184671. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nedves, pasztaszerű és/vagy ömleszthető anyagok szárítására és szemcsésítésére
1 184 671 2 A továbbiakban az 1-3. ábrákon látható 22 görgők aprító szerepét részletezzük. Számos olyan technológiai feladat van, ahol a szárítást követően a szárított anyaggal további műveleteket kell végezni, például adott nedvesítőszertől mentesített anyag oldószeres kivonatolását kell végrehajtani stb. Ez esetben - az egyenletes szemcseméret biztosítása érdekében - a szárítás mellett jelentős mértékű aprítást is végre kell hajtani. A találmány szerinti berendezésnél ezt a feladatot a forgó 19 szűkítőtárcsák 46 karjaira szerelt hengeres. 22 görgőkkel oldjuk meg (lásd az 1., 3. és 4. ábrákat), amelyek a szűkítőtárcsa forgásával egyidejűleg a saját - a 3 hengeres fal alkotóival párhuzamos- tengelyük körül is szabadon forogni képesek a saját palástfelületük és a 3 hengeres fal belső felülete között elhelyezkedő szárítandó anyaggal való érintkezésük közben fellépő súrlódási erő hatására. A 22 görgők a 3 hengeres fal belső felületétől g távolságban vannak (3. ábra). Ezt a g távolságot - a szárított anyag kívánt szemcseméretétől függően kísérletileg lehet meghatározni. Visszatérve az 1. ábra szerinti berendezés működésének ismertetésére: a 2 szárítótérben a b nyilakkal jelölt módon mozgó szárítandó termék zöme az 1 ház jobb oldali végén a 2 szárítótérből alul kitorkolló adagolószerkezet - itt 23 cellás adagoló - segítségével vehető el. A száraz anyag másik - kisebb szemcsefrakciók által alkotott, porszerü - része a 24 csőcsonkon keresztül távozik, mégpedig a j nyilakkal jelölt kiáramló levegővel együtt, és a 26 kamrában elhelyezett 25 porszűrőzsákba jut. A szárazanyag egy további része azoknak a j levegöáramoknak a hatására, amelyek a 35a nyilason (1. az 1. ábrajobb oldali végét) át eszközöli levegőbevezetés eredményeként alakulnak ki a 2 szárítótérben, visszakerül a II szakaszban előremozgó szárítandó anyagba. Bizonyos mennyiségű száraz anyagnak a 25 porszűrőzsák belső felületére felrakodását követően működtetjük a 27 rázószerkezetet, miáltal a por visszahull a 2 szárítótérbe, a portól megtisztult levegő pedig a k nyilakkal jelölt irányban a szabadba jut. Porszürőzsák helyett más porleválasztó szerkezet, például ciklon is alkalmazható. A leválasztott por vissza is vezethető a szárítási folyamat kezdetéhez, a betáplált nedves anyaghoz, amivel a szárítás hatékonysága fokozható. Az 1. ábra szerinti meleg levegő betáplálási megoldás mellett - amikor is a hengeres 2 szárítótérbe annak két végén, egy időben vezetjük be a szárítóközeget, és a közepe táján egy helyen áramoltatjuk ki onnan - a berendezésnek - amint már említettük- két szárítási szakasza van. Az I egyenáramú szakaszban a szárítandó anyag és a 34a bevezetőnyíláson keresztül betáplált levegő a b és j nyilaknak megfelelően együtt haladnak, és a levegő a 24 csőcsonkon keresztül távozik a 2 szárítótérből. A II ellenáramú szakaszban a szárítandó anyag a b nyilakkal jelölt pályán mozgó meleg levegővel, amely ugyancsak a 24 csőcsonkon át távozik a 2 szárítótérből. Ezek szerint a szárítás folyamata során a szemcsék és a szárítóközeg közötti konvekciós hőátadás vegyesáramban, vagyis fél egyenáramban és fél ellenátamban történik, egyidejűleg a kontakt hőközléssel, vagyis a 3 hengeres fal és a szemcsék közötti konduktív hőátvitellel. Harmadik hőtechnikai tényezőként jelentkezik az a melegítő hatás, amdyet a 3 hengeres fal fejt ki a szárítótérben áramló gáznemü száritóközegre. Az 1 ház duplikátora (a 7a és 7b zárt terek) tehát nemcsak a szárítandó anyagot, hanem a gáznemü szárítóközeget is utánmelegíti. E járulékos hatás eredményekért az egységnyi nedvességmennyiség elviteléhez szükségesTűtőgőz mennyisége csekély. A két I, II szárítási szakasz célszerűen nem azonos hosszúságú; nagy nedvességtartalmú anyagok szárításához általában az előnyös, ha az I egyenáramú szakasz hosszabb, mint a II ellenáramú szakasz. A szakaszhosszak megválasztását mindenese re befolyásolja a nedvesítőszer anyagi tulajdonsága is. Az 1 ház köpenye - ahol a kontakt hőközlés történik - az egyes I, II szakaszoknak megfelelően osztható; az 1. ábra szerinti kiviteli példánál I egyenáramú szakaszhoz a 7a zárt tér, a II ellenáramú szakaszhoz a 7b zárt tér tartozik, és e terek különbözőképpen fűthetőek, következésképpen a két szakaszban a hőátadás mértéke változtatható, egymástól eltérő lehet. Kialakíthatunk természetesen kettőnél több, egymástól elkülönített zárt (duplikált) teret is a 3 hengeres fal külső felülete mentén, amilyeket egymástól eltérő hőmérsékletű fűtőközeg-forrásokhoz csatlakoztatunk. Ezzel tovább növelhető a szárítóberendezéssel megoldható feladatok köre. Amennyiben nem hőérzékeny anyagot szárítunk, a beadagolás környezetében pl. 140 °C lehet a hengeres fal hőmérséklete, és ez az érték a kiadagolás helyéig - több lépcsőben - pl. 80 °C-ra csökkenthető. A gáznemü szárítóközeg két, egymással átellenber levő helyen történő bevezetésével elérhető, hogy a berendezés szárítókapacitása méretnövelés nélkül fokozható. További előnyt jelent, hogy az egyes I és II szárítási szakaszokban a bevezetett szárítóközeg hőmérséklete egymástól eltérő lehet, kü ön-külön szabályozható (lásd a 30 és 31 vezetékekbe épített 32 és 33 kalorifereket az 1. ábrán). Ez lehetővé teszi, hogy az I egyenáramú szakaszba magasabb hőmérsékletű gázt vezessünk be, mint a II ellenáramú második szakaszba, aminek eredményeként a kilépő száraz anyag hőmérséklete csökken, vagyis azt a kisebb hőmérsékletű gázzal hűtjük. Mivel a szárítási folyamat hőmérsékletei, valamint a szárítandó anyagnak a 2 szárítótérben a tartózkodási ideje általában meghaladják a mikroorganizmusok vegetatív formáinak hőtürési határát a szárítás során, a hőkezelés eredményeként az esetleges mikrobiológiai fertőzöttség foka nagymértékben csökkenthető. E csíraszegényítő hatás különösen jelentős nem szintetikus, természetes anyagok szárítása esetén, ahol a kontanimációs veszély fokozottabb. Az I és II szakaszokba bevezetett szárítógáznak nemcsak a hőmérséklete, hanem mennyisége is eltérő lehet, és szabályozható (lásd a 30, 31 vezetékekbe iktatott 30a és 3la csappantyúkat az 1. ábrán). Ennek az az előnye, hogy az egyenáramú I első szárítási szakaszba nagyobb gázmennyiséggel nagyobb hőmennyiség juttatható, ami különösen 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 7
