184789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, különösen hőmrésékletre érzékeny, továbbá mérgező és/vagy bűzös gázokat termelő anyagok energiatakarékos szárítására

184 789 2 Az 1 ventillátor a 2 abszorberbeo depressziót állít elő. Az ennek hatására beáramló levegő érint­kezik a 3 folyadékelosztó fúvókáin kiáramló pára­­elnyelő oldattal, amely lehet lífiumbromid, vagy lítiumklorid vizes oldata, de lehet egyéb páraelnye­lő oldat is. A 3 fúvokakon át a 2 abszorberbe porlasztóit páraelnyelő oldat a levegő páratartalmát az egyen­súlyi állapotnak megfelelő mértékig csökkenti. Az egyensúlyi páratartalom a hűtött 5 hütőcsőkígyó alkalmazásával csökkenthető A 2 abszorberben a. páraelnyelő oldat a nedvesség megkötésekor felme­legszik, a fejlődő hőt is az 5 hütőcsőkígyó vonja el. A 2 abszorberből az 1 venti látoron át a külső levegővel azonos hőmérsékletű, vagy annál mele­gebb, de lényegesen kisebb nedvességtartalmú leve­gő távozik. A 6 oldatszivattyú a vízzel feldúsult páraelnyelö oldatot a 7 kiűzőbe szállítja. A 8 tüze­lőberendezés - a példában olajégő - a szárított iszap később ismertetendő módon való elégetésével a 7 kiűzőben felmelegíti a páraelnyelö oldatot, amelyből az elnyelt pára gőz alakjában kilép, majd a 9 hőcserélőn áthaladva, hőtartalmát a 2 abszor­berből az 1 ventillátor által kiszívott száraz levegő­nek adja át. A 12 oldat-hőcserélő a gazdaságossá­got fokozza. Az elnyelő oldatnak a 3 íúvókákon át való porlasztásaiba 7 kiűző túlnyomása idézi elő. A mintegy 30% szárazanyagot tartalmazó tömö­rített iszapot a 21 szállítóberendezés a 22 tárolóba gyűjti. Ezt az iszapot a 23 szárítóban - a példa esetében fluidizácíós szárítóban - az 1 ventilátorral a S hőcserélőn át alul bevezetett, zárt körben cirku­­látó, előmelegített száraz ievegő segítségéve! 1-2% nedvességtartalomig szárítjuk. A 33 szárítón áí­­áramló szárítólevegő által feiragadott szálló port a 24 porleválasztó fogja fel, s ez innen a 23 szárítóba kerül vissza. A csekély port, valamint a 23 szárító­ban kivált nedvességet tartalmazó levegő a 24 por­leválasztóból a 25 csővezetéken át, a 2 abszorber­ben uralkodó depresszió hatására a 2 abszorberbe áramlik s ott nedvességtartalmát a páraelnyelő ol­datnak adja át. Az elnyelőoldat szennyezéseit a részáramos 26 szűrő fogja fel. Az üzemindításhoz és az üzem közbeni hőveszte­ségek pótlására a 27 hőcserélő szolgál. A 9 hőcseré­lő és a 27 hőcserélő kondenzátumát a közös 28 csővezeték vezeti el. A kondenzátumnak azt a há­nyadát, amely az iszap víztartalmának felel meg, a vezérelt 29 eifolyásszabálvozó szelep üríti le. Ez a forróvíz használható fel a 22 tárolóban lévő iszap előmelegítésére, vagy hasznosítható bármely más hőhasznosítóban. A kondenzátum többi részét a 30 szivatty ú a 31 forresőregiszterbe szállítja, amelyben a kondenzá­tum elgezölög és a 27 hőcserélőn át hőtartalmát a 23 szárítóba áramló levegőnek adja át. A szárított iszap a 23 szárítóból a 32 szállítóvo­nalon át a 33 kemencébe kerül, amely magában foglalja a 7 kiűzőt és a 31 ferresőregisztert. A szárí­tott iszap éghető anyagainak elégetését a 8 tüzelő­­berendezés biztosítja. Ehhez a levegőszükségletet a 8 tüzelőberendezés légfeleslege, vagy a 34 ventilátor fedezi. A kiégett iszap a 35 ürítőn át távozik a 33 kemencéből. A 33 kemence füstgázai a 10 füstgáz­vezetéken át a szabadba távoznak. A 10 füstgázve­zeték a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően képzendő ki, szükség esetén porleválasztóval kom­binálva. A találmány szerinti berendezés automatikus üzemmenetét a már korábban ismertetett 13-16 jelű alkatrészek, valamint a 3í forresőregiszter 36 nyomásérzékelője és a 29 elfolyásszabályozó szelep biztosítja. A szárítóievegő zárt rendszerében fellépő nagyobb nedvességtartalom ugyanis nemcsak a 2 abszorber folyadékszintjének emelkedését, hanem a 27 hőcserélő hőigényének növekedését is eredmé­nyezi. Mindkettőhöz a 8 tüzelőberendezés teljesít­ményének fokozása szükséges. A találmány szerinti berendezés a helyi viszo­nyokhoz igazodóan különféle változatokban kivi­telezhető. így például a 8 tüzelőberendezés fűtő­anyaga olaj helyett lehet bármilyen folyékony, gáz­­nemű vagy szilárd tüzelőanyag. Szilárd tüzelő­anyag esetében a száraz iszap azzal összekeverve égethető el. A 35 ürítőn át távozó kiégett forró iszap felhasználható a 34 ventilátorral szállított levegő előmelegítésére. A 31 forresőregiszter be­építhető a 33 kemencéből távozó füstgáz áramába, de felhasználható a füstgáz hőtartalma levegő elő­melegítésre is. A találmány szerinti eljárás és berendezés elő­nyösen alkalmazható flotálással osztályozott szén­por eltüzelésére. A nagy nedvességtartalmú szénpor jó hatásfokkal szárítható és ezt követően közvetle­nül beadagolható az őrlőmalomba, illetve szénpor­­tüzelésű égőbe. A szénporhoz tapadó víznek a kör­folyamat megfordíthatósága közelében végzett el­­párologtatása folytán az elpárologtatás hőszükség­­letc a hagyományos 1000-1100 kcal/kg helyett mindössze kb. 700 kcal/kg, továbbá a szárítás miatt csökken az őrlés munkaigénye és ezáltal a malom energiafelhasználása is. A szárításhoz nem kell a k '.zán-tüztérbő! forró füstgázt vezetni az őrlési mű­velethez, így ennek hőtartaima a kazán utófütőfelü­­letein- tápvíz és levegő előmelegítésére -hasznosít­ható, A 7 kiűző és a 31 forresőregiszter beépíthető a kazán huzamába, ami a hőenergiafelhasználás további csökkenését eredményezi. A találmány szerinti eljárás fő előnye abban fog­lalható össze, hogy azonos hőmérsékletű és meny­­nyiségü szárítólevegővel lényegesen nagyobb mennyiségű nedvesség távolítható el a szárítandó anyagból, mint a hagyományos módon. Ez bár­mely szárítási folyamat hőfokát csökkenti, aminek következtében egyrészt a termodinamikai hatásfok javul, másrészt a hőmérsékletre érzékeny szárítan­dó anyagok stabilitása jobban biztosított. Mérgező és/vagy bűzös gázokat termelő anyagok, pl. isza­pok szárításánál ezen felül a száraz iszap különvá­lasztott égetése és a képződő hő hasznosítása sok­kal kevesebb járulékos fütöenergiát igényel, mint a nedvesiszap égetése, mert utóbbinál a közös térben lefolytatott szárítás és égetés a veszteségeket jelen­tősen megnöveli A 9 és a 27 hőcserélőben képződő kondenzhő hasznosítása a hőgazdáikodást tovább javítja. Lényeges előny, hogy akár új berendezés szer­kesztésénél, akár meglévő berendezésekhez törté­nő alkalmazásnál a szárítás hőmérsékletének le­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents