184619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív, a 3-helyzetben szubsztituált2-(2',2'-dihalogén-vinil)-ciklopropán-1-karnobsavak és származékaik előállítására
1 184 619 2 főtermékként cisz-konfígurációjú í általános képíetű vegyületek keletkeznek. Ezután az I általános képletű vegyületeket kívánt esetben I' általános képletű vegyületekké alakíthatjuk. A nemkívánatos konfigurációjú, II általános képletű, optikailag aktív eiklobutanonokat katalizátor jelenlétében megfelelő olyan racemáíokká alakíthatjuk, amelyek nagy mennyiségű kívánt konfigurációjú, optikailag aktív ciklobutanont tartalmaznak, ezek újra felhasználhatók a III általános képletű diasztereomer szulfonsavas sók 10 kinyerésére és így kívánt konfigurációjú, II általános képletű, optikailag aktív ciklobutanonok kinyerésére. A nemkívánatos konfigurációjú, II általános képíetű, optikailag aktív ciklobutanonok racemizálásához katalizátorként savakat, kvatemer ammóniumhalogenideket 15 vagy bázisokat használhatunk. Savas katalizátorokként például a fentiekben említett szervetlen vagy szerves protonos savakat vagy pedig Lewis-savakat, így bórtrikloridot, bórtrifiuoridot, alumíniumtrikloridot, vas(IH)kloridot vagy cinkkloridot 20 alkalmazhatunk. Alkalmazhatjuk továbbá a protonos savak, különösen a hidrogénhalogenidek ammóniával vagy egy nitrogéntartalmú szerves bázissá! alkotott sóit is. Nitrogéntartalmú szerves bázisként megfelelnek az 25 alifás, cikloalifás, aralifás és aromás primer, szekunder és tercier aminok, valamint a heterociklusos nitrogénbázisok. Példaképpen megnevezzük az alábbiakat: legfeljebb 12-szénatomos primer alifás aminok, így a metilamin, etilamin, n-butilamin, n-oktilamin, n-dodecilamin, 30 hexametiléndiamin, ciklohexilainin, benzilamin; legfeljebb 12-szénatomos szekunder alifás aminok, így a dimetilamin, dietilamin, di-n-propilamin, dicikiohexilamin, pirrolidin, piperidin, piperazon, morfolin; tercier alifás aminok, különösen 1—4 szénatomos alkilesoportokat 35 tartalmazó trialkilaminok, így a trietilamm, tri-n-butilamin, N-metil-pirrolidin, N-metil-morfolin, 1,4-diazabiciklo[2.2.2]oktán, kinuklidin; adott esetben helyettesített primer, szekunder és tercier aromás aminok, így az anilin, toluidin, naftílamin, N-metil-anilin, difenii- 40 amin és N,N-dietilanilin; továbbá a pividin, pikolin, indolin és kinolin. Előnyösek a IX általános képletű sók, ahol fluor-, bróm- vagy jódatomot, különösen 45 klóratomot jelent, Qi,Q2ésQ3 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1 — 18 szénatomos alkilcsoportot és Q4 hidrogénatomot, 1 —18 szénatomos alkilcsoportot, ciklohexil-, benzil-, feml- vagy 50 naftilcsoportot képvisel, valamint az 1—18 szénatomos aikilcsoporttal rendelkező N-alkil-piridiniumhalogenidek, különösen a megfelelő kloridok. Az ilyen sók példái az alábbiak: ammóniumklorid, 55 ammóniumbromid, metilamin-hidroklorid, ciklohexilamin-hidroklorid, anilin-hidrokíorid, dimetiíamin-hidroklorid, diizobutilamino-hidroklorid, trietilamin-hidroklorid, trietilamin-hidrobromid, tri-n-oktilamin-hidroklorid, benzil-dimetilamin-hidroklorid, tetrametil-, tetra- 60 etil-, tetra-n-propil-, tetra-n-butilammóniumklorid, -brornid és -jodid, trimetil-hexadecilammóniumklorid, benzildimetilhexadecilammóniumklorid, benzildimetiltetradecilammóniumklorid, benzii-trimetil-, -trieíil- és -tri-nbutilammóniumklorid, n-butil-tri-n-propilammónium-biomid, oktadeciltriinetilammóniumbromid, fenütrimeülammóniumbromid vagy -klorid, hexadecilpiridiniumbromid és -klorid. Bázikus katalizátorokként szerves bázisok jönnek 5 szoba, így X általános képletű primer, szekunder és különösen tercier aminok, ahol Q; 1-8 szénatomos alkilcsoportot, 5- vagy 6-szénatomos cikioalkilcsoportot, benzil- vagy fenilcsoportot és Q5ésQ7 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1—8 szénatomos alkilcsoportot jelent, példaképpen megnevezzük az alábbiakat: tri-n-butilamin, triizopentilamin, tri-n-oktilamin, N,N-dimetilciklohexilamin, N,N-dimetil-benzilamin, NJN-dimetil- 2-etilhexilamin, N,N-dietilanilin; továbbá ciklusos aminok, így piridin, kinolin, lutidin; N alkil-morfolinok, íg/ N-meti!-morfolin; N-alkil-piridinek, így N-metil- és N-etil-piperidin; N-alkil-pirrolidinek, így N-metil- és N etil-pirrolidin; diaminok, így N,N,N\N'-tetrametiletiléndiamin, N,N,N',N'-tetrametil-l,3-diamino-bután, N.N'-díalkil-pipcrazinok, így N,N'-dimetii-piperazin; bici’dusos diaminok, így az l,4-diaza-biciklo[2.2.2]oktán és biciklusos amidinek, így az 1,5-diaza-biciklo[5.4.0]undec-5-én és l,5-diaza-biciklo[4.3.0]non-5-én, végül bázikus polimer vegyületek, így a p-dimetilaminometilpc Jisztirol-Ha a savakat vagy bázisokat feleslegben alkalmazzuk, oldószerként is szolgálhatnak. Járulékos katalizátorokként alkáliféinhalogenideket, így káliumjodidot, nátriumjodidot, litiumjodídot, káliunv bromidot, nátriumbromidot, litiumbromidot, káliumkloridot, nátriumkloridot, litiumkloridot, káliumfluoridot, nátriumfluoridot és litiumfluoridot használhatunk. A beadagolt katalizátor mennyiségét széles határokon belül változtathatjuk. A katalizátort a ÍI általános képiem, optikailag aktív vegyületre számítva általában körülbelül 5-100 súly % mennyiségben adagoljuk. A racemizálást mind olvadékban, mind valamilyen közömbös szerves oldószerben megvalósíthatjuk. Áz olvadékban végzett racemizálás során a reakcióhőmérséklet áfaiában 50 °C és 150 °C közötti, különösen körülbelül 80 °C és 130 °C közötti. Az olvadékban végzett racemizáláshoz katalizátorként mindenekelőtt a hidrogénhalogenidek ammóniával vagy nitrogéntartalmú szerves bázisokkal alkotott sói felelnek meg, így az 1- 8 szénatomos alkilcsoportokkal re rdelkező trialkilamin-hidrokloridok és -bromidok, különösen a tetraalkilammóniumhalogenidek, mindenekelőtt az 1-18 szénatomos alkilcsoportokkal rendelkező teuaalkilaminóniumkloridok, -bromidok és -jodidok. A fentiekben megnevezett bázisokat is alkalmazhatjuk, különösen az 1-8 szénatomos alkilesoportokat tartalmazó triaikiiaminokat, így a trietilamint, tri-n-butilanint és etil-diizopropilamint. Alkalmas közömbös szerves oldószerek például a Ifi általános képletű sók előállításakor megnevezett ilyen oldószerek, valamint az alifás monokarbonsavak. Ha a racemizálást egy közömbös szerves oldószerben valósítjuk meg, a reakcióhőmérséklet körülbelül 0 °C és 150 °C közötti. Előnyös oldószer az ecetsav és az etanol, katalizátorként előnyösen alkalmazhatunk hidrogénhalogenideket, különösen hidrogénbromidqt vagy hidrogéikloridot. Poláris oldószerekben, így alifás alkoholokban vagy diolokban, ciklusos amidokban, a szénsav amidjaiban, 5
