184359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-helyettesített benzopiránok előállítására
1 184 359 2 21. Példa 6,64 g l-klór-4-(2-fenil-3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7- iloxi)-2-butanol és 3,7 cm3 ciklohexilamin reakciójával az l.a) példa szerint eljárva kapjuk az 1- (2-fenil-3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7-iloxi)-2-butanol hidrokloridot (o.p.: 104—106°, izopropilalkoholból). A kiindulásul szolgáló l-klór-4-(2-fenil-3,4-dihidro- 2H-l-benzopirán-7-iloxi)-2-butanolt az l.b) példa szerint 2- fenil-7-hidroxi-3,4-dihidro-2H-l-benzopiránból (J. Chem. Soc. 1954, 3137) és l,4-diklór-2-butanolból,vagy az l.c) példa szerint l-fenil-7-h idroxi-3,4-dihidro-2H-l-benzo-piránból és 1- klór-3,4-epoxi-butánból állítjuk elő. 22. -24. Példa l-klór-3-(3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7-iloxi)-2-propanolból az 5.a) példa szerint eljárva 2- propil-aminnal l-(3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7-iloxi)-3-(l-metil-etilamino)-2-propanolt (hidroklorid o.p.: 133—135°), 1,1-dimetil-etil-aminnal az l-(3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7-iloxi)-3-(l,l-dimetiletil-amino)-2-propanolt (hidroklorid o.p.: 280—281°, bomlással; ciklohexilaminnal az l-(3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7-iloxi)-3-ciklohexilamino-2-propánok (hidroklorid o.p.: 182—184°; bázis o.p.: 166—168°) kapjuk meg. A kiindulási klór-propanol-származékot az 5.b) példa szerint 7-hidroxi-3,4-dihidro-2H-l-benzopiránból és l-klór-2,3-epoxi-propánból állítjuk elő. 25. Példa l-klór-4-(3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7-iloxi)-2-butanol és 1,1-dimetil-etil-amin reakciójával a 3. példa szerint eljárva kapjuk a 4-(l,l-dimetil-etil-amino)-l-(3,4-dihidro-2H-l-benzopirán -7-iloxi)-2-butanolt (hidroklorid o.p.: 148—150°). A kiindulási l-klór-4-(3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7- iIoxi)-2-butanolt az l.b) példa szerint eljárva 7-hidroxi-3,4-dihidro-2H-l-benzopiránból (J. Chem. Soc. 1958, 1190) és l,4-diklór-2-butanolból állítjuk elő (o.p.: 78-80°). 26 Példa a) 12,15 g l-klór-3-(3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7- iloxi)-2-propanol 28 cm3 metanollal készült oldatába keverés és forralás mellett 3,6 g káliumcianid 7 cm3 vízzel készültoldatát csepegtetjük0,2óraalatt. További 1 órai forralás után az oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradékot vízzel eldörzsöljük, leszívatjuk, a szilárd részt benzolból kristályosítva, 9,18 4-(3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7-iloxi)-3-hidroxi-butánsavnitrilt nyerünk, ezt éteres oldatban 4,1 g litiumtetrahidro-alumináttal redukáljuk. A feldolgozás után kapott amint sósavas sója alakjában izoláljuk. A sóból felszabadított bázist 27 cm3 benzolban 4,0 g ciklohexanonnal forraljuk vízleválasztó feltéttel 3 órán át. A benzol bepárlása után visszamaradt anyagot 50 cm3 metanol és 2,5 cm3 víz elegyében vesszük fel és 6 óra alatt 1,5 g nátrium-tetrahidro-boráttal redukáljuk. Az elegyet 50 cm3 vízzel kezeljük, 2x20 cm3 diklórmetánnal extrahálva bepárlás után a maradékot sósavas etanollal sóvá alakítva 5,8 g 4-ciklohexilamino-l-(3,4-dihidro-2H-benzopirán-7-iloxi)-2-butanol hidrokloridot kapunk (o.p.: 186-187°). b) Az előző példa szerint készített 9,18 g 4-(3,4-dihidro- 2H-l-benzopirán-7-iloxi)-3-hidroxi-butánsav-nitrilt az alábbiak szerint dolgozzuk tovább: a nitrilt 200 ml ammóniával telített metanolban feloldjuk, majd 8 g Raney-Ni katalizátor jelenlétében 10—15 • 103 Pa nyomáson 50—60°-on hidrogénezzük a hidrogénfelvétel megálltáig. Szűrés és csökkentett nyomáson végzett bepárlás után a maradékot 30 cm3 benzolban, 4,0 g ciklohexanonnal 3 órán át forraljuk, majd a benzolt ledesztilláljuk és a maradékot 60 cm3 etanolban oldva palládium-csontszén katalizátor mellett atmoszférikus nyomáson 20°-on hidrogénezzük. Szűrés után 60 cm3 étert adunk a szűredékhez, sósavas etanollal megsavanyítva 7,2 g 4-ciklohexilamino-l(3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7-iloxi)-2-butanol hidrokloridot kapunk (o.p.: 185—187°). 27 Példa 4,0g l-klór-3-(2,3-dihidro-4H-l-benzopirán-4-on-7-iloxi)-2-propánok és 2,5 cm3 2-propilamint 40 cm3 etanolban 2 órán át forralunk. Az elegyet bepárolva a maradékot benzolban oldjuk és a melléktermékként képződő Schiff-bázist sósavas kirázással elbontva, majd a bázisból felszabadított acetonos oldatban maleinsawal sót képezve l-(2,3-dihidro-4H-l-benzopirán-4-on-7-iloxi)-3-(l-metiletil-amino)-2-propanol maleinátot kapunk (o.p.: 127-128°). A kiindulási klór-propanol származékot az 5.b) példa szerint 7-hidroxi-2,3-dihidro-4H-l-benzopirán-4-on-ból (J. Chem. Soc. 1958, 1190) piperidin katalizátorral és l-klór-2,3-epoxi-propánnal állítjuk elő. 28-29. Példa A 26. példa szerint eljárva l-klór-3-(2,3-dihidro-4H- l-benzopirán-4-on-7-iloxi)-2-propanolból 1,1-dimetiletilaminnal az l-(2,3-dihidro-4H-l-benzopirán-4-on-7-iloxi)-3-(l,l-dimetil-etil-amino)-2-propanolt (hidroklorid o.p. : 178—179°), ciklohexilaminnal az l-(2,3-dihidro-4H-l-benzopirán-4-on-7-iloxi)-3-ciklohexil-amino-2-propánok (hidroklorid o.p. : 188—190°) kapjuk meg. 30. Példa 25,0 g száraz 7-hidroxi-3-fenil-3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-nátrium sót 300 ml izopropilalkoholban szuszpendálunk, keverés és visszafolyó hűtővel végzek forralás közben 1 óra alak 25 g frissen készítek l-[N-benzil-N-(l-metiletil)-amino]-3-klór-2-propanolt csepegtetünk az elegyhez, majd tovább forraljuk még 3 órán át. A kivált nátriumkloridot leszűrjük, a szűredéket bepároljuk, 300 cm3 éterben feloldjuk, majd sósavgázzal a csapadékkiválás megszűntéig telítjük az éteres szuszpenziót, majd szárazra pároljuk. A maradék l-(3-fenil-3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-7-iloxi)-3-[N-benzil-N-(l-metil-etil)-amino]-2-pro-7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
