184177. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betegek termikus kezelésére, célszerűen rákos sejtek növekedésének késleltetésére

1 184 177 2 szerkezet ilyen módon a felső lábszár hámszövete alá tenyérnyi szélességű helyre implantálható oly módon, hogy a 100 és 107, csövek levékonyított és körülbelül 45 fokos szöggel ellátott végeik a megfelelő artéria és véna oldalfalának nyílásába a lágyék irányába csatlakoztat­hatók. A 100 és 102 csövek a lágyék irányában helyze­­kednekel. A 70 implantációs készüléknek textilből készült 104 szövetrétege van, amely az implantait helyzetben a rugal­mas 76 test bőr felé néző belső felületén helyezhető el. Emellett a 104 szövet peremrésze: a 76 test belső felüle­tétől kifelé helyezkedhetnek el. Különösen ezek a pe­remrészek könnyítik a 70 implantációs szerkezet rögzí­tését az implantáció során varrat segítségével és elősegítik az ezt követő benövést, a 104 szövet természetesen ugyancsak szövetbarátanyagból áll, és hasonlóan a 100 és 102 csövekhez, szövött poliészterből, különösen azon­ban célszerűen poliészter-kettősveíúranyagból van kiala­kítva. A 70 implantációs szerkezet azonosításának lehetővé tételére a rugalmas 76 testnek a bőrrel szomszédos külső felületén a rajzon nem ábrázolt röntgensugarat át nem bocsátó és ezáltal röntgenfelvétellel azonosító jel van el­helyezve. Az ilyen azonosítás lehetővé teszi, hogy mindig megfelelő típusú 72 és 74 kanül-trokár-szerkezeteket al­kalmazzák. Emellett az implantációs elvégzése után azonosítással is ellenőrizni lehet, hogy az implantait szer­kezetben megfelelően illeszkedő kanül-trokár szerkezetet alkalmaztak. A 8—11. ábrák a 72, illetve 74 kanül-trokár-szerkezet kialakításának részleteit szemlélteti. E rajzokon csupán a 74 kanül-trokár-szerkezetet ábrázoltuk, amely azonban a 72. kanül-trokár-szerkezettel azonos módon van kiala­kítva. A 8. ábrán látható a 74 kanül-trokár-szerkezet. a 106 kanülből, és egy ezzel együttműködő 108 trokárból. A 106 kanülnek cső alakú teste van, amely lényegé­ben egyenes vonalú 110 csatornából és e testen kívül lévő végének környezetében elhelyezkedő 112 alágazó­­csatornából áll. A 106 kanül célszerűen röntgensugarat át nem eresztő műanyagból van kialakítva, és e célra különösképpen a here keményedo műanyagokat ajánljuk. Azonban hőre lágyuló műanyagok is alkalmaz­hatók amennyiben ezeknek a sterilizálás során alkalma­zott hővel szemben kellő ellenállás-képességük és merev­ségük van. A 106 karsül-anyagként például etilén-propí­­lén-perpo!imer (amelynek harmadik monomerje norbor­­nadien), amelybe röntgensugarakat át nem eresztő anyag, mint például báriumszuifát van besüliyesztve. A 106 kanül egyenes vonalú 110 csatornája külső ke­rületét tekintve a 78 artériás, illetve 80 vénás átvezetések keresztmetszetei alakjának felel meg, és ezekbe holt­játékmentesen illeszthető be. A 106 kanülnek ilyen ke­resztmetszeti kialakítása csakis a subkutan implantációs esetén szükséges, hogy a rugalmas 76 testbe biztonságo­san billenthető legyen. A 106 kanülnek 114 belső terében egyenes vonalú 110 csatorna és a 112 elágazó csatorna helyezkedik el. A 114 belső tér keresztmetszetének kialakítása legalább az egyenes vonalú 110 csatorna környezetében a 106 kanül külső kerületének megfelelően van kialakítva, hogy ezáltal maximálisan jól tömi tő keresztmetszeteket lehessen kialakítani. A 108 trokár a 106 kanül anyagához hasonló mű­anyagból készül. A 108 trokárnak egy 116 szúrórésze és egy 118 fogantyűrésze van, amelyek egyetlen darabból alakíthatók ki. A 116 vágórész hosszanti irányú mérete a 106 kanüi egyenes vonalú ! 10 csatornájának méretével azonos és keresztmetszeti kialakítás szempontjából az egyenes vonalú 110 csatornával azonos keresztmetszetű. A 116 vágórésznek 120 hegye van, amely a 8. ábrán lát­ható módon a 106 kanülbői kiáll, és a 6. ábrán látható módon a 72. illetve 74 kanül-trokár-szerkezet bevezeté­sénél a horony kiszélesítésére szolgál. A testen kívül maradó végrészben a 106 kanüi egye­nes vonalú 110 csatornája egy rugalmas anyagból alko­tott reteszeioszerv, például dugó által kialakított 122 betéttesttel zárható le, amely előre elkészített horony vagy átvezetőcsatorna nélkül is kialakítható, aminthogy a 108 trokár átvezetése a 120 hegy útján is lehetséges. A 112 leágazócsatorna végének külső pereme 124 bordá­zott peremmel van ellátva, amelyre a steril 112 elágazó vezeték foiyadékzáróan felhelyezhető. Ha a 108 trokárt a 106 kanülből visszahúzzuk, akkor a 122 betéttest az egyenes vonalú 110 csatorna külső végét törníti. úgyhogy áramlás csupán az egyenc. vonalú 110 csatorna subkutan végrésze és a 112 eláge.'ócsatoma, illetve az azon elhe­lyezett 12 vezeték között jöhet létre. Az egyenes vonalú 110 csatorna külső részén a 126 ütközőgallér helyezkedik el, a rugalmas 76 testbe való betolás korlátozására, amely a 106 kanülnek a 88, illetve 90 vezetőhüvelyek tehermentesítő 92, illetve 94 rugó­­részeibe való teljesen betolt helyzetben a 84, illetve 86 horony bemenetén fekszik fel. A 106 kanül egyenes vonalú 1 10 csatornája egy oldalirányba néző 128 nyílás­sal rendelkezik, amely úgy van kialakítva, hogy a rugal­mas 76 testbe teljesen betolt, 106 kanül esetén a rugal­mas 76 test 82 sönt vezetéke és a 106 kanül 114 belső tere között összeköttetés jön létre. Az egyenes vonalú 110 csatorna testen kívül maradó külső részének kerüle­tén egy 130 helyezőpajzs van kialakítva, amely a rugal­mas 76 testbe szúrt 106 kanült a beteg testének felületén megfelelő állásban tartja. A találmány példaként! kiviteli alakjánál a 106 kanül­nek valamennyi, a vérrel érintkező felülete, tehát a 114 belső tér, a steril 12 vezetékek és a rugalmas 76 test részei, a 78 artériás átvezetés, a 80 vénás átvezetés, a 82 sönt vezeték, a 84 és 86 hornyok koaguláció-mentesítő réteggel vannak ellátva, amely a kereskedelmi forgalom­ban kapható. Alapjában véve lehetséges volna, hogy példakénti kivi­teli alak kapcsán ismertetett 70 implantációs szerkezet helyett az önmagában ismert úgynevezett söntöket alkal­mazzuk, amelyeket például a vese-dialízis céljára alkal­maznak a gyógyászatban. Ebben az esetben azonban minden esetben - még a célnak megfelelő konstrukciós kialakítás esetén is - drasztikusan 1-2 liter/perc vér­­szállítási teljesítményt kellene a 12 vezetékeken át biz­tosítani, mert a vsse-dializisnél szükséges szállítási telje­sítmény szokásosan egy nagyságrenddel kisebb. A vese-dialízisnél szokásosan alkalmazott söntiikkel szemben a 70 implantációs-szerkezet teljesen subkutan elhelyezése azt az igen jelentős előnyt biztosítja, hogy ezáltal kiküszöbölődik az infekció veszélye, amely veszély különösen a csökkent immunitású rákos betegek esetében - összehasonlítva kemoterápiás és sugárterápiás kezelésekkel. - összekötött terhelések esetében kritikus. A rákos betegeknél a vér igen hajlamos a koagulá­cióra. A dialízis-betegek, akiknél a vér koagulációjának hajlama kicsi, a söntöket maximálisan 2—6 hónapig lehet implantálva elhelyezni, úgyhogy az implantációs-szer­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents