184547. lajstromszámú szabadalom • Villamos plazmaleválasztó berendezés növényi nyersanyagok kezelésére

1 184 547 2 harmadik a B fázisra stb. míg az egymással szemben a 6 falakon elhelyezett 4 elektródák szintén különböző fázisokra vannak rákötve, például a bal oldali 4 elektróda a B fázisra, a jobb oldali 4 elektróda az A fázisra csatla­kozik. A 4, 5 elektródák egyenletesen vannak az A, B, C fázisokon elosztva. A 17 fúvókák (7. ábra) szintén váltakozva csatlakoznak az A, B, C fázisokra. A 8. ábrán hengeralakú házzal rendelkező elektromos plazmaleválasztó hosszmetszete látható. Az elektromos plazmaleválasztó dielektrikumanyagú 1 háza 2 bemeneti nyílással és 3 kimeneti nyílással ren­delkezik. Az 1 ház belső felületén három körszelvény alakú 4 elektróda van elhelyezve, míg közöttük azonos távolságban három sík érintkezőfelületű 5 elektróda van rögzítve. A 4 körszelvény-alakú elektródák hossza és az 5 elektródák hossza megegyezik. A 4, 5 elektródák 9 végei 45-60 fokos szögben az 1 ház hossztengelyéhez ké­pest rézseltek, és kúpalakú szelvényt képeznek, amelyek csökkentik a pulp mozgásánál a hidraulikai ellenállást. A 2 bemeneti és 3 kimeneti nyílás tartományában 18,19 csőtoldatok csatlakoznak az 1 házhoz 20 és 21 karimás csőkötéssel, amelyek le vannak földelve. A 18,19 cső­csonkokkal az elektromos plazmaleválasztó hajlékony tömlőn keresztül pulpszivattyúval van összekötve, vagy hegesztett kötéssel a rajzon nem ábrázolt szivattyú és a prés között a fémből készült pulpvezetékbe be van épít­ve. A 9. ábrán a hengeres házú elektromos plazmalevá­lasztó keresztmetszete és a 4, 5 elektródák villamos be­kötési vázlata látható háromfázisú 12 feszültségforrás al­kalmazása esetén. Az elektromos plazmaleválasztó 1 házában körszel­­vény-alakú 4 elektródák és az 5 elektródák a belső felü­let mentén egymáshoz képest azonos távolságban 120 fokkal eltolva vannak elhelyezve, és az 5 elektródák vas­tagsága nem haladhatja meg a 4 és 5 elektródák közötti távolságot. Az 1 házon 21 karima van elhelyezve. A 4 és 5 elektródák villamos bekötése a sík érintkező­felületű 5 elektróda és a körszelvény-alakú 4 elektróda fázis-sorrendjének figyelembevételével történt. Például a fent középen elhelyezett 5 elektróda a B fázisra van rá­kötve, az óramutató járásának megfelelő irányban elhe­lyezett szomszédos 4 elektróda A fázisra, a következő 5 elektróda a C fázisra, a következő 4 elektróda az A fá­zisra van csatlakoztatva, és így tovább. Mind a hat 4,5 elektróda egyenletesen van elosztva a 12 feszültségforrás három fázisán. Az elektromos plazmaleválasztó működése a követ­kező: a felaprított növényi nyersanyagot például egy nem ábrázolt tárcsás darálóból az elektromos plazmaleválasz­tó 1 házában (1, 2, 3. ábra) vezetjük a 2 bemeneti nyí­láson keresztül, ahol nekicsapódik a 4,5 elektródáknak, amelyek egymástól egyenlő távolságban egymással szem­ben a 6, 7 falon vannak elhelyezve. Háromfázisú tápfe­szültségre kötve az elektromos áram elvégzi a folyama tosan áramló pulp kezelését. Az elektromos energia min den növényi sejtre egyidejűleg hat, amelyek a növényi szövet mechanikai aprítása után épek maradtak, és az ionok haladó rezgésével a citoplazmában megtörténik a fehérje kicsapódása, úgy hogy plazmakicsapódás és a sejtnedvek kilépéséhez csatornák lesznek képezve. A nyersanyagokkal bekerült idegen zárványok az 5 elektródák ferde 9 végei mentén mozogva a két sor 5 elektróda között kialakított 8 résen át jutnak a kezelt pulppal együtt az 1 ház 3 kimeneti nyílásánál elhelyezett 10 szabályozó szelephez, amelynek nyílásszögét 11 ru­góval állítjuk be. A 10 szabályozószelep az 1 házon be­lüli pulp torlódás keltésére szolgál, amellyel elkerülhető a pulpon belüli üres, levegős helyek és elősegíti a pulp és a 4, 5 elektródák jó érintkezését. Mindegyik szomszédos 5 elektródapár és a mellettük elhelyezett 4 elektródák a 12 feszültségforrás különböző A, B, C fázisaira vannak csatlakoztatva, ami a pulp telje­sebb és egyenletesebb kezelését és a lémennyiség növeke­dését jelenti. A 12 feszültségforrás által szolgáltatott feszültséget a 4, 5 elektródákon a kezelendő nyersanyag fajtája és mi­nősége szerint állítjuk be. így például a nyári almafajták kezeléséhez kisebb, az őszi almafajták kezeléséhez na­gyobb feszültség szükséges, így növelhető az elektromos plazmolízis hat ásossága. Hasonló módon megy végbe a plazmolízis folyamata a 4. és 5, ábrán látható elektromos plazmaleválasztó más 4, 5 elektródaelrendezésű 1 házában is. A tárcsás darálóból az aprított nyersanyag a 2 beme­­rteti nyíláson keresztül az 1 házba jut. A pulp az U alakú 4 elektróda és az 1 ház 6 és 7 falán elhelyezett azonos alakú 5 elektródák között oszlik el. A 4 és 5 elektródák­ra ráengedjük a 12 feszültségforrás feszültségét, így a pulp a 4,5 elektródák érintésekor az elektromos áram hatása alá kerül, így javul a pulp sejtáteresztőképessége és sajtolásnál nő a kinyert lé mennyisége. Ha a nyersanyagba rostszerű zárványok kerülnek, amelyek az 5 elektródák 2 bemeneti nyílása felőli végére rakódhatnak, akkor az 5 elektródák eme végeit ferdén képezzük ki. Ezen az idegen zárványok lecsúsznak a 8 résen keresztül a 3 kimeneti nyíláshoz, ily módon biz­tosíthatjuk a kezelendő pulp folyamatos haladását a 4 és 5 elektródák között. A pulp 1 házon belüli tömörítésére a 10 szabályozó szelep szolgál, amely 11 rugóval van el­látva. így végbemegy a pulp sűrítése és a pulp és a 4 elektróda között biztos elektromos érintkezés jön létre, ami a nyersanyag hatékony áramos kezelését teszi lehe­tővé, és növeli a lékitermelést. Az 5 elektródák és az U alakú 4 elektróda különböző A, B, C fázisokra van csatlakoztatva, és mindegyik 4,5 elektróda munkaelektróda, úgyhogy a nyersanyag elekt­romos plazmolízise folyamatosan történik. Az 5 elekt­ródák segítségével az 1 házban nagy felületet képeztünk ki a kezelendő nyersanyaggal való érintkezésre, ami nem határolja a ház átfolyási keresztmetszetét. Mindez a plaz­maleválasztó szerkezetét üzembiztossá és nagy teljesít­ményűvé teszi. Ettől kismértékben eltérően működik a 13, 14, 15 részből álló 1 házú elektromos plazmaleválasztó. A sze­letalakú aprított nyersanyag a 2 bemeneti nyíláson ke­resztül az 1 ház 13 részébejut. Az 1 ház mindhárom 13, 14, 15 része megtelik nyersanyagszelettel, amely eloszlik a 6, 7 falakon felerősített 4, 5 elektródák között. Ezek­­után a szelet saját súlyánál fogva lefele mozog és kitölti a 16 köpenyt, amelynek segítségével a szeletek a technoló­giai sor diffúziós készülékeinek tárolóiba el lesznek oszt­va. A szelet akadálytalanul mozog az 1 házban, mert az ezt alkotó 13, 14, 15 részek növekvő keresztmetszettel vannak kialakítva. A folyamatos haladáshoz 17 fúvókák is hozzájárulnak, amelyeken keresztül a szeletet nedvesí­tő folyadékot vezetjük be. Ennél az elrendezésnél a 4,5 elektródákra, valamint á 17 fúvókákra váltakozó feszült­séget kapcsolunk, melynek hatása a növényi szövetre a sejtcitoplazma szétroncsolása, ami lehetővé teszi alacso­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents