184419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forszírzott kilégzési görbe felvételére és tárolására

1 184419 2 tott mikroprocesszort tartalmaz, amelynek interrupt bemenete jelformálón át a mérőátalakító kimenetével van összekötve. Tekintve, hogy exspirográfban a mérő(mozgó) ha­rang csak egyirányú elmozdulást végez, a térfogat mérték bevételezése és tárolása nem szükséges, mert az az érzékelő elemen képződő jel sorszámából kiszá­mítható. Az exspirogram (alakhű) tárolásához a térfogat egymásutáni, azonos mértékű növekedéséhez szüksé­ges idők mérése és bevételezése szükséges. Ekkor a memóriában a V/t (térfogat-idő) függvény inverze je­lenik meg, de ez a további feldolgozás szempontjából azonos az eredeti függvénnyel. A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példa és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzo­kon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlata, a 2. ábra az időmérő és tároló program tömbvázlata, a 3. ábra a billentyűzet és a 4. ábra a nyomtató védőáramköre. A vizsgálat alatt a készülék rendszere és a páciens légzőszervei egységes zárt gázteret alkotnak. A vizsgá­lat csupán egy (erőltetett) kilégzés időtartamáig tart. A készülék elvi felépítését az 1. ábra mutatja. A pá­ciens az egyszer használható (vagy sterilizálható) 1 csutorával ellátott bordás 2 tömlőn át csatlakozik a készülékhez. A készüléknek a 22 kondenzív leeresztő csonkkal ellátott spirométere, mint az ábrán látható „dugattyú”-elven működik, ahol a 7 tolókarral ellá­tott mozgó 21 fémhenger és a spirométer 5 háza kö­zött a légmentes zárást a vékonyfalú 5 gumihenger biztosítja. A 3 szelepen át a készülékbe fújt levegő a mozgó 21 fémhengert alaphelyzetéből kimozdítja, ez­zel egyidejűleg a 7 tolókarhoz vagy a 12 írótollhoz rögzített 6 elmozdulás-érzékelő elem a 16 számítóegy­ségen át indítja a 14 diagrampapírt továbbító 13 mo­tort. A 12 írótollat tartó kar szilárdan a mozgó 21 fémhengerhez van rögzítve és az 5 házba vágott (hosszanti) résben mozog. A befújt levegő hatására a 21 fémhengerrel együtt mozgó 12 írótoll a 13 motorral és az azzal együtt mozgó 15 papírtovábbító görgővel mozgatott, karcírású, megfelelő kétdimenziós (térfo­gat-idő) skálával ellátott 14 diagrampapírra rajzolja az exspirogramot. A készülék mérőátalakítójának ál­ló része mechanikusan rögzített periodikusan ismétlő­dő elemet, például a 8 filmtartóban elhelyzett fényké­pező filmre rögzített egyenlő osztású (azonos szélessé­gű világos és sötét sávokból álló) optikai 9 réssort tar­talmaz, amely előtt a spirométer mozgó részéhez rög­zített 12 írótollal együtt az infravörös 10 fényforrás­ból és infravörös 11 érzékelőből (fototranzisztçrbôl) álló érzékelő elem mozog, amely a mérőátalakító mozgó részét képezi. Az érzékelő elemen a 9 réssor előtti mozgás hatására feszültség impulzusok kelet­keznek, amelyeket a mérőátalakító kimenetéről jel­formálón át a 16 számítóegység mikroprocesszorának interrupt bemenetére vezetünk. A mikroprocesszor belső programja méri az egyes interrup.tok között el­telt időt, és azokat sorban az írható memóriájában tá­rolja. Ezenkívül a 16 számítóegység következő felada­tokat látja el: figyeli az egyes időintervallumok hosszát, és ha az 3 sec-ot meghalad (azaz 3 sec-on be­lül új impulzus nem érkezett az interrupt bemenetre), az adatbevételezést befejezettnek tekinti és áttér a szükséges paraméterek kiszártu'tására. Figyeli a 18 pa­raméterkérő nyomógombsort és a megfelelő gomb le­nyomásával kért paramétert a 17 kijelzőre írja. Ezen­kívül a 20 nyomtató-csatlakozó hüvelysávra kapcsolt hőnyomtató vezérlését is ellátja, az összes mért para­méterről nyomtatott feljegyzést készít. A 16 számító­egység a fentieken kívül a 19 tápegységgel van össze­kötve. A mikroprocesszor belső időmérő programját rész­letesen a 2. ábra alapján ismertetjük. Az első interrupt érkezése előtt a processzor a szük­séges inicializálásokat végzi el. Ezután processzor en­gedélyezi az interruptot és HALT állapotba kerül. Eb­ben a dinamikus várakozó állapotban éri általában az első interrupt (esetleg RESET, amely új mérésre készí­ti fel a processzort). így az első növekmény (50 ml) idejének mérése nem történik meg, ez egyébként elvi­leg is lehetetlen, mert a processzor (inicializáló) prog­ramját indító RESET és a mérés (kilégzés) kezdete nincs szinkronban. Ezt a hiányzó első adatot a máso­dikból következtetjük vissza. Az egyes interruptok között eltelt időt a mikroprocesszor „időmérő ciklus” végrehajtásával méri. Az ebben előforduló utasítások (mint a mikroprocesszor utasítások általában) hossza időben szigorúan meghatározott. Az időmérést éppen ez teszi lehetővé. Az „időmérő ciklus” hat utasítását pontosan 50 /rsec alatt hajtja végre a processzor. Ez idő elteltével egy duplabyte hosszúságú (belső) regisz­ter inkrementálódik. Új interrupt érkezése a pro­cesszort az adattároló programrészre irányítja, amely gondoskodik az időmérő regiszter tartalmának korri­gálásáról, tárolásáról és az interrupt számláló regisz­ter tartalmának eggyel való inkrementálásáról. Ez­után a processzor ismét az „időmérő ciklust” hajtja végre (ismételten is) és ebből ismét csak új interrupt szakíthatja ki. A fenti lépések ismétlődnek, amíg két interrupt ér­kezése között több, mint 3 sec idő telik el. Ekkor a processzor befejezettnek tekinti a légzést és megtiltja a további (elkésett) interruptok elfogadását és hozzá­kezd az adatok értékeléséhez. A memóriában a mérés végére duplabyte-os, 50 jusec egységekben mért részidők találhatók, minde­gyik 50 ml térfogatnövekedéshez tartozik. Az inter­rupt számláló rekesz az elfogadott összes interruptok számát, azaz a kilégzett teljes térfogatértéket tartal­mazza 50 ml-es egységekben mérve. A 20 nyomtatócsatlakozó hüvelysávra kapcsolt nyomtató célszerűen szám és funkcionális billentyű­zettel van ellátva páciens adatok (kor, testmagasság, testsúly, nem) bevitele céljából. Ezekből az adatokból a 16 számítóegység statisztikai átlagértékeket (nor­málértékeket) képez és a mért paramétereket ezekkel hasonlítja össze. A 18 paraméterkérő nyomógombsor és a nyomtató billentyűzetének elvi kapcsolási rajza a 3. ábrán látha­tó. A 16 számitóegységgel összeköttetést létesítő A0...A3 cimbusz és a Db-.-Dî adatbusz mátrix elren­dezésben kapcsolódnak. A mátrix csomópontjaiban vannak az egyszerű záróérintkezős N nyomógombok. Az Ao.. .A3 cimbuszról a D0...D3 diódák választják le a mátrixot (az N nyomógombok egyik érintkező­jét), míg a másik érintkezők három állapotú B0...B3 puffereken keresztül csatlakoznak a D0...D3 adat­buszra. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents