184508. lajstromszámú szabadalom • Önbeálló rugalmas tömítőelem

I 184 508 2 A találmány tárgya önbeálló rugalmas tömítőelem, folyékony vagy gáz halmazállapotú, nyomás alatti köze­gek áramlását záró, illetve nyitó szerkezetekhez, első­sorban szelepekhez, amelyek legalább egy álló és leg­alább egy mozgó elemből állnak, ahol az elemekben a közeget vezető olyan járatok vannak, amelyeket az ele­mek egymáshoz képest elmozdítható illeszkedő felületei metszenek. Ismeretes, hogy a szelepek egyik legegyszerűbb for­mája az úgynevezett forgócsap. Ez pontosan megmunkált kúpos házból és ebbe illeszkedő kúpos ellendarabból áll, ahol mind a házban, mind a forgórészben furat van a közeg áramlásának lehetővé tételére. Ha a forgórész furatát a ház furatára merőleges helyzetbe állítjuk, az áramlás megszűnik, ha a forgórész furatát 90°-kal el­fordítva a ház furatával egyvonalba hozzuk, a közeg szabad áramlása biztosított. Az ilyen típusú csapoknál a tömítést az egymáson el­csúszó felületek pontos megmunkálásával lehet elérni. Ezért az ilyen szelepek csiszolt üvegből, fémből, például sárgarézből vagy — kevésbé igényes helyeken — műanyag­ból vannak. Hátránya az ilyen megoldásoknak, hogy pontos meg­munkálást igényelnek, így előállításuk viszonylag költ­séges. További hátrányuk, hogy nagy méretekben nem alkalmazhatók, mert működtetésük a csúszó súrlódás következtében rendkívül nehéz lenne. Ismert olyan golyós szelep is, amely műanyagpofák között elfordítható furatos fémgömbből áll. Ennél a ki­alakításnál a tömítés mértékét a műanyagpofák szorító­erejével lehet beállítani. Ezeknek a szelepeknek alapvető hátránya, hogy csak meglehetősen korlátozott nyomás mellett üzemeltethe­tők, minthogy viszonylag nagy nyomású áramló közeg tömítéséhez a műanyagpofákat nagyobb külső erővel kell szorítani, így a fémgömb elfordítása is nagy erőt igényel. Nehezíti a működést az is, hogy az áramló közeg a tömítés ellen hat, ami az igényelt szorítóerő nagyságát tovább fokozza. Ismertek ezen túlmenően olyan szelepek is, ahol az áramló közeget vezető furatot a furatot körülvevő sík­lapon elcsúiszó zárólemezzel, iiletve lappal lehet zárni, illetve nyitni. Az ilyen megoldásoknak hasonló hátrányai vannak a korábban említettekhez. További hátránya valamennyi felsorolt megoldásnak, hogy az áramló közeg lökésszerű adagolására nem alkal­masak, minthogy nyitásuk, illetve zárásuk a súrlódás miatt viszonylag hosszadalmas és igen nagy erőt igényel. A találmánnyal az elmondott hiányosságok kiküszö­bölése a célunk, és olyan megoldás kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy tetszőleges nyomású közegek áram­lását gyorsan és biztonságosan lehessen megszakítani, illetve nyitni oly módon, hogy a nyomás növekedésével a tömítőhatás is fokozódjék és a berendezés működtetése ennek ellenére könnyű legyen. Célunk továbbá olyan megoldás biztosítása, amely a közegek lökésszerű ada­golását is lehetővé teszi. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy az önbeálló rugalmas tömítőelem a bcfoglaló­­szerkezet egyik elemének elmozdítható felületére fel­fekvő furatos tárcsából és ennek kerülete mentén a tárcsa lapjaival szöget bezáró alkotójú, a másik elemben lévő járat palástjára illeszkedő gallérból áll. A tömítőelemet alkotó tárcsa lapjai lehetnek síklapok vagy téridom szegmensek. Mind a tárcsa, mind a gallér célszerűen körszimmetrikus és a gallér alkotói a tárcsa síkjával előnyösen legalább 90°-os szöget zárnak be. A gallér által alkotott üreg hossztengelyének legalább egy része mentén növekvő keresztmetszetű lehet és cél­szerűen szorítóelemmel van ellátva. A szorítóelem lehet rugó és/vagy menetes persely. A lömítőelcmmel szemközti felület adott esetben a furat körül ugyancsak tömítőelemből van kialakítva. A találmány szerinti tömítőelemmel ellátott szerkeze­tek működtetése nagy nyomáson is viszonylag kis erővel megoldható, minthogy csak kis felületek csúsznak el egymáson és az elfordítás pályája is viszonylag rövid lehet. A fentiek következtében a találmány szerinti tömítő­elemmel ellátott szerkezet lökésszerű adagolást is lehe­tővé tesz. Ugyanakkor szökésmentes, tartós elzárást is biztosít, minthogy a szállított közeg nyomása a zárást segíti. A tömítőelem ezért rendkívül sokoldalúan alkal­mazható. Felhasználható háztartási és üzemi gáz-, illetve vízvezetékekben, folyadéktároló és -továbbító berende­zésekben, gázkészülékekben, lőfegyverekben, valamint motorokban. Motorokban történő alkalmazásakor előnye a hagyományos megoldáshoz képest, hogy a szelep nyi­tását nem kell a hengerben lévő közeg nyomásával szem­ben végezni. Előállítása rendkívül egyszerű és gazdaságos, az igé­nyektől függően végtelen számú változatban gyártható. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti tömítőelem egy célszerű kiviteli alakja, a 2. ábra a találmány szerinti tömítőelemmel ellátott tárcsás szelep és a 3. ábra olyan forgócsapot mutat be, amely a találmány szerinti tömítőelem további két kiviteli alakját tartalmazza. Az 1. ábrán látható szelcpszerkezet két részből áll: az l szelepházból és a 2 forgórészből. A 2 forgórész tárcsa alakú és 3 furattal van ellátva. A szelep nyitott állásában a 3 furat az 1 szelepházban lévő üreg tengely­­vonalával egytengelyűén helyezkedik el, záráskor a 2 forgórész elfordításával és így a 3 furat eltávolításával a szelepet zárjuk. Az 5 tömítőelem az 1 szelepház 4 üregében van el­helyezve. Látható, hogy ez a rugalmas elem 9 tárcsából és 10 gallérból van kialakítva, a 9 tárcsán pedig központos 11 furat van. A 9 tárcsa alsó lapja érintkezik a 2 forgó­rész felső lapjával és arra rányomódva tömítést biztosít a 3 furat es a 4 üreg között. Ugyanakkor az 5 tömítő­elem 10 gallérja a 4 üreg palástjára fekszik fel és tömítést biztosít. Az 5 tömítőelemet 6 rugó szorítja a 2 forgórészre. A 6 rugó szorítóerejét a 7 szorítópcrsellyel lehet beállí­tani. A 7 szorítópersely a 4 üregbe munkált menetbe van becsavarva. Az 5 tömítőelem 8 tárcsájának kímélése érdekében a 6 rugó 7 alátéten keresztül adja át az erőt az 5 tömítőclcmnck. A 2. ábrán forgótárcsás szelepet mutatunk be. A szelep la cs lb felekből kialakított 1 szelcpházban helyezkedik el. A forgórész itt teljes egészében látható. A bemutatott helyzetben a 2 forgórész 3 furata éppen az átáramlási keresztmetszetben helyezkedik el, azaz a szelep nyitott állásban van. Ha az lb félben ágyazott 2 forgórészt el­fordítjuk, a tárcsának tömör része kerül az átáramlási keresztmetszetbe, így a szelep zár. Az la és lb szelepház 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents