184234. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó készítmények

1 184 234 2 A találmány olyan, növényi növekedést szabályozó készítményekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként helyettesített N-foszfono-metil-karbamidok új aminsóit tartalmazzák. Ezek a készítmények a növények termé­szetes növekedését vagy fejló'dését szabályozzák. A talál­mány szerinti készítmények különösen előnyösen hasz­nálhatók cukornád és cirok szacharóztartalmának növe­lésére. Ismertek a foszfortiosav és a foszforditiosav S-ariloxi-acil-ureido-etil-észterei [497 304. sz. szovjet szabadalmi leírás; C. A., 84, 105254y (1976)]. A találmány szerinti készítmények hatóanyagként (I) általános képletű vegyületeket tartalmaznak. A kép­letben- R, R' és R” azonos vagy eltérő, 1-4 szénatomos alkil-csoportokat jelentenek,- a értéke 1 vagy 2,- b értéke 2 vagy 3, azzal a kikötéssel, hogy a és b összege 4,- c értéke 1 vagy 2 és- d értéke 0 vagy 1, azzal a kikötéssel, hogy c és d összege 2. Alkilcsoporton mind egyenes, mind elágazó szénláncú alkilcsoportokat értünk. A szénatomszámú tartományba beleértendő az alsó és felső határ is. Az (I) általános képlettel jellemzett hatóanyagok közül bizonyos vegyületek különösen előnyösek. R előnyösen izopropilcsoportot, R' előnyösen metil­­vagy etilcsoportot és R’ előnyösen etilcsoportot jelent. A találmány oltalmi körébe tartoznak mind a mono-só­kat — c és d értéke 1 —, mind a di-sókat — c értéke 2 és d értéke 0 — tartalmazó készítmények, a mono-sókat tartalmazó készítmények azonban előnyösebbek, mert a di-sók esetében nagy kiterjedésű aminokat használunk, amelyek sztérikusan gátolják a teljes semlegesítést. A találmány szerinti, növényi növekedést szabályozó készítmények 0,3-95 súly% mennyiségben tartalmazzák az (1) általános képletű N-foszfono-metil-karbamid­­származékokat, szilárd hordozóanyag — előnyösen alu­­mínium-magnézium-szilikát - vagy cseppfolyós vivő­anyag - előnyösen alifás vagy aromás szénhidrogének — és adott esetben felületaktív anyag — előnyösen anionos vagy nemionos nedvesítőszer és/vagy diszpergálószer — mellett. Azt tapasztaltuk, hogy a növények természetes növe­kedése vagy fejlődése kedvezően szabályozható a fenti (1) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmé­nyek alkalmazásával, ha 4-10 héttel a betakarítás előtt a növények bármelyik, talaj feletti részét a készítmények­kel kezeljük. A találmány szerinti készítményeknek növényen való alkalmazásakor növekedést szabályozó hatást érünk el, herbicid hatás azonban nem jelentkezik. Bár a készítményeket olyan mennyiségben is alkalmaz­hatjuk, amellyel bizonyos növények elpusztíthatok, a találmány értelmében csak olyan hatóanyag-mennyisége­ket használunk, amelyek a természetes növekedést és fejlődést szabályozzák. Szakember számára érhető, hogy az ilyen, növényi növekedést szabályozó mennyiség nemcsak a kezeléshez kiválasztott hatóanyagból, hanem az elérendő szabályozó hatástól, a kezelendő növény faj­tájától és fejlettségi fokától is függ, valamint attól, hogy állandó vagy átmeneti szabályozó hatást kívánunk-e elérni. A megfelelő hatóanyag-mennyiség meghatározása­kor figyelembe veendő egyéb tényezők közé tartozik a 2 kezelés módja, az időjárási viszonyok, igy a hőmérséklet és a csapadék és hasonlók. A növények természetes növekedésének vagy fejlődé­sének kémiai kezeléssel végzett szabályozása végbemehet a hatóanyagnak a növény fiziológiai folyamataira gyako­rolt hatása következtében vagy pedig a hatóanyagnak a növény morfológiájára gyakorolt hatására. A szabályo­zás bekövetkezhet a fiziológiai és morfológiai hatás kombinációjának eredményeként is, vagy a két hatás egymás után is lejátszódhat. A természetes növekedés vagy fejlődés szabályozása, amely morfológiai változáshoz vezet a növényben, álta­liban vizuális megfigyeléssel könnyen megállapítható. Ilyen változások következhetnek be a kezelt növény vagy annak bármelyik részének a méretében, alakjában, színében vagy textúrájában. Ugyanígy egyszerűen meg­figyelhetők a növény termés- vagy virágmennyiségének a változásai is. Másrészt az olyan szabályozás, amely a kezelt növé­nyen belül végbemenő fiziológiai folyamatok változásai­hoz vezet, általában a megfigyelő szeme elől rejtve marad. Az ilyen típusú változások a leggyakrabban a természet­ben előforduló vegyületek, beleértve a hormonokat is, növényen belüli előállításában, elhelyezkedésében, raktá­rozásában vagy felhasználásában jelentkeznek. A növény­ben végbemenő fiziológiai változásokat felismerhetjük, ha a morfológiában azt követően végbemenő változást figyeljük meg. Ezenkívül a szakember számos analitikai eljárást ismer a különböző fiziológiai eljárásokban végbe­menő változások természetének és nagyságának a meg­határozására. A találmány szerinti készítmények számos eltérő módon szabályozzák a kezelt növények természetes növekedését vagy fejlődését. Belátható, hogy az egyes készítmények szabályozó hatása nem azonos az egyes növényfajtákon vagy bármilyen felhasznált mennyiség­ben. Amint a fentiekben már kifejtettük, a kiváltott hatás az alkalmazott hatóanyag, a felhasznált mennyiség, a növény stb. szerint változik. A találmány szerinti készítmények által kiváltott előnyös szabályozó hatások egyike a lombtalanítás. A lombtalanítás nem herbicid hatás. Itt a cél nem a kezelt növény elpusztítása, hanem az, hogy a növény életben maradjon, csak a levelei hulljanak le. Ez lehetővé teszi, hogy a növény más részei tovább fejlődjenek és meggátolja a további levélnövekedést. Ennek eredménye­ként a növény más részei rendkívüli mértékben növeked­nek, és a későbbi betakarítás könnyebbé válik. A lomb­­talanító szerek például a len, gyapot, bab és hasonló növények esetében hasznosak. A találmány szerinti készítmények által kiváltott másik szabályozó hatás általánosságban a vegetatív növekedés késleltetése. Egy ilyen hatásnak számos előnye van. Bizonyos növényeken az ilyen késleltetés a normális csúcsi növekedés csökkenését vagy meg­szűnését váltja ki, így rövidebb főszár képződik és növekszik az oldalirányú elágazódás. A természetes növekedés vagy fejlődés ilyen megváltozása kisebb, bokrosabb növényeket eredményez, ami gyakran azt jelenti, hogy a növények jobban ellenállnak a szárazság­nak és a kártevők által okozott fertőzéseknek. Pázsitfüvek esetében nagyon kívánatos a vegetatív növekedés késleltetése. Ha az ilyen fűfélék vertikális növekedése lassú, azt tapasztaljuk, hogy fokozódik a gyókérfejlődés, és így tömött pázsitot kapunk. A pázsit-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents