184419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forszírzott kilégzési görbe felvételére és tárolására
1 184410 2 A B0...B3 pufferek bemenetel az R0...R3 ellenállásokkal H szintre vannak felhúzva, hogy a D0... D3 adatbuszt akkor se terheljék, ha az nem tasztatúra funkciót lát el. Az A0...A3 címbusz B,0...Bi3 pufferei csak a rendszer buszmeghajtó funkciót valósítják meg. A TR billentyűzetolvasó jel kiküldése esetén a A0...A3 címbuszon kiküldött valamelyik „O” szintet a benyomott N nyomógomb a D0... D3 adatbuszra juttatja az adott Bo. „Bj pufferen keresztül, amelyet a 16 számítóegységről kapott TR billentyűzetolvasó jel engedélyezett. Az A0...A3 cimbuszon (a tasztatúrára közvetlenül menő vezetékeken) H szint van, kivéve egy címvonalat. A folyamatos lekérdezés úgy történik, hogy a processzor a „0”-t más és más címvonalra küldi ki és ezt követően beolvassa a D0...D3 adatbusz jeleit. A D0...D3 adatbuszon az R0...R3 ellenállások miatt H szint van, kivéve a benyomott N nyomógomb adatvonalát, amely L szintre kerül, ha címvonaloh megjelenő nullát a benyomott N nyomógomb átviszi a megfelelő adatvonalra. Abból, hogy milyen címen melyik adatvonalon jelent meg az L szint, a benyomott N nyomógomb azonosítható. A (szűkebb értelemben vett) A0...A3 címbuszon a cím kettő hatványaiból képződik és így programmal könnyen generálható. Két vagy több billentyű egyidejű benyomását programvizsgálat szűri ki, amely egy billentyűt csak akkor fogad el lenyomottnak, ha három egymás utáni (teljes) lekérdezésben egyezést talál. A fenti áramköri elrendezés különös előnye, hogy igen nagyszámú nyomógomb használata sem bonyolítja el az áramkört, illetve a hardware-elemek száma nem nő ugrásszerűen. A 20 csatlakozó hüvelysávra kapcsolt hőnyomtató egységben újszerű a nyomtató szegmensek védelme túlterhelés ellen (teljesítménykorlátozás). A nyomtató szegmenseket adott ideig és adott villamos teljesítménnyel kell fűteni. A szegmensek védelme érdekében biztosítani kell, hogy a működési időn túl (annál hosszabb ideig) és a beállított lehülési időn belül villamos teljesítmény egyáltalán ne jusson a szegmensekre még a vezérlő áramkör meghibásodása esetén sem és a normális működési (nyomtatási) idő alatt is csak a beállított (korlátozott) teljesítmény. Az általunk javasolt új megoldás villamos kapcsolási rajzát a 4. ábrán mutatjuk be. A védőáramkör az UBc hálózati feszültségre kapcsolt 41 tápegységgel egy modulban helyezkedik el. Ez előnyösebb, mintha a teljesítmény-vezérlő fokozattal lenne egybeépítve. Ez az előny még fokozódik, ha a nyomtató (vagy teljesítményvezérlést igénylő eszköz) több kártyán helyezkedik el, mert' így még abban az esetben is megvédi a nyomtató fejet, ha gondatlanságból valamelyik kártyát kihúzzák és hibás működés áll elő. Lehetőség van arra is, hogy a védendő rendszer tápellátásától független tápegységgel lássuk el a logikai védőáramkört; ez fokozza a működés biztonságát. A 41 tápegység nem földelt ágában a kisértékű Rs ellenállás található. Értéke úgy választható meg, hogy alkalmas komparálófeszültség (5—10 mV) essék rajta. A K komparátor számára a referencia feszültséget az Rs ellenállás előtt levő R*, Rs ellenállásokból felépült feszültségosztó állítja elő. A feszültségosztóval beállítható a kívánt 5—10 mV különbség az UKi kimenő feszültséghez képest. így kiküszöbölhetők a tápfeszültség ingadozásaiból eredő esetleges komparálási bizonytalanságok. Szegmens felfűtés esetén az Rs ellenálláson eső feszültség a beállított értéket meghaladja. Ekkor a K komparátor billen és indítja az újra indítható monostabil 42 multivibrátort, amely biztonságosan nagyobb időzítésre (impulzusszélességre) van állítva, mint amennyire a vezérlő elektronika a szegmens felfűtést engedélyezi. A monostabil 42 multivibrátor kimenete a 44 ÉS kapura kerül. Ugyanerre kerül a 43 inverteren át a K komparátor kimeneti állapota is. Az invertálás során megfelelő késleltetési időt is biztosítani kell. Ennek az időnek a monostabil 42 multivibrátor tranzit idejénél nagyobbnak kell lennie. Ez különböző típusú logikai elemek használata esetén más és más érték lehet. Normális működés esetén a 44 ÉS kapu kimenetén nincs jelváltozás. A vezérlő elektronika hibás működése esetén viszont a kimeneten H szint jelenik meg, és mivel a monostabil 42 multivibrátor időzítési idejénél tovább tart a szegmens vezérlését (fűtését) jelző állapot, 44 ÉS kapu kimenetén megjelenő jel a T tirisztor gyújtóelektródájára kerül, amely bekapcsolódva kiégeti az Rs ellenállás és a 41 tápegység között elhelyezett B biztosítékot. A 44 ÉS kapun lévő bemenetre még RESET jel is kapcsolódik a 16 számítóegységről, amely a bekapcsolási tranziensek lejátszódásának idejére betiltja az áramkör működését. Meg kell jegyeznünk, hogy a 44 ÉS kapu kimenő jele a fentieken kívül még más logikai funkciók ellátására is felhasználható, így hiba jelzésére az előlapon, illetve hibajelzésre a vezérlő logika felé. A 41 tápegység felépítésének olyannak kell lennie, hogy a B biztosítéknak és a T tirisztornak közvetlenül a nagyértékű puffer kondenzátor után kell következnie. A stabilizátor áramkört (ha van) a B biztosíték, illetve a T tirisztor után kell a nem földelt ágban elhelyezni. Ez a működés lényegét nem érinti, de megakadályozza a stabilizátor áramkör tönkremenetelét a nagy (zárlati) áram miatt. Áramkörünk az előzőekben vázolt védelmi feladat teljes értékű megoldását jelenti, mert bármikor (nyomtatás alatt vagy akár azon kívül) kerülne az elviselhetőnél hosszabb ideig fűtőáram a szegmensekre a vázolt megoldás a B biztosíték kiégetése árán megvédi a szegmenseket. Előnye még az is, hogy a védelmi funkciót igen kevés áramköri elemmel egyszerűen és olcsón valósítja meg. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás forszírozott kilégzési görbe felvételére, és tárolására, amelynek során a pillanatnyi kilégzési térfogatokat, és az ezekhez tartozó időparamétereket mérjük, majd ezután az összetartozó paraméter párokat mintavételezzük; ezt követőleg a mintavételezési adatokat számítógéppel dolgozzuk fel, a meghatározandó görbe alakját jellemző paraméterekké, azzal jellemezve, hogy egy előremeghatározott nagyságú állandó térfogatnövekmény alapján végezzük a mintavételezést, majd a kilégzés során azokat az időtartamokat mérjük, és tároljuk, amelyek a kilégzett levegő térfogatának az adott növekménnyel való változásához szükségesek; majd ezután megszámláljuk, hogy a kilégzés során hányszor változik a kilégzett levegő térfogata az előre meghatározott növekménnyel; majd 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 4
