajdonságokat, csökkentik a tüdő és a tüdő vérnyomás érellenállását, elősegítik a vese vérellátását, heparin he­lyett vagy adjuvánsként alkalmazhatók a hemo-filtráció dialízisénél a vérplazma, különösen a vértestek konzer­válásánál, inhibiálják a munka közbeni fájdalmakat, használhatók a gesztózis kezelésére, növelik az agy vér­ellátását stb. Az új prosztaglandin analógok ezenkívül antiprofilaktikus hatást is fejtenek ki. Éber, hipertóniás patkányoknál 5, 20 és 100 [xg/kg testsúly dózisban intravénásán injektálva a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek erősebben vér­nyomáscsökkentő és tovább tartó hatást fejtenek ki, mint a PGE2 és PGA2, anélkül, hogy a PGE2-höz hason­lóan hasmenést, vagy a PGA2-höz hasonlóan szívarit­­rniát okoznának. Altatott nyulakba intravénásán injektálva a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek PGE2-vel és PGA2-vel összehasonlítva erősebb és lényegesen hosz­­szabb ideig tartó vérnyomás csökkentést okoznak anél­kül, hogy egyéb simaizmú szerveket vagy szerv-funkció­kat befolyásolnának. Emberi szervezetbe történő ada­golásnál 1—1500 ug/kg/nap dózis javallt. A farmakoló­­giailag elviselhető hordozók egységdózisa 0,01—100 mg. Parenterális adagolásra steril, injektálható, vizes vagy olajos oldatokat használunk. Orális adagolásra például tabletták, drazsék vagy kapszulák alkalmasak. A találmány tárgyát képezi továbbá eljárás az I álta­lános képletű vegyületeket, mint hatóanyagokat, vala­mint a szokásos segéd- és hordozóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítási eljárása. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents