184789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, különösen hőmrésékletre érzékeny, továbbá mérgező és/vagy bűzös gázokat termelő anyagok energiatakarékos szárítására
184 789 2 melegebb, de lényegesen kisebb nedvességtartalmú levegő távozik. A 6 oidatszivattyú a vízzel feldúsult oldatot a 7 kiűzőbe szállítja. Ebben a 8 tüzelőberendezés - a példában olajégő - füstgázainak melegítő hatására az oldatból elnyelt pára gőz alakjában kilép és a vízgőz a 9 hőcserélőben, illetve fütőcsőkígyóban kondenzálódás közben hőjét a 2 abszorbert elhagyó száraz levegőnek adja át. Folyamatos üzemben a 9 hőcserélőben, illetve fűtőcsőkígyóban pontosan az a gőzmennyiség kondenzálódik, amelyet a 2 abszorber a levegőtől elvont. A példa szerinti 8 g/m3 elvont páramennyiség kb. 4,5 kcal hőmennyiséget képvisel, arai a levegő hőmérsékletét kb. 14 “C-kal emeli. Az ismertetett berendezés gyakorlatilag termikus kompresszor, amely így hőszivattyúként működve, a környezeti levegő nedvességtartalmának megfelelő gőzmennyiség hőtartalmát alkalmassá teszi a levegő felmelegítésére azáltal, hogy a pára hőmérsékletét megemeli. A 7 kiűzőből kilépő gőz hőmérséklete és nyomása az oldat koncentrációjának függvénye, amely a 7 kiűzőben alakul ki, a 4 és 6 szivattyúk szállítóteijesítményétől függően. A 9 hőcserélőből, illetve fütőcsőkígyóbói a kondenzátum a szabadba távozik. Mennyisége megegyezik a 2 abszorberben elnyelt pára mennyiségével A 8 tüzelőberendezés teljesítménye megválasztható oly módon, hogy a 7 kiűző hőigényén felül a szárítóievegőí is tovább melegítse a szárítandó közeg által megengedett hőmérsékletig. Ilyen esetben a 8 tüzelőberendezés füstgázát a 10 füstgázvezetéken át a 2 abszorber 37 szárítóközegvezetékében elhelyezett I kevercbe vezetjük és itt a 2 abszorbert elhagyó száraz levegővel keverjük. Ezáltal a tüzelés gyakorlatilag veszteségmentessé tehető. Végül fokozható a gazdaságosság a 12 oldathőcserélő alkalmazásával. A 7 kiűző melegíthető valamely tüzelőberendezés füstgázával, vízgőzzel, vagy egyéb, az adott helyen rendelkezésre álló hőforrással. A füstgázok közvetlen módon is felhasználhatók a levegő felhevítésére, A 4 és 6 oldatszivattyúk helyett alkalmazható vagy csak a 4 oldatszivattyú a nyomóoldalon megosztott oldatárammal a 2 abszorber és a 7 kiűző között, vagy csak a 6 oidatszivattyú, ha a 7 kiűző nyomását olyanra választjuk, amellyel az oldatot a 3 folyadékelosztó fúvókákcn át porlasztani képes. Meglévő berendezésnél alkalmazva az eljárást, a 2 abszorber az í ventilátor szívó, vagy nyomó oldalához csatlakoztatható. A 7 kiűző beépíthető a meglévő tüzelőberendezés füstgázáramába, míg a 9 hőcserélő a füstgáz bevezetése előtti hideg szakaszba, vagy ha a 2 abszorber szívott, akkor az 1 ventilátor nyomó oldalához. A rendszer működésének folyamatos teljesítményszabályozására egyetlen impulzus elegendő, éspedig a 2 abszorber folyadékszintje. A rendszerbe belépő szárítóközeg páratartalmának növekedése ugyanis az elnyeletcoldat térfogatát növeli az abszorberben. Ennek következtében a. 13 szintmérőben alkalmazott 14 szintérzékelő impulzust ad a 8 tüzelőberendezés teljesítményének fokozására, valamint a 15 és 16 szabályozószelepek nyitására és ezzel a keringésben lévő oldatmennyiség növelésére. Ennek következtében a rendszer a nagyobb páratartalomnak megfelelő egyensúlyba kerül. Ugyanez az egyensúlyi helyzet a 15 cs 16 szabályozószelepek nélkül is beáil, ha a berendezés megfelelő terekkel rendelkezik a növelt oldattérfogat befogadására. Fordított esetben, amikor a levegő páratartalmának csökkenése következik be, ez a 2 abszorber és egyben a 13 szintmérő folyadékszintjének süllyedését idézi elő. A 14 szintérzékelő a folyadékszint süllyedését észleli és impulzust ad a 8 tüzelőberendezés teljesítményének csökkentésére, valamint a 15 és 16 szabályozószelepek fojtására. Ezáltal a keringésben lévő oldatmennyiség csökken és a rendszer a kisebb páratartalomnak megfelelő egyensúlyi helyzetet veszi fel. Az egyensúlyi helyzet: kizárólag a 8 tüzelőberendezés fűtésintenzitásának csökkentésével is előállhat. A találmány szerinti szárítóberendezés másik változatánál a szárító a 10 füstgázvezetékbe van beiktatva. A rendszer kilépő nyílásán ebben az esetben nagy mennyiségű pára lép ki, amely a levegő eredeti nedvességtartalmából és a szárított termékből kivont nedvességből áll. Ez a páramennyiség jelentékeny hot hordoz, amelynek felhasználása azonban egyrészt alacsony hőmérséklete, másrészt korrozivitása miatt gazdaságtalan, vagy nem is lehetséges. Az említett páramennyiséget a rendszer után kapcsok 2 abszorberben dnyeietjük, majd a 7 kiűzőben nagyobb hőmérsékletű és nyomású vízgőzzé alakítjuk. Ez a vízgőz alkalmas akár a rendszerbe bevezetett levegő felmelegítésére, akár a szárítandó anyag előszárítására. ily módon a szárítónak a szárított anyagra vetített fajlagos tüzelőanyagfo-. gyasziása jelentősen csökkenthető, és a száritódob hőmérséklete az előszárítás miatt alacsonyabb lehet, ami a szárított szerves anyag minőségét javítja. Más jellegű alkalmazás lehetséges akkor, ha - mint a 2. ábrán látható - a 2 abszorbert a szárítórendszerbe úgy iktatjuk be, hogy az oldat a zárt térből a vízpárát szinte kiemeli. A S7 tartályokban tárolt nedves anyagból a kilépő nedvességet a 2 abszorberben az oldat elnyeli. A 7 kiűzőben a párát vízgőzzé alakítjuk, amely a 9 hőcserélő útján a levegőt felme.iegíti, majd a szabadba távozik. Ekkor a szárítási folyamat teljesen zárt és lehetővé teszi a levegőtől különböző szárítóközeg alkalmazását, vagy például mérgező anyagok szárítását. Alkalmazható továbbá az eljárás komplex klímatechnikai célra, vagyis fűtésre, illetve hűtésre, valamint a levegő nedvességtartalmának szabályozására is. A környezeti levegő páratartalmát a 2 abszorber az előírt páratartalomra állítja be. A 7 kiűző egységből távozó gőzzel szükség szerint a 9 hőcserélő útján a 2 abszorberbő! kilépő levegő hőmérsékletét növelhetjük, vagy a gőzt abszorpciós hűtőgép fűtésére használhatjuk és a levegő hűtését valósíthatjuk meg az elvont páratartalomnak megfelelő mértékig. De hütőhatás érhető el a száraz levegőbe történő vízbefecskendezéssel is. A találmány szerinti eljárás egy további foganatosítási módját, illetve az ehhez alkalmas berendezést ismertetjük a 3. ábrával kapcsolatban. A berendezés felépítése és működése a következő: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
