184468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immobilizált kolinészteráz enzimkészítmény előállítására

1 184 468 2 A találmány tárgya eljárás új típusú, immobilizált kolinészteráz enzinkészítmény előállítására. Ismeretes, hogy a kolinészteráz enzim, amelyet a leggyakrabban ló vérsavóból izolálnak, alkalmas foszforsav-észter-, karbamát- és szulfátészter-típu­­sú idegmérgek kimutatására, valamint a levegőben vagy vízben előforduló idegmérgek mennyiségének meghatározására. A kimutatás és a mérés alapja ezeknek a mérgező anyagoknak az enzimre gyako­rolt gátló hatása. Az immobilizált kolinészteráz-en­­zimkészítmények folyamatosan működő mérőrend­szerek központi elemei lehetnek. Ilyen mérőrend­szerek elvét ismerteti például az Anal. Chem. 37, 1378 (1965) és az Anal. Biochem. 51, 362 (1973) köz­lemény. A ló vérsavójából elkülönített kolinészteráz im­­mobilizálására több módszert ismertettek a szak­­irodalomban. Az enzim különböző gélekbe — első­sorban keményítőgélekbe — történő bezárását is­merteti az Anal. Chem. 37, 1378 (1965), Anal. Bio­chem. 19, 587 (1967) és Anal. Biochem. 33, 341 (1970) közlemény, valamint a 3 223 593 sz. Ameri­kai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírás. Ez a szabadalmi leírás az enzim agar- és carrageen­­gélekbe való bezárását is ismerteti. Bezáró közeg­ként poliakrilamid használatát ajánlja a Biochim. Biophys. Acta 212, 362 (1970) és az Anal. Biochem. 33, 341 (1970) közlemény. Az enzim továbbá funk­ciós csoportokkal rendelkező, polimer makromole­kulákhoz kapcsolható kovalens kötéseken keresz­tül. Így például a Biochim. Biophys. Acta 191, 478 (1969) közlemény szerint az enzimet előzetesen ci­­ánbromiddal aktivált Sepharose 2B-n immobilizál­­ják, míg a Biochim. Biophys. Acta 377, 297 (1975) közlemény szerint hordozóként polialeinsavenhidri­­det alkalmaznak. A Clin. Chim. Acta 121, 125 (1980) közlemény szerint az enzimet karbodiimides vagy glutárealdehides kapcsolással nem-porózus üvegen immobilizálják, míg a 707 923 sz. szovjet szabadalmi leírás szerint az enzimet aktivált poró­zus üveghez vagy szilika gélhez kötik. Aktivizáló­szerként cianursav-kloridot használnak fel. A Can. J. Biochem. 48, 1314 (1970) közlemény szerint a ló vérsavó kolinészteráz Procion brilliant orange DEAE-cellulóz komplexen is megköthető kovalens kötéseken keresztül. Az ismert eljárásokkal előállított, gélbe zárt ko­­linészteráz-enzimkészítményekből az enzim folya­matosan kioldódik, ezért a készítménvek hosszú idejű, tartós felhasználásra nem alkalmasak. A szubsztrátumon kovalens kötésekkel immobilizált kolinészteráz-enzimkészítmények átfolyási tulaj­donságai kedvezőtlenek az automata rendszerekben történő alkalmazás szempontjából, ezen túlmenően egyes hordozóanyagok (így a Sepharose 2B) mikro­­biális behatásokra érzékenyek. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszö­bölése. A találmány értelmében olyan immobilizált kolinészteráz-enzimkészítménveket kívánunk előál­lítani, amelyek tartós felhasználásra alkalmasok, és az enzimet kémiailag ismert, mikroorganizmusok hatásának korlátlanul ellenálló, jó mechanikai tu­lajdonságokkal rendelkező, nagy átfolyási sebessé­get biztosító hordozóhoz kötött állapotban tartal­mazzák. További követelmény, hogy az enzim eny­he reakciókörülmények között kapcsolható legyen a hordozóanyaghoz. Tapasztalataink szerint az akrilsav és/vagy met­­akrilsav, valamint akrilamid és/vagy metakrilamid monomerekből akril- vagy allil-típusú térhálósító­­szerrel (így N,N’-metilén-bisz-arkilamiddal, etilén­­-diakriláttal, vagy N,N’-diallil-borkősavamiddal) felépített, legalább 0,1 mekv/g (célszerűen 2—8 mekv/g) -COOH funkciós csoportot tartalmazó po­limer gyanták teljes mértékben megfelelnek a hor­dozóanyagokkal szemben támasztott követelmé­nyeknek. Ezeket az enzimhordozókat önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő. Eljárhatunk például úgy, hogy akrilamidot és/vagy metakrilami­­dot térhálósító monomer jelenlétében akrilsawal és/vagy metakrilsawal kopolimerizálunk, míg egy másik lehetséges eljárásmód szerint először akril­­amidból és/vagy metakrilamidból állítunk elő tér­hálós polimert a fenti térhálósítók segítségével, majd a kapott polimer savamid-csoportjainak rész­leges hidrolízisével alakítjuk ki a kívánt mennyisé­gű -COOH funkciós csoportot. Az utóbbi típusba tartoznak például a Reanal Finomvegyszergyár (Budapest) által forgalomba hozott, Akrilex P tí­pusú akrilamid — N,N’-metilén-bisz-akrilamid ko­­polimer gyöngyök (Akrilex P—30, P—100 és P— 200) savval (például sósavval vagy egyéb erős sav­val) vagy lúggal (például nátriumhidroxiddal, nát­riumkarbonáttal vagy egyéb erős bázissal) végzett részleges hidrolízise során képződő, Akrilex C típu­sú enzimhordozók. Ezekben az anyagokban a hid­rolízis során -CO-NH2 csoportok körülbelül 50 %-a alakul át karboxil-csoporttá, míg a -CO-NH2 cso­portok fennmaradó része még erélyes reakciókö­rülmények között sem hidrolizál. A részlegesen hidrolizált kopolimerben tehát a karboxil-csopor­­tok közé változatlan -CO-NH2 csoportok ékelődnek, amelyek a karboxil-csoportok kedvező térbeli el­oszlását biztosítják. Ha a kialakított karboxil-cso­­portokhoz önmagában ismert karbodiimides akti­válással enzimet kapcsolunk, az immobilizált en­zim-molekulák a karboxil-csoportok kedvező térbe­li elhelyezkedése következtében nem gátolják egy­más működését; így az immobilizált enzimkészít­mény fajlagos aktivitása igen nagy érték lehet. Ugyanezekkel az előnyös tulajdonságokkal rendel­keznek az egyéb módon előállított, akrilsav és/vagy metakrilsav, valamint akrilamid és/vagy metakril­amid monomereket térhálósító, bifunkciós mono­merrel összekapcsolt állapotban tartalmazó, 0,1—8 mekv/g -COOH funkciós csoportot hordozó polime­rek is. Ezek a polimerek gyöngyalakúak, így nagy átfolyási sebességet biztosítanak, ugyanakkor kémi­ailag ismertek, és a mikroorganizmusok hatásának teljes mértékben ellenállnak. A felhasználandó enzimhordozók karboxil funk­ciós csoportjai az önmagában ismert karbodiinides aktiválással aktivizálhatók, és így alkalmassá vál­nak a kolinészteráz enzim megkötésére. Ez a reak­ció enyhe körülmények (0—4 C°, pH 7,0) között is végrehajtható. A találmány tárgya tehát eljárás immobilizált ko­­linészteráz-enzimkészítmény előállítására. A talál­mány értelmében úgy járunk el, hogy akrilsav és/vagy metakrilsav, valamint akrilamid és/vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents