184532. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elektronikus berendezés két- és háromdimenziós alakzatok optimális elrendezésére

1 184 512 2 a 14 veremtárolóba tölti, és ezzel cgyidőben a 12 átmeneti tárolóból az új alakzatot beilleszti az új képtartalomnak megfelelő helyére, a 10 memóriába. Ezután a jelenleg a 14 veremtárolóban tárolt korábbi alakzat kerül kijelzésre és a 10 memóriába folyamatos alakzatcsere útján beírásra, mégpedig úgy, hogy a min­denkor felülírt alakzatot a 14 veremtároló tárolja. Ily módon a beillesztés folyamata egy teljes képütemen ke­resztül folytatódik. Ha valamely, a 10 memóriában elhelyezkedő alakzat törlése és helyének felülírása szükséges, ez a következő­képpen zajlik le. A 10 memóriából kiolvasott törlendő alkatrész a 6 vezérlőegység tiltása miatt nem jut a 13 kom­­parátor egységen át, továbbá a következő már nem tör­lendő alkatrész a 14 veremtárolón keresztül a 10 memória felszabaduló helyére íródik. A 4. ábra a találmány szerinti berendezésben előnyösen alkalmazott 4 elhelyezésgenerátor tömbvázlatának egyik példakénti elrendezését ábrázolja. A 4 elhelyezésgenerátor ezen kiviteli alakja 15 kömyezettárat, 16 alakzattárat, 17 ütköztetőegységet, 18 belső vezérlőt, 19 pozíciótransz­formátort, 20 skalárértékképzőt, 21 veremtároló-vezérlőt, 22 skalárérték-veremtárat és 23 multiplexert tartalmaz. A 15 környezettár a 17 ütköztetőegységhez, a 17 ütköz­tetőegység a 20 skalárértékképzőhöz és a 19 pozíció­­transzformátorhoz, a 19 pozíciótranszformátor a 23 multi­plexerhez, a 16 alakzattárhoz és a 22 skalárérték-vercm­­tárhoz, a 22 skalárérték-veremtár a 20 skalárértékképző­höz és a 21 veremtároló-vezérlőhöz van csatlakoztatva. A 21 veremtároló-vezérlő a 23 multiplexerrel és a 18 belső vezérlővel, a 18 belső vezérlő a 23 multiplexerrel és a 16 alakzattárral van összekötve. A berendezés további egységei közül a 6 vezérlőegység a 18 belső vezérlővel, a 8 külső forrás a 18 belső vezérlővel és a 16 alakzattárral, az 1 vektormemória a 19 pozíciótranszformálorral es a 3 ablakgencrátor a 15 kömyezettárral van összekötve. A 4 elhelyezésgenerátor ezen ismertetett kiviteli alakjá­nak működését az alábbiakban ismertetjük. Az elhelyezendő alkatrészek vek.toriális leírása a 8 külső forrásból a 16 alakzattárba kerül. Ugyancsak a 8 külső forrásból a 18 belső vezérlőbe kerülnek azon paraméterek, amelyek meghatározzák az elhelyezési próbálkozások számát és az elhelyezést befolyásoló technológiai követel­ményeket (szálirány, textúra, mintázat, anizotrópia stb.). Ugyanakkor az 5 foglaltságelemző működése által vezérelt 3 ablakgenerátor betölti a 15 környezettárba az 1 vektor­memóriában eddig elhelyezett alkatrészek vektoriális le­írását. Az elhelyezni kívánt alkatrész vektoriális leírása a 16 alakzattárból a 19 pozíciótranszformátoron transz­formálódva (rotáció vagy transzláció) a 17 ütköztető­egységbe jut. Ugyanide kerül a 15 környezettártartalma is. A 18 belső vezérlő a 23 multiplexeren és a 19 pozíció­transzformátoron keresztül mindaddig új elhelyezéseket generál, amíg a 17 ütköztetőegység átfedésmentes elhe­lyezést nem érzékel az eddig elhelyezett és az aktuálisan elhelyezendő alkatrészekkel kapcsolatban, illetve a 18 belső vezérlőben tárolt próbálkozások száma ki nem merül. Amennyiben a 17 ütköztetőegységben átfedésmentes ütköztetés jött létre, a 18 belső vezérlő a 21 veremtároló­vezérlő számára engedélyezi a 19 pozíciótranszformátor aktuális paramétereinek, valamint a 20 skalárértékkepző aktuális értékének a 22 skalárérték-veremtárolóba való beírását. A 20 skalárértékképző itt nem részletezett algo­ritmus szerint a már elhelyezett és az elhelyezendő alkat­rész illeszkedésére ad skalár mérőszámot. A 21 veremtároló-vezérlő a legnagyobb elért skalar­­értéket számontartja. Ez a folyamat különböző környezeti részhalmazokkal megismétlődik, majd a kísérletekre meg­adott gyakoriság elérésekor a 18 belső vezérlő utasítására a 21 veremtároló-vezérlő a 22 skalárérték-veremtárban tárolt skalárértékek egyikét szélsőérték-vizsgálattal kivá­lasztja, majd a hozzá tartozó eltolás és forgatás para­métereket a 23 multiplexeren keresztül a 19 pozíció­­tmszformátorba juttatja. A 16 alakzattárban tárolt, el­helyezendő alkatrész vektoriális leírása ezután a 19 pozíció­­transzformátoron keresztül ennek megfelelően transzfor­málódva az 1 vektormemóriába kerül. Lényegében tehát a 4 elhelyezésgenerátor kiválasztja az elhelyezendő alakzat legjobb illeszkedésének paramétereit, a legjobb illeszkedést egy skaláris mérőszámmal jelölve, és az elhelyezendő alakzatot az 1 vektormemóriába ebben a helyzetben he­lyezi el. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott foglalt­ságelemző egyik előnyös kiviteli alakjának tömbvázlatát az 5. ábra szemlélteti. Az 5 foglaltságelemző feladata, hogy az elhelyezési területen meghatározza azokat az üres területeket, ahova új alakzat még potenciálisan elhelyezhető. A konkrét el­helyezést azután az előzőekben leírtak szerint a 4 elhelye­zésgenerátor végzi a 3 ablakgenerátor által meghatározott mezőben. Az 5 foglaltságelemző ezen ábrázolt kiviteli alakja 24 leválasztóegységből, 25 diszkriminátoregységből, 26 koor­dinátaszámlálóból, 27 koordinátaregiszterből, 28 üreshely­­számlálóból, 29 paramétertárból, 30 beírólogikából, 31 üresterület-összegezőből, 32 minimumlimiter-regiszterből, 33 minimumlimiter-ekvivalencia egységből, 34 magnitúdó­logikából, 35 intervallumregiszterből, 36 intervallum­ekvivalencia egységből, 37 címregiszterből, 38 súlypont­­generátorból, 39 terülctgenerátorból, 40 hosszúságregisz­­tcrből, 41 hosszúságekvivalencia egységből, 42 nagy­ságrendregiszterből, 43 nagyságrend-ekvivalencia egység­ből és 44 nagyságrend-veremtárolóból van kialakítva. A 24 leválaszlóegység a 31 üresterület-összegezővei, a 26 koordinátaszámlálóval és a 25 diszkriminátor egy­séggel, a 25 diszkriminátor egység a 31 üresterület - összegezővel, a 27 koordinátaregiszterrel, a 28 üreshely­­számlálóval, a 36 intervallumekvivalencia egységgel, a 30 bcírólogikával, a 41 hosszúságekvivalencia egységgel és a 34 magnitúdólogikával van összekötve. A 26 koordi­nátaszámláló a 27 koordinátaregiszterrel, a 27 koordináta­­regiszter a 36 intervallumekvivalencia egységgel és a 30 beírólogikával, a 28 üreshely-számláló pedig a 38 súly­­pontgnerátorral, a 39 területgenerátorral, a 30 beíró­logikával, a 41 hosszúságekvivalencia egységgel és a 33 minimumlimiter-ekvivalencia egységgel van összekötve. A 33 minimumlimiter-ekvivalencia egység a 34 magni­túdólogikával és a 32 minimumlimiter-regiszterrel, a 34 magnitúdólogika pedig a 30 beírólogikával van összekötve. A 41 hosszúságekvivalencia egység a 30 beírólogikához es a 40 hoszúságregiszterhez, a 40 hosszúságregiszter pedig a 30 beírólogikával együtt, továbbá a 37 cím­­regiszterrel együtt a 29 paramétertárhoz van csatlakoztatva A 36 intervallumekvivalencia egység a 37 rímregiszterrel és a 35 íntervallumregiszterrel van összekötve. A 35 intervallumregiszter a 29 paramétertárhoz és a 43 nagyság­rend-ekvivalencia egységhez, a 43 nagyságrend-ekvivalen­cia egység pedig a 29 paramétertárhoz, a 44 nagyságrend­ve remtárolóhoz és a 42 nagyságrendregiszterhez van csat­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents