184234. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó készítmények
1 184 234 2 füvek növekedésének ilyen késleltetése természetesen növeli a pázsitok, golfpályák és hasonló füves területek kaszálásai közötti intervallumot. Sok növény, például a sílótakarmányok, a burgonya, a cukornád, répák, a szőlő, a dinnye és gyümölcsfák esetén a vegetatív növekedés találmány szerinti készítmények által kiváltott késleltetése azt eredményezi, hogy a betakarítás idejére megnő a növények szénhidráttartalma. Feltételezzük, hogy annak következtében, hogy a fejlődés megfelelő időszakában késleltetjük vagy visszaszorítjuk az ilyen növekedést, az elérhető szénhidrát-tartalomnak kisebb részét használja fel a növény a vegetatív növekedésben, így nő a keményítő- és/vagy cukortartalom. A gyümölcsfákon a vegetatív növekedés késleltetését az szemlélteti, hogy rövidebbek az ágak, ezáltal a fák alakja teltebb lesz és bekövetkezhet a függőleges irányú növekedés csökkenése is. Ezek a tényezők hozzájárulhatnak ahhoz, hogy könnyebben alakítsunk ki gyümölcsösöket, és egyszerűsödjön a gyümölcsbetakarítás. Amint azt az alábbi példák bizonyítják, a találmány szerinti készítmények számos különböző tekintetben szabályozzák a kezelt növények természetes növekedését vagy fejlődését. Bár a szabályozó hatások gyakran önmagukban is előnyösek, a leggyakrabban azonban gazdaságosság szempontjából az ilyen hatások végső eredményének van elsődleges jelentősége. Az egyes növények hozamának növekedését, a területegységre eső hozam növekedését és a betakarítás és/vagy az azt követő feldolgozás költségének a csökkenését mind tekintetbe kell venni a növény növekedése vagy fejlődése során fellépő szabályozó hatás következményeinek a felbecsülésekor. A találmány szerinti készítmények hatóanyagainak az előállítását és a növények növekedésére gyakorolt szabályozó hatását az alábbi példákkal mutatjuk be, az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa N,N-Dimetil-N'-( karbetoxi-metil)-N ’-(foszfono-metil)karbamid mono-(diizopropil-amin)-sójártak az előállítása Az előállítást három lépésben valósítjuk meg, először az N,N-dimetil-N'-(karbetoxi-metil)-karbamidot klórmetilezzük az A. reakcióvázlat szerint, majd Arbuzovreakció következik trimetil-foszfíttal a B. reakcióvázlat szerint, ezután a C. reakcióvázlat szerint a keletkező foszfonát-észtert a megfelelő foszfonsawá alakítjuk, és ezt diizopropil-aminnal semlegesítjük. A diizopropilamin felesleggel végzett semlegesítés után elkülönített termék a mono-aminsó. A. N,N-Dimetil-N'-(karbetoxi-metil)-N'-(klór-metil)karbamid előállítása (A. reakció vázlat) Lombikba bemérünk 100 ml kloroformot, 45,4 g (0,26 mól) N,N-dimetil-N'-(karbetoxi-metíl)-karbamidot és 9,0 g (0,3 mól) paraformaldehidet. Miközben az elegyet szobahőmérsékleten keverjük, cseppenként hozzáadjuk 35,4 g (21,4 ml, 0,3 mól) tionil-klorid tömény kloroformos oldatát. A hőmérséklet 34 °C-ra emelkedik. A reakcióelegyből fejlődő sósav- és kén-dioxid gázt lúgoldatban fogjuk fel. A terméket az oldószer lepárlásával különítjük el, a hozam 53,4 g, ez azt mutatja, hogy a konverzió lényegében teljes. A termék szerkezetét protonrezonancía és tömegspektrummal igazoljuk; a termék törésmutatója = 1,4782. B. N,N-Dimetil-N'-(karbetoxi-metil)-N'-(0,0-dimetilfoszfono-metil)-karbamid előállítása (B. reakcióvázlat) Lombikba bemérünk 31,9 g (0,14 mól) N,N-dimetil-N'-(karbetoxi-metil)-N'-(klór-metil)-karbamidot és 22,0 g (0,2 mól) trimetil-foszfitot. A reakcióelegy hőmérséklete kissé megemelkedik, ezután az elegyet 30 percen át keverjük szobahőmérsékleten, majd egy órán át 50 °C- on. A terméket bepárlással különítjük el, 43,6 g nyersterméket kapunk. A termék szerkezetét protonrezonancia- és tömegspektrum segítségével igazoljuk; a termék törésmutatója n^ = 1,4642. C. N,N-Dímetil-N,-(karboxi-metil)-N”-(foszfono-meíil)-karbamid mono-(diizopropil-amin)-sójának az előállítása (C. reakció vázlat) A fenti B. lépésben kapott foszfonát észtert (5,9 g, 0,020 mól) nitrogéngáz atmoszférában 6,1 g (0,056 mól) bróm-trimetil-szilánnal kezeljük 5 °C hőmérsékleten. A reakcióelegyet egy órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd vízbe öntjük. Oldhatatlan olajszerű anyag keletkezik, ezt elválasztjuk, súlya 5,4 g. A termék egy részletét diizopropil-amin felesleggel kezeljük. Az így képződő só olvadáspontja 164-165 °C, szén-13-izotóppal készített rezonancia spektruma szerint az N,N-dimetil-N'-(karbetoxi-metil)-N'-(foszfono-metil)-karbamid mono-(diizopropil-amin)-sója. Hasonlóképpen járunk el, azonban az 1. példa utolsó lépésében diizopropil-amin helyett monoizopropil-amint alkalmazunk. A monoizopropil-amin az alábbi di-sókat képezi: az N,N-dimetil-N'-(karbetoxi-metil)-N'-(foszfono-metií)-karbamid di-(monoizopropil-amin)-sóját, olvadáspont tartomány: 105-107 °C és az N,N -dietil-N ' -(karbetoxi-metil)-N '-(foszfono-metil)-karbamid di-(monoizopropil-amin)-sóját, olvadáspont tartomány: 95-99 °C. A fizikai azonosítási adatokkal ellátott, fenti vegyüld éknél az (I) általános képletben szereplő szubsztituensek és indexek az alábbiak: R R' R" a b c d izopropilmetiletil-2 2 1 1 izopropilmetiletil-1 3 2 0 izopropiletiletil-1 3 2 0 A többi (I) általános képletű vegyületet hasonlóképpen eljárva állíthatjuk elő megfelelő kiindulási anyagokból. 2. példa Hatásvizsgálatok Ez a példa három, különböző hatóanyagot tartalmazó találmány szerinti készítmény hasznosságát szemlélteti édes cirok (Sorghum vulgare) növekedésének szabályozásában. A hatóanyagok az alábbiak voltak: A: N.N-dimetil-N^karbetoxi-metilj-N’dLoszfono-metil)karbamid-mono-(diizopropil-amin)-só, B : N,N-dimetil-N'-(karbetoxi-metil)-N'-(foszfono-metil)karbamid-di-(monoizopropil-amin)-só, C : N,N-dietil-N'-(karbetoxi-metil)-N'-(foszfono-metil)karbamid-di-(monoizopropil-amin)-só. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
