184699. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés villamos vezérlőberendezés üzemállapotának előkészítéséhez főként hajtókhoz

1 2 184 699 A találmány tárgya elrendezés villamos vezérlőberen­dezés üzemi állapotának előkészítéséhez, főként hajók­hoz, amely elsősorban hajók fedélzetén alkalmazható, amelyek vezérlőberendezése több, különböző helyen el­helyezett vezérlőkarral rendelkezik. Az elrendezés kikü­szöböli a vezérlőkarok hibás állásait a hajtómű üzembe­helyezésekor. Az 1 048 802 számú Német Szövetségi Köztársaság­­beli szabadalmi leírás villamos vezérlőberendezést is­mertet hajókhoz. Az ismert berendezés, több, választha­tóan működtethető vezérlőkarral rendelkezik, amelyek egymással villamos tengelyen át vannak összekötve. A villamos tengely úgy van megvalósítva, hogy mindegyik vezérlőkarhoz elfordulásadó van hozzárendelve. Ezek vi­szonylag kis állítónyomatékkai rendelkeznek. A nyoma­ték növeléséhez ezért áttételt alkalmaznak. Ennek azon­ban az a hátránya, hogy a berendezés üzembehelyezése­kor, illetve bekapcsolásakor előfordulhat, hogy a vezér­lőkarok helyzete nem egyforma. Ilyen körülmények kö­zött a hibás állás miatt az üzembehelyezéskor hibás fo­lyamatok indulhatnak meg. Ez a körülmény a hajók üze­melését és biztonságát károsan befolyásolja. Célunk a találmánnyal olyan berendezés létrehozása, amely a vezérlőberendezés üzembehelyezésekor biztosít­ja, hogy valamennyi vezérlőkar egységesen nullhelyzet­­ben legyen. A vezérlőkaroknak a találmánnyal biztosított nullhelyzete a hajóvezetés biztonságát növeli a hajógépek üzembehelyezése folyamán. A találmánnyal azt a feladatot kívánjuk megoldani, hogy a vezérlőberendezés üzembehelyezésekor a vezér­lőkarok önműködően visszatérjenek a nullhelyzetbe. A találmány szerint mindegyik vezérlőkarhoz forgási­ránytól és megállási helyzettől függően működő kapcso­lót rendelünk — önmagában ismert módon —, amely há­rom kimenettel rendelkezik, ahol mindegyik forgásirány­kimenet munkaáramú érintkezővel és a megállási helyzet kimenet munka- és nyugvóáramú érintkezővel rendelke­zik, és a megállási helyzet kimenet munkaáramú érintke­zőjén át egy további lekérdezőrelékkel sorosan összekö­tött lekérdezőrelé csatlakozik, amelynek kapcsolóérint­kezői egy-egy, egy meghatározott forgásirányhoz hozzá­rendelt és a forgásiránytól és a megállási helyzettől függő kapcsolóval vezérelt forgásirányrelével vannak összekötve. A találmány egy további jellemzője az, hogy a vezérlő­karok megállási helyzetének egyezésekor egy lekérdező­­relékből és irányrelékből álló helyzetösszehasonlító be­rendezésen át a vezérlőkarok között bontott elektromos tengely egy relé segítségével záródik. A több, különböző helyen egymástól elválasztva elhe­lyezett vezérlőkarokkal rendelkező vezérlőberendezés üzemállapotának előállításakor szükséges, hogy ezek a vezérlőkarok ugyanabban az állásban legyenek. Célsze­rűen ez az állás a megállási helyzet. Ha a vezérlőberendezést a vezérlőkarok különböző ál­lása mellett feszültségre kapcsoljuk, akkor egy relén át bontjuk a vezérlőkarok közötti villamos tengelyt. A lekérdezőrelék segítségével meghatározzuk a vezér­lőkarok helyzetét. Egy villamos tengelyen át egy szink­ronizáló elfordulásadó segítségével egy irányrelé előállít­ja a megállási helyzetet. Ez a folyamat mindegyik vezér­­lőkamál megismétlődik, mindaddig, amíg valamennyi vezérlőkar a megállási helyzetbe kerül. Ezután az eddig bontott elektromos tengelyt a vezérlőkarok között relé se­gítségével zárjuk, és a szinkronizáló elfordulásadót ezzel elválasztjuk a berendezés többi részétől. A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példa és rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon a talál­mány szerinti elrendezés elvi kapcsolási rajza látható. Egy hajó távvezérelt főhajtóművének üzembehelyezé­séhez, amely hajtómű egy fő 36 vezérlőkarra] rendelke­zik a hídon, és egy-egy együttvezetett 35 és 37 vezérlő­karral a hajó jobb és bal oldalán, az szükséges, hogy va­lamennyi 35, 36, 37 vezérlőkar a megállási helyzetben le­gyen. Ezt az állapotot a kapcsolóközpontban a 7, 8, 9 el­lenőrzőlámpák jelzik, amelyek a 35, 36, 37 vezérlőkarok­hoz vannak hozzárendelve. Ha a 35, 36, 37 vezérlőkarok különböző helyzetben vannak, ezeket önműködően a megállási helyzetbe kell vezetni. A 35, 36, 37 vezérlőka­rok egy villamos 32, 33, 34 vevőn át vannak összekötve, és a 29, 30, 31 áttételekkel rendelkeznek. A többi szüksé­ges összeköttetést a berendezés más részeivel az 5 össze­kötőtag valósítja meg, az 5.1 érintkezőn át. A megállási 10 helyzetrelé jelzi, ha valamely 35, 36, 37 vezérlőkar a nullhelyzetbe kerül. Az így elért üzemkészenlétet az 5 összekötőtag és a megállási 10 helyzetrelé egy közös ki­menőjele jelzi. Az elrendezés üzemkészenlétét úgy vezetjük be, hogy a 6 kapcsolóval bekapcsoljuk a feszültséget. Arra az eset­re, amikor a 35 vezérlőkar a megállási helyzettől eltérő helyzetben van, míg a 36, 37 vezérlőkarok a megállási helyzetben vannak, a 35 vezérlőkaron a megállási 18.1 helyzetérintkező nyitott állapotban van. A megállási 10 helyzetrelé nem kapcsol be. A 35 vezérlőkarnak a megál­lási helyzettől eltérő állását a központban a 7 ellenőrző lámpa jelzi. A 35 vezérlőkar eltérő állása miatt a megál­lási 18.2 helyzetérintkező zár. A megállási 18.2 helyzeté­rintkezőn át a 39 lekérdezőrelé a megállási 10 helyzetrelé megállási 10.2 helyzetérintkezővel összeköttetésben be­kapcsol. Abban az esetben, amikor az összes 35, 36, 37 vezérlőkar különböző, a megállási helyzettől eltérő állás­ban van, a visszatérítés a 39, 40, 41 lekérdezőreléken át megy végbe. A jelen esetben a 39 lekérdezőrelé a 39.1 érintkezőjén át a 21 vagy 22 kapcsolók egyike bekapcsolja a hozzáren­delt 11 vagy 12 forgásirányrelét. A 11 vagy 12 forgásirányrelé a 12.1 érintkezőjén át be­kapcsolódik a 17 bontórelé, amely a 17.1, 17.2, 17.3, 17.4 érintkezőkkel bontja a 35, 36, 37 vezérlőkarokhoz hozzá­rendelt 32, 33 és 34 vevők által képzett villamos tengelyt. A 17.5 érintkező kikapcsolja a 32, 33, 34 vevők ger­jesztését. A 11 vagy 12 forgásirányfelé első érintkezőjével bekap­csolja az 1 szervomotort, a szinkronizáló 3 elfordulásadó 2 gerjesztését és a 17 bontórelé 17.6 érintkezőjén át a 32, 33, 34 vevők gerjesztését. Második és harmadik érintke­zőjével a 11 vagy 12 forgásirányrelé összeköti a szinkroni­záló 3 elfordulásadó két fázisát a 32 vevővel. A szinkoni­­záló 3 elfordulásadó egyenletesen forog és forgatónyoma­­tékot fejt ki a 32 vevőre, mégpedig a 35 vezérlőkar meg­állási helyzetének irányában. Ezáltal a 35 vezérlőkar helyzete mindaddig változik, amíg eléri a megállási hely­zetet. A forgásiránytól és a megállási helyzettől függő 21 vagy 22 kapcsoló kikapcsolja a 11 vagy 12 forgásirányre­lét, a 23, 24, 25, 26 kapcsoló a 13, 14, 15, 16 forgásirány­relét. Ugyanígy kikapcsolódik a 39 lekérdezőrelé is. Ha a 35, 36, 37 vezérlőkarok már a megállási helyzetbe ke­rültek, a 18, 19, 20 kapcsolók megállási 18.1, 19.1 és 20.1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents