184419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forszírzott kilégzési görbe felvételére és tárolására

1 184410 2 A B0...B3 pufferek bemenetel az R0...R3 ellenállá­sokkal H szintre vannak felhúzva, hogy a D0... D3 adatbuszt akkor se terheljék, ha az nem tasztatúra funkciót lát el. Az A0...A3 címbusz B,0...Bi3 pufferei csak a rend­szer buszmeghajtó funkciót valósítják meg. A TR billentyűzetolvasó jel kiküldése esetén a A0...A3 címbuszon kiküldött valamelyik „O” szintet a benyomott N nyomógomb a D0... D3 adatbuszra jut­tatja az adott Bo. „Bj pufferen keresztül, amelyet a 16 számítóegységről kapott TR billentyűzetolvasó jel en­gedélyezett. Az A0...A3 cimbuszon (a tasztatúrára közvetlenül menő vezetékeken) H szint van, kivéve egy címvona­lat. A folyamatos lekérdezés úgy történik, hogy a pro­cesszor a „0”-t más és más címvonalra küldi ki és ezt követően beolvassa a D0...D3 adatbusz jeleit. A D0...D3 adatbuszon az R0...R3 ellenállások miatt H szint van, kivéve a benyomott N nyomógomb adatvo­nalát, amely L szintre kerül, ha címvonaloh megjele­nő nullát a benyomott N nyomógomb átviszi a megfe­lelő adatvonalra. Abból, hogy milyen címen melyik adatvonalon jelent meg az L szint, a benyomott N nyomógomb azonosítható. A (szűkebb értelemben vett) A0...A3 címbuszon a cím kettő hatványaiból képződik és így programmal könnyen generálható. Két vagy több billentyű egyide­jű benyomását programvizsgálat szűri ki, amely egy billentyűt csak akkor fogad el lenyomottnak, ha há­rom egymás utáni (teljes) lekérdezésben egyezést talál. A fenti áramköri elrendezés különös előnye, hogy igen nagyszámú nyomógomb használata sem bonyo­lítja el az áramkört, illetve a hardware-elemek száma nem nő ugrásszerűen. A 20 csatlakozó hüvelysávra kapcsolt hőnyomtató egységben újszerű a nyomtató szegmensek védelme túlterhelés ellen (teljesítménykorlátozás). A nyomtató szegmenseket adott ideig és adott villamos teljesít­ménnyel kell fűteni. A szegmensek védelme érdekében biztosítani kell, hogy a működési időn túl (annál hosszabb ideig) és a beállított lehülési időn belül villa­mos teljesítmény egyáltalán ne jusson a szegmensekre még a vezérlő áramkör meghibásodása esetén sem és a normális működési (nyomtatási) idő alatt is csak a be­állított (korlátozott) teljesítmény. Az általunk javasolt új megoldás villamos kapcso­lási rajzát a 4. ábrán mutatjuk be. A védőáramkör az UBc hálózati feszültségre kap­csolt 41 tápegységgel egy modulban helyezkedik el. Ez előnyösebb, mintha a teljesítmény-vezérlő fokozattal lenne egybeépítve. Ez az előny még fokozódik, ha a nyomtató (vagy teljesítményvezérlést igénylő eszköz) több kártyán helyezkedik el, mert' így még abban az esetben is megvédi a nyomtató fejet, ha gondatlanság­ból valamelyik kártyát kihúzzák és hibás működés áll elő. Lehetőség van arra is, hogy a védendő rendszer tápellátásától független tápegységgel lássuk el a logi­kai védőáramkört; ez fokozza a működés biztonsá­gát. A 41 tápegység nem földelt ágában a kisértékű Rs ellenállás található. Értéke úgy választható meg, hogy alkalmas komparálófeszültség (5—10 mV) essék raj­ta. A K komparátor számára a referencia feszültséget az Rs ellenállás előtt levő R*, Rs ellenállásokból fel­épült feszültségosztó állítja elő. A feszültségosztóval beállítható a kívánt 5—10 mV különbség az UKi kime­nő feszültséghez képest. így kiküszöbölhetők a tápfe­szültség ingadozásaiból eredő esetleges komparálási bizonytalanságok. Szegmens felfűtés esetén az Rs el­lenálláson eső feszültség a beállított értéket meghalad­ja. Ekkor a K komparátor billen és indítja az újra in­dítható monostabil 42 multivibrátort, amely biztonsá­gosan nagyobb időzítésre (impulzusszélességre) van állítva, mint amennyire a vezérlő elektronika a szeg­mens felfűtést engedélyezi. A monostabil 42 multivib­rátor kimenete a 44 ÉS kapura kerül. Ugyanerre kerül a 43 inverteren át a K komparátor kimeneti állapota is. Az invertálás során megfelelő késleltetési időt is biztosítani kell. Ennek az időnek a monostabil 42 multivibrátor tranzit idejénél nagyobbnak kell lennie. Ez különböző típusú logikai elemek használata esetén más és más érték lehet. Normális működés esetén a 44 ÉS kapu kimenetén nincs jelváltozás. A vezérlő elekt­ronika hibás működése esetén viszont a kimeneten H szint jelenik meg, és mivel a monostabil 42 multivib­rátor időzítési idejénél tovább tart a szegmens vezérlé­sét (fűtését) jelző állapot, 44 ÉS kapu kimenetén meg­jelenő jel a T tirisztor gyújtóelektródájára kerül, amely bekapcsolódva kiégeti az Rs ellenállás és a 41 tápegység között elhelyezett B biztosítékot. A 44 ÉS kapun lévő bemenetre még RESET jel is kapcsolódik a 16 számítóegységről, amely a bekapcsolási tranzien­sek lejátszódásának idejére betiltja az áramkör műkö­dését. Meg kell jegyeznünk, hogy a 44 ÉS kapu kime­nő jele a fentieken kívül még más logikai funkciók el­látására is felhasználható, így hiba jelzésére az előla­pon, illetve hibajelzésre a vezérlő logika felé. A 41 tápegység felépítésének olyannak kell lennie, hogy a B biztosítéknak és a T tirisztornak közvetlenül a nagyér­tékű puffer kondenzátor után kell következnie. A sta­­bilizátor áramkört (ha van) a B biztosíték, illetve a T tirisztor után kell a nem földelt ágban elhelyezni. Ez a működés lényegét nem érinti, de megakadályozza a stabilizátor áramkör tönkremenetelét a nagy (zárlati) áram miatt. Áramkörünk az előzőekben vázolt védel­mi feladat teljes értékű megoldását jelenti, mert bár­mikor (nyomtatás alatt vagy akár azon kívül) kerülne az elviselhetőnél hosszabb ideig fűtőáram a szegmen­sekre a vázolt megoldás a B biztosíték kiégetése árán megvédi a szegmenseket. Előnye még az is, hogy a vé­delmi funkciót igen kevés áramköri elemmel egysze­rűen és olcsón valósítja meg. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás forszírozott kilégzési görbe felvételére, és tárolására, amelynek során a pillanatnyi kilégzési tér­fogatokat, és az ezekhez tartozó időparamétereket mérjük, majd ezután az összetartozó paraméter páro­kat mintavételezzük; ezt követőleg a mintavételezési adatokat számítógéppel dolgozzuk fel, a meghatáro­zandó görbe alakját jellemző paraméterekké, azzal jellemezve, hogy egy előremeghatározott nagyságú ál­landó térfogatnövekmény alapján végezzük a minta­­vételezést, majd a kilégzés során azokat az időtarta­mokat mérjük, és tároljuk, amelyek a kilégzett levegő térfogatának az adott növekménnyel való változásá­hoz szükségesek; majd ezután megszámláljuk, hogy a kilégzés során hányszor változik a kilégzett levegő tér­fogata az előre meghatározott növekménnyel; majd 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents