184185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (DL)-16-fenoxi-9-oxo-prosztatriénsav-származékok előállítására
1 184 185 2 fereket is tartalmazhatnak. Tipikus tartósítószer például a benzilalkohol, míg alkalmas puffer például a nátriumacetát és a gyógyászatilag elfogadható foszfát sók. A folyékony készítmények például oldatok, emulziók, szuszpenziók, szirupok vagy elixirek formájában készülhetnek. A szilárd készítmények kiszerelése történhet tabletták, porok, kapszulák vagy például pirulák formájában, egyszerű adagolásra szánt egységdózisokban vagy precíziós dózisokban. Alkalmas szilárd vivőanyag például a gyógyszerészeti minőségű keményítő, laktóz, nátrium-szaccharin, talkum és a nátriumbiszulfit. Inhalációs alkalmazásra a szabad savakat, sókat és észtereket például aeroszolos formában szerelik ki. Ezek a készítmények a vegyük teke t vagy sóikat inert vivőgázzal együtt tartalmazzák. Emellett az aeroszolos készítményekben még egy segédoldószer és adott esetben tartósítószer és puffer is található. Segédoldószerként például metanol használható. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények inhalációs alkalmazásához jó útmutatást adnak a 2 868 691 és 3 095 355 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, amelyek általános információt tartalmaznak az aeroszol készítmények inhalációs adagolásával kapcsolatban. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket általában 1 —100 jug/testsúly kg adagokban alkalmazzuk. A pontos hatásos dózis természetesen függ az adagolás módjától, a kezelni kívánt betegségtől és a beteg állapotától. így például hörgőtágítás céljából aeroszolos úton l-10jutg/kg-os adagokat használunk, míg a gyomor szekréció gátlására 1—50 /zg/testsúly kg adagok szokásosak. Az utóbbi esetben az adagolás orálisan történik. A továbbiakban találmányunk részleteit példákon keresztül mutatjuk be, anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. Bevezetőben megemlítjük, hogy az előállított vegyüietek elkülönítése bármely alkalmas elkülönítési vagy tisztítási eljárással, így például extrakcióval, szűréssel, bepárlással, desztillációval, kristályosítással, vékonyrétegkromatográfiás úton vagy oszlop-kromatográfiásan, nagy nyomású folyadék-kromatográfiás technikával vagy e módszerek kombinációjával történhet. Ezekre néhány példa megtalálható a következő példákban, de más elkülönítési és izolálási eljárások természetesen szintén alkalmazhatók. I. példa Ebben a példában a hasnyálmirigy által termelt lipáz előállításának módszereit mutatjuk be. Ezt az enzimet a (4) általános képletű vegyületek (5) általános képletű vegyületekké történő átalakítására használjuk fel. 10 g nyers, a hasnyálmirigy által termelt lipázt [Biochem. Biophysics Acta., 23 264 (1957)] 0 °C-on 65 ml vízben szuszpendálunk. A kapott szuszpenziót 0 °C-on egy órán át keveijük, majd 20 percen át 10 000 g fordulatszám mellett centrifugáljuk. A felülúszó folyadékfázist elkülönítjük és további használatig 0 °C-on tároljuk. A csapadékot ismét 65 ml vízben szuszpendáljuk 0°C-on, majd az előzővel azonos módon centrifugáljuk. A felülúszó folyadékfázist elkülönítjük, egyesítjük az előzőleg nyert felülúszó folyadékfázíssal, majd 0 °C-on, keverés közben hozzáadjuk 130 ml telített vizes ammónium-szulfát oldathoz. Az elegyet 5 percen át állni hagyjuk. A kapott elegyet ezután 20 percen át 10 000 g fordulatszám mellett centrifugáljuk. A felülúszó folyadékfázist leöntjük, összegyűjtjük a csapadékot, majd feloldjuk annyi vízben, hogy 125 ml oldatot kapjunk. Ezután a vizes oldathoz 15 ml telített vizes ammónium-szulfát oldatot adunk, majd a kapott szuszpenziót 10 000 g fordulatszámmal 20 percen át centrifugáljuk. A felülúszó folyadékfázist összegyűjtjük, majd 100 ml telített vizes ammóniumszulfát oldat hozzáadásával egy második szuszpenziót készítünk, amelyet két egyenlő részre osztunk. Mindegyik részt ismét 20 percen át, 10 000 g fordulatszámmal centrifugáljuk, a felülúszó folyadékfázist mindegyik esetben dekantáljuk és a csapadékot összegyűjtjük. Felhasználásig az összegyűjtött csapadékokat 4°C-on tároljuk. Közvetlenül felhasználás előtt a hasnyálmirigy által termelt lipázból úgy készítjük el a szükséges, észter lehasítására alkalmas preparátumot, hogy a fentiek szerint kapott csapadékok egyikét feloldjuk 25 ml 0,1 mólos nátríum-klorid oldat és 0,05 mólos kalcium-klorid oldat elegyébep, majd a pH-t 0,1 mólos vizes nátrium-hidroxid oldat óvatos hozzáadásával, azaz titráiással 7,0-ra állítjuk be. 1. példa 0,50 g (dl)-9a, 1 la, 15a-trihidroxi- 16-fenoxi-17,18,19- 20-tetranor-proszta-4,5,13-transz-triénsav-metilészter ([1 ] képletű vegyület) és 0,45 G imidazol 19 ml vízmentes dimetilformamiddal készült oldatához —25°C-on, keverés közben 0,50 g terc-butil-dimetilszililkloridot adunk. A felhasznált (1) általános képletű vegyület fizikai állandói a következők: MeOH Ultraibolya spektrum X : 220, 265, 271, 278 nm max (loge 3,99, 3,11, 3,23, 3,16) (e 9792, 1284, 1710, 1437): NMR spektrum 3,62 (s, 3H, OCH3) 3,89 (m, 1H, H—11) 3,92 (d, 2H, H—16, J = 6) 4,20 (m, 1H,H—9) 4,46 (m, 1H, H—15) 5,11 (m, 2H, H-4,6) 5,62 (m, 2H, H-13, 14) 6,8—7,0 (m, 3H, aromás—H) 7,15-7,25 (m, 2H, aromás-H) C-13 NMR spektrum 5 (ppm): 23,83, 24,06 (C-3), 27,15 (C-7), 33,22 (C-2), 42,59,42,72 (C-10), 49,51, 49,77 (C-8), 51,72 (OCH3), 55,79 (C-12), 71,07 (C-Î5), 71,85 (C—16), 72,40 72,53 (C—9), 77,70 (C-ll), 89,92, 90,15 (C-6), 90,96 (C-4), 114,82 (C—18), 121,33 (C—20), 129,68 (C-19), 130,36 (C- 14), 135,14 (C-13), 158,71 (C-17), 173,80, 173,89 (C—1), 204,32 (C-5); és Tömegspektrum m/e 402 (M+). A kapott oldatot —30 °C és —20 °C közötti hőmérsékleten 16 órán át keverjük, hozzáadunk 250 ml dietil -étert, majd a dietil-éteres oldatot 2-szer 50 ml vízzel mossuk. A dietil-éteres oldatot vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. (dl)-9a-Hidroxi-l la, 15a-bisz-terc-butil-dimetil-szilioxi- 16- fenoxi- 17,18,19,20- tetranor-proszta-4,5,13-transz-triénsav-metilésztert ([2] általános képletű vegyület) és kis mennyiségű megfelelő tri- és mono-terc-butil-dimetilszililoxi analógot kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 10 45 50 55 60 65 4
