184443. lajstromszámú szabadalom • Eljárás irányított összetételű ásvány- és gyógyvíz termékek előállítására

184443 2 A találmány tárgya eljárás irányított összetételű ás­vány- illetve gyógyvíz termékek előállítására. A gyógy- és ásványvizek összetételének kívánt hatá­rokon belüli standardizálására ismert és még ma is használatos módszer a kutakban fajsúly szerint elkü­lönítő vízrétegek koncentráció szerinti felhasználása. Másik ismert módszer a kívánt koncentráció-interval­lum elérésére a bepárlás. A fajsúly szerinti felhasználás biztosítja az „ere­deti” természetes és a víztípusra jellemző ionösszeté­telt, azonban ennek alkalmazására mind kevesebb le­hetőség nyílik, mert a kutak kimerülése (az oldott anyagok, koncentráció csökkenése) miatt mind keve­sebb az előírt összetételnek megfelelő, kitermelhető vízmennyiség. A csapadékos időjárás hatására szintén csökkent a vízrétegek sókoncentrációja. így egyes ese­tekben, például a Hunyadi János, Igmándi, Apenta, Mira stb. keserű vizeknél statisztikusan csak a kút összes vízhozamának mintegy 1/5 része palackozha­tó, 4/5 részt elfolyatnak, ami környezetvédelmi prob­lémát is okozhat. A nagy költséggel járó új kúttelepí­­tések csak az ásvány- illetve gyógyvizet szolgáltató ta­lajrétegek még gyorsabb kimerítéséhez vezetnek. A gyógy- és ásványvizekben az oldott anyagok kí­vánt koncentrációra való beállítása bepárlással rend­kívül energiaigényes, és a legtöbb esetben az eredeti természetes összetétel megváltozásával jár. így példá­ul a hidrokarbonátok elbomlanak, az esetleg illó komponensek (halogének, emanációk) eltávoznak az egyes sókomponensek pedig kiválnak. A hőhatás ezen túlmenően a fogyasztás szempontjából kellemetlen íz („főtt íz”) kialakulásához is vezethet. A leírt hátrányok kiküszöbölésére a jelenleg hasz­nálatos koncentráció-határt beállító eljárásokkal szemben olyan fizikai eljárást alkalmazunk, amely hőhatás-mentesen teszi lehetővé a kút hozamának tel­jes mértékű felhasználását, a hagyományos bepárlás­­hoz viszonyítva körülbelül 1/5-nyi energiabefektetés­sel, megőrizve a gyógy- illetve ásványvízre jellemző ionösszetételt. Elsőként alkalmaztuk felismerésünk alapján a membránszeparációs technikát különböző típusú gyógyvizek és ásványvizek töményítésére, illet­ve a kívánt koncentrációhatárok beállítására, és a je­lenleg csak ásványvízként felhasznált forrásokból gyógyvizek előállítására a természetes ionmiliő meg­zavarása és szétrombolása nélkül. A membránszeparációs besűrítő eljárások lényegé­ben az oldatok ozmózisos jelenségének elvén alapul­nak. Eszerint, ha egy tiszta oldószert és oldatot, vagy két különböző koncentrációjú oldatot olyan féligát­eresztő hártya (továbbiakban: membrán) választ el egymástól, amely csak az oldószer molekulái számára áteresztő, akkor az oldószer molekulák a nagyobb koncentrációjú oldatba áramlanak a membránon át mindaddig, míg létrejön egy egyensúlyi állapot. Ellen­tétes irányú oldószeráramlás következik be olyan eset­ben, amikor a koncentráltabb oldatra annak ozmózis nyomását meghaladó nyomás hat. Ez utóbbi lehetősé­get használják fel a membránszeparációs eljárásoknál (hiperszűrés, ultraszűrés stb.), az oldatokban lévő fe­lesleges oldószer (leggyakrabban víz) részleges eltávo­lítására, illetve az oldatok besűrítésére. A membránszeparációs berendezések nagynyomású rendszerek. A jelenleg legelterjedtebben használt membránok cellulóz-acetátból készülnek, ezen kívül más polimerek is felhasználhatók membránszeparáci­ós célokra. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a palac­kozáshoz nem eléggé tömény gyógy- illetve ásványvi­zet 1—12, előnyösen 4—10 MPa nyomáson az előírt ionkoncentrációig hiperszűrésnek vetjük alá, majd a szokásos technológia szerint palackozzuk. A palackozáshoz szükséges ionkoncentráció beállí­tása történhet eljárásunk szerint úgy is, hogy hiper­­szűréssel koncentrátumot állítunk elő: amellyel a ren­delkezésre álló, de kis koncentrációja miatt nem pa­lackozható gyógy- vagy ásványvizet megfelelő arány­ban elegyítjük és a palackozáshoz előírt ionkoncent­rációt ilyen módon állítjuk be. Az eljárás célszerűen felhasználható az eredeti álla­potukban kis hatóanyag-koncentrációjuk miatt ás­ványvizeknek minősülő víztípusok oldott anyagainak olyan mérvű növelésére, hogy azok gyógyvíznek le­gyenek minősíthetők. A találmány szerinti eljárás alkalmas olyan nagy tö­ménységű koncentrátumok előállítására is, melyek minden tartósítás nélkül tárolhatók, kis térfogatban szállíthatók, és lehetővé teszik megfelelő arányban történő bekeverésükkel a vízhozam és egyéb tényezők által befolyásolt összetétel minőségi és mennyiségi standardizálását és/vagy kiindulási alapnak szolgál­hatnak egyszerű visszahígítással gyógy- illetve ásvány­vizek forgalmazásához vagy fogyasztásához. A találmányunk szerinti eljárás jelentős energia­­megtakarítást tesz lehetővé a csak bepárlásos eljárás­sal történő gyógysók előállításánál. A találmány szerinti eljárás lehetőséget nyújt a spe­ciális gyógyászati igényeknek, illetve céloknak megfe­lelően az egy-, vagy több-értékű ionok arányának be­állítására. Az eljárás megvalósításához bármelyik, önmagá­ban ismert hiperszűrő berendezés-típus felhasználha­tó, különösen célszerű a besűrítés folyamán szakaszo­san vagy folytonosan ultrahang kezelés alkalmazása, amely gátolja a lerakódások kialakulását, hozzájárul a membránok áteresztőképességének állandó szinten tartásához, esetleg növeléséhez. Eljárásunkat a következő példákon mutatjuk be; az 1. ábrára hivatkozással. 1. példa Az átlagosan csak 10—20000 mg dm-3 oldott anyag tartalmú, de az ionokat az eredeti gyógyhatásnak megfelelő arányban tartalmazó meddő vizekből pa­lackozásra előírt, 20—25 000 mg dm'3 koncentrációjú gyógyvizet állítunk elő az alább következő módon: Alapulvéve például egy napi 1 m3 palackozható és körülbelül 4 m3 mennyiségű, átlagosan 10—12000 mg dm'3 koncentrációjú meddő vizet szolgáltató kutat, a 4 m3 meddővíz mennyiséget 2 m3-re szükséges sűríteni. A besűrítéshez használt berendezésünk (1. ábra) 5 m2 400 dm3 m"2 teljesítményű, célszerűen cellulóz-acetát hiperszűrő membránnal van ellátva. A 4 m3-nyi med­dő vizet az 1 adagoló tartályba vezetjük, majd a me­chanikai szennyeződéseket a 2 előszűrőn eltávolítjuk, és a vizet a 3 nagynyomású szivattyúval a 4 nyomáski­egyenlítő közbeiktatásával a membránokat tartalma­zó 5 egységbe tápláljuk. A 6 cellulóz-acetát membrá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 f.0 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents