184488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élelmiszernek edényben történő kezelésére

1 184.488 2 A találmány tárgya eljárás élelmiszernek edényben történő hőkezelésére, amelynek sorín az élelmiszert az edénybe adagoljuk és hőkezeljük, végül az edényt légmentesen lezárjuk. Tárgya még a találmánynak az ilyen célú berendezés is hordozóeszközzel az edények számára, továbbá az élelmiszert az edénybe juttató elemekkel és az élelmiszert kigőzölögtető elemekkel Az élelmiszer kezelése alatt az élelmiszeriparban megszokott folyamatok, például sterilezést, pasztö­rizálást vagy elő főzést, fehérítést értünk. Ismert az ilyen célú olyan eljárás, amelynek során az élelmi­szer részecskéi közé telített gőzt vezetnek és fenntart­ják a gőzkömyezetet az edényben és az élelmiszer részecskék körül olyan hosszú ideig, ami elegendő ahhoz, hogy a hő átjárjon minden részecskét. Miköz­ben ez zajlik, a levegőt és a gőzöket kiszívják az edényből. A hőmérsékletet ekkor a telített gőz nyo­másának vezérlésével lehet szabályozni. A midenko­­ri nyomás és hőmérséklet függvényében lehetséges az élelmiszer részecskék pasztörizálása, sterilezése vagy csak előfőzése a következő művelet előkészítésekép­pen. Az ehhez szükséges gőzt rendszerint az edényen kívül hozzák létre és befecskendező fúvókák segít­ségével vezetik az edény belsejébe. A gőzt azonban magában az edényben is létrehozhatják olyan módon, hogy külön erre a célra az edénybe töltött vizet párologtatják el. Az edénynek a kezelés utáni újbóli megfertőzö­­désének megakadályozása céljából az edényt lezár­ják szokás szerint mielőtt a melegítési folyamat vé­get érne. Légmentes lezárást azonban nem lehet meg­valósítani, mert nem lehetne megoldani a gőz eltávolí­tását. Ennek a nehézségnek a kiküszöbölésére ismert az az. eljárás, amelyben az edény száját rögzítik, mechanikus tömítettséget biztosítanak, de lehetővé teszik, hogy a levegő és a gőzök kijussanak. Ennek a "szellőztető" műveletnek a révén hajtják végre az e­­dény végső lezárását második műveseként. Ezt az eljárást az 1 400 038 sz. brit szabadalmi leírás írja le. Ezzel az eljárással azonban legalább is két nehéz­ség jár együtt. Az edényben lévő élelmiszermennyiség melegítés hatására többnyire veszít térfogatából, de miután az edény már rögzítve van helyzetében, nincs arra mód, hogy a hiányt újabb élelmiszerrel pótoljuk. A második nehézség akkor jelentkezik, amikor az edényt lehűtjük, mert az eltávozó gőz ek­kor nagy vákuumot hoz létre. Az élelmiszer oxidáció­jának elkerüléséhez, de legalább is csökkentéséhez szükséges a levegő eltávolítása, a nagy vákuum azonban gyakran az edény, különösen a fém konzervdoboz deformációját okozza, mert túl nagy lesz a nyomáskü­lönbség az edény belseje és a külvilág között. Miután az ismert eljárásában az edény rögzítve van helyzeté­ben, nincs arra lehetőség, hogy az eltávozott gőzt olyan nem-fertőző gázzal helyettesítsük, ami csökken­ti az edény belsejében fellépő vákuumot. Ugyanez a nehézség jelenetkezik az 518.682 sz. svájci szabadalmi leírásban ismertetett megoldás­nál. Itt olyan alakváltozásra képes falelemet javasol­nak alkalmazni a lezárt konzervben, amelynek pél­dául konkáv vége kifelé tud deformálódni a hőke­zelés során és konvex alakot tud felvenni. A konzerv hűlése során úgy csökkentik a belső térfogatot, hogy külső erőt gyakorolnak a kozervre, például mecha­nikus nyomást. Ez nemcsak hogy bonyolulttá teszi a hökezelési eljárást, különleges, alakváltozásra képes fal alkalmazását és külső nyomóeszköz igénybevételét tesz szükségessé, de rendekezik azzal a hátránnyal is, hogy a kozerv hűlése során létrejövő térfogatcsök­kentést nem lehet újabb beadagolt élelmiszermennyí­­séggel kipótolni. A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan eljárás és berendezés kidolgozása élelmiszernek edény­ben történő kezeléséhez, amelyben a fent említett nehézségek nem lépnek fel, de amely lehetővé teszi az edényben lévő élelmiszer tökéletes kezelését, fer­tőtlenítését, sterilizálását, pasztörizálását vagy elő­­fözését. Talmányunk alapja az a felismerés, hogy gőzzel kezelt élelmiszer esetében az edényt a hőkezelés idejére meg kell toldani és a toldalékban lévő élel­miszert kell a kigőzölögtetés során csökkentett tér­fogat pótálására felhasználni. A találmány szerinti eljárás esetében a tovább­fejlesztés az, hogy a konzervként szolgáló edényt először megtoldjuk, ezután élelmiszert adagolunk az edénybe, aminek során az edényt és a toldaléknak legalább egy részét feltöltjük. Az élelmiszert kigő­­zölögtetjük, ezzel az élelmiszer felső szintjét le­­csökkentjük annyira, hogy az már csak az edényben legyen és az élelmiszert hőkezeljük, majd a toldalékot az edényről eltávolítjuk Az edényt ezután légmen­tesen lezárjuk. Az edény kúpos vagy gömb alakú is lehet, de célszerűen hengeres például fémből, üvegből vagy hőre lágyuló műanyagból lévő kon­­zerves doboz. A találmány értelmében célszerű az a foganatosí­­tási mód, amely szerint a toldalékot tömítetten he­lyezzük az edény szájára A toldalék hosszát az élel­miszer kigőzölögtetés miatti csökkenésének meg­felelően választhatjuk meg, amikor az edényt és a tol­dalékot teljes egészében feltölthetjük az élelmiszer­rel a kigőzölögtetés előtt A toldaléknak az edénnyel ellentétes végét tömítetten lezárhatjuk úgy, hogy levegőt ereszthessünk ki az edényből a tömített lezáráson keresztül. A kezelést úgy végezzük, hogy az edény belsejében gőzt hozunk létre, micélból vizes folyadékot adagolunk az edénybe és melegtjük a toldalékkal ellátott és lezárt edényt. Ezt célszerűen gázlánggal végezzük. A lezárt edényt hossztengelye körül forgathatjuk, miáltal az edény belső falán vé­kony folyadékléteget hozhatunk létre, ami a meleg hatására könnyedén elgőzölög A hőkezelés utáni nagy vákuum elkerülése érdeké­ben célszerű, ha a gőzt levegővel vagy nem oxidáló gázzal helyettesítjük, amit a lezáráson keresztül vezetünk az edénybe. Célszerű, ha a nem oxidáló gázt az edénybe való bevezetés előtt sterilezzük. Az edénybe sterilezett mártást vagy szirupot is adagol­hatunk a lezáráson kereszt üL Célszerű az a foganatosítási mód, amely szerint a toldalék eltávolítása után, de az edény elzárása előtt az edényt kiegyenlítőzónába juttatjuk, ahol a gőzt levegővel vagy nem oxidáló gázzal helyettesítjük. A nem oxidáló gázt az edénybe való bevezetése előtt célszerűen sterilezzük. ' Ekkor is bevezethetünk sterilezett mártást vagy szirupot az edénybe a lezá­ráson keresztüL Eljárhatunk úgy is, hogy az edény* steril körülmények között közvetlenül lezáijul, a gázt pedig közvetlenül a lezárás előtt juttatjuk az edénybe, végül az edényt lezárjuk. Ha az élelmiszer pH-értéke 4,5-nél nagyobb, ' akkor a fent említett steril körülmények közölt a lezárt edényt további hőkezelésnek, sterilezésnek vetjük alá. A találmány szerinti berendezés esetében a tovább­fejlesztés az, hogy töltés alatt az edényhez toldalék 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents