184252. lajstromszámú szabadalom • Növényi alapanyagú rétegelt termék és eljárás annak előállítására
1 184 252 2 sát kívánja hulladékanyagok helyett, vagy külön megélőké! technológiában kell „mesterséges falemezeket” közbenső termékként előállítani. Az ismert módszerek mindegyike rendelkezik előnyökkel, szinte kivétel nélkül közös fogyatékosságuk 5 azonban, hogy a gyártási eljárás bonyolult, és ezért a termékek piaci versenyképessége korlátozott. Fönnáll a legtöbb esetben a Ideális hőhatásokra való érzékenység, továbbá a maradó alakváltozások kialakulására való hajlam, amely megszüntetése nehezen vagy sokszor egyálta- 10 Ián nem ddható meg. A találmány célja olyan kis súlyú, de nagy szilárdságú rétegelt termék kifejlesztése, amely a bútoriparban és az építőiparban, főleg az épületasztalos-iparban burkoló és teherviselő tartószerkezetként egyaránt használható, ké- 15 pes arra, hogy egyéb anyagokkal azok és saját maga károsítása vagy előnyös tulajdonságainak elvesztése nélkül tartósítható legyen, végül pedig mód legyen arra, hogy belőle sík és görbe felületeket és ezeknek megfelelő alakú tartókat lehessen előállítani. 20 A találmány feladata ezen belül az, hogy a rétegelt termékhez nagy mennyiségben rendelkezésre álló, nem pedig hulladék - tehát másodlagos és éppen ezért korlátozott mennyiségben hozzáférhető - növényi anyagokat lehessen fölhasználni. A feladathoz tartozik az is, hogy a 25 termék előállítása egyszerű módszerekkel legyen végrehajtható. A találmányi gondolat azon alapul, hogy a célul kitűzött követelményeket legcélszerűbben akkor lehet megvalósítani, ha növényi alapanyagként nádat vagy zsúp- 30 szalmát alkalmazunk, ami a természetben, illetve a mezőgazdasági termelésben nagy mennyiségben hozzáférhető, és nem pedig egy másik technológia mellékterméke, mint pl. a fűrészpor. A felismeréshez tartozik az is, hogy mind a nád, mind 35 pedig a zsúpszalma cellás szerkezetű, és mint ilyen már önmagában is nagy hézagtérfogattal rendelkezik, ami eleve predestinálja arra, hogy kis önsúlyú és jó hőszigetelő képességű terméket eredményezzen. Ugyancsak része a felismerésnek, hogy az említett növényi alapanyagokat 40 igen jól kitöltik a habosodó műgyanták, miáltal az alapanyag darabjainak önálló alak- és helyzetváltozását meggátolják, továbbá, hogy az alapanyag egy- vagy többrétegű terítésével, esetleg aprításával vagy a már kikeményített műgyantával egybe formált termék további feldől- 45 gozásával az igények igen széles köre elégíthető ki. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti növényi alapanyagú rétegelt termék, főleg asztalosipari és építőipari felhasználása, pl. sík, egy irányban vagy több irányban görbült felületű lap, egyszerű vagy össze- 50 tett, nyitott vagy zárt keresztmetszetű idom — amely célszerűen sablonban készül, és a növényi alapanyagon kívül a kötőanyag szerepét betöltő segédanyagot, pl. utószilárduló műgyantát, valamint adott esetben a termék betöltendő feladatához igazodó jellegű és mennyiségű 55 egy- vagy többféle adalékot és/vagy kiegészítő anyagot, pl. erősítő betétet tartalmaz, az így létrehozott kis súlyú, de jó hőszigetelő képességű magréteg pedig általában ugyancsak a termék betöltendő feladatához igazodó jellegű és méretű szilárd határoló kéreggel van közrefogva 60 - oly módon van kialakítva, hogy a növényi alapanyagot légszáraz állapotú szálas nád vagy zsúpszalma, míg a segédanyagot eredeti térfogatának legalább az ötszörösére, előnyösen legalább a tízszeresére duzzadó hab, pl. pollute tán hab alkotja, az alapanyag térfogata a kitölten- 65 dő térfogatnak, pl. sablontémek legalább a 10%-át, előnyösen 40-80%-át teszi ki, súlymennyisége pedig a segédanyag súlymennyiségét legalább 50%-kal, előnyösen 80-200%-kal meghaladja. A tennék további ismérve lehet, hogy az alapanyagot képező nád vagy zsúpszalma a termékben legalább két rétegsorban helyezkedik el. Az alapanyag rétegsoraiban az egyes szálak egymással megközelítőleg párhuzamosak, és bugás végeik, valamint tővégeik előnyösen fele-fele arányban ellentett értelemben helyezkednek el. A rétegsorokban az egyes szálak előnyösen megközelítőleg merőlegesek a szomszédos rétegsorok szálirányaira. A tennék egy célszerű kiviteli alakjánál az alapanyag egymással megközelítőleg pàïhuzamos szálai ritka szőnyeggé vannak összefűzve. A szőnyeg egymással megközelítőleg párhuzamos szálai két vagy több egyedi szálat tartalmazó pászmákká vannak egyesítve, a szőnyeg szálai vékony kötözőhuzallal, pl. műanyag vagy növényi fonallal össze vannak erősítve. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál az alapanyagot képező nád vagy zsúpszalma a termékben rétegezéstől mentesen ömlesztve helyezkedik el. A határoló kérgek az általuk közrefogott magréteggel annak gyártósablonjában a magréteg megszilárdulásával közös műveleti lépésben vagy más esetben a gyártósablonban megszilárdult és abból eltávolított magréteggel utólag - célszerűen ragasztás útján - vannak egyesítve. A határoló kérgek egymással azonos vagy eltérő anyagúak, és maguk is utószilárduló réteg, pl. vakolat vagy előre gyártott lapok vagy idomok, pl. fém-, faforgács-, pozdoqalemez, kerámiacsempe, fiirnér, műanyag stb. formájában vannak kialakítva. A gyártósablonból eltávolított magréteg megszilárdult állapotában föl van szeletelve, és mint így elkészített előre gyártott hőszigetelő réteg van a határoló kérgekkel célszerűen ragasztás útján szendvicslemezzé egyesítve. Az előre gyártott hőszigetelő rétegben az alapanyag egymással szomszédos rétegsorai keresztezéstől mentesen csupán a tővégek és bugás vagy kalászos végek rétegsorokon belüli célszerűen fele-fele arányú elrendezéssel helyezkednek el, a megszilárdult hőszigetelő réteg pedig az alapanyag egy vagy több rétegsorának szálirányaira megközelítőleg merőlegesen van fölszeletelve. A szendvicslemezben a magréteget alkotó előregyártóit hőszigetelő rétegben lévő alapanyag szálainak legalább egy része a magréteget közrefogó határoló kérgekkel előnyösen megközelítőleg merőlegesen találkozik. A határoló kéregek közül előnyösen legalább az egyiket előre gyártott lapok vagy lemezek alko^ák. A találmány szerinti eljárás növényi alapanyagú rétegelt termék előállítására azon alapul, hogy alapanyagként légszáraz állapotú szálas nádat vagy zsúpszalmát, míg segédanyagként eredeti térfogatának legalább az ötszörösére, előnyösen legalább a tízszeresére duzzadó habot, pl. poliuretán habot használunk, a magréteget alkotó alapanyag és segédanyag együttesének előállításához a segédanyag súlymennyiségét legalább 50%-kal, előnyösen 80-200%-kal meghaladó súlymennyiségű alapanyagot keverünk. Az eljárás további ismérve lehet, hogy a határoló kérgeket a magréteggel annak gyártósablonjában a magréteg megszilárdulásával közös műveleti lépésben, míg más esetben a gyártósablonban megszilárdult és abból eltávolított magréteggel utólag, célszerűen ragasztás útján egyesítjük. Alapanyagként szálas nád alkalmazása esetén azt 3
