184177. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betegek termikus kezelésére, célszerűen rákos sejtek növekedésének késleltetésére

1 184 177 o kezet használati ideje rákos betegeknél már így is jelen­tősen csökkenne. A trombózis veszélye lényegesen csökken, mert a 70 implantációs-szerkezet rövidebb vér­áramlási vezetékeken halad át, és ezen áramlási utakat a beteg testének szövete részben fedi. A fent elmondottak következtében a 70 implan­tációs-szerkezet a vese-dializishez használt söntökhöz képest nemcsak a jelentősen nagyobb vérátbocsátási tel­jesítményével tűnik ki. F.z 3 nagy teljesítményű vérszállí­tás különösen fontossá teszi a teljesen subkutan elren­dezés lehetőségét, men külső vezetéke csatlakozások gyakori nyitása alkalmával könnyen előfordulhat, hogy a beteg igen gyorsan elvérezne. Ezenkívül a vese-dialízishez alkalmazott söntökhöz képest sok más jelentős előnyt is biztosít a találmány szerinti berendezés. A 12 vezeték­nek a 72 és 74 kanül-trokár-szerkezette! való összeköt­tetése azt az előnyt biztositja, hogy egy egységes 76 tes­tet - azaz implantálható készüléket - alkotunk, amely a bőrön át is jól tapintható. Ennek következtében a 106 kanülön keresztül való csatlakozás egyenes vonalú, úgy­hogy az extrakorporális véráramhoz való csatlakozás egyenes vonalú. A 106 kanül keresztmetszetének kialakí­tása lehetővé teszi az egyszerű és mégis hatásos bevezetés és illesztés lehetőségét. A 84, illetve 86 hornyokkal való együttműködés, úgy azok szétfeszítésekor, mint a kanül felületén való tömítő felfekvés jól biztosítható, ha a kanült a hornyon keresztül vezetik át. A 106 kanülök­­nak lapított, keresztmetszeti kialakítással történő illesz­kedése a rugalmas 76 test 78 és 80 átvezetéseiben meg­gátolja a 78 artériás és 80 vénás átvezetések eltekere­­dését, elfordulását és 4 mm, vagy ennél is nagyobb át­folyási keresztmetszet kialakítását teszi lehetővé. Az ezáltal lehetővé tett nagy vérátfolyási teljesítmény különösen nagy jelentőségű, mert a berendezés műkö­dése szempontjából kritikus paraméter az az idő, amely szükséges ahhoz, hogy a beteg vérét a kívánt kezelési hőmérsékletre lehessen növelni, és hogy a vér hőmérsék­letét rövid idő alatt érzékeny, szabályozhatóság mellett változtatni lehessen. Körülbelül 1 liter/perc átfolyási tel­jesítmény átlagos nagyságú, átlagos korú beteg részére elegendő, és emellett is lehetséges egyes eseteknek vagy bizonyos körülményeknek megfelelően a teljesítményt beállítani, miért is a berendezés kapacitását I liternél nagyobbra, tehát 1 liter és 2 liter közötti teljesítményre állítjuk be. A berendezést úgy helyezzük üzembe, hogy a 12 ve­zetékeket alkotó csöveket a 106 kanülök 124 bordázott peremére csatlakoztatjuk, a két 72, vagy 74 kanül-tro­­kár-szerkezetet a 76 test - azaz implantálható készülék - 84 és 86 hornyaiba behelyezzük, minek következté­ben a 108 trokárok a 106 kanülökből kihúzhatok, úgy­hogy a 122 betéttestek (lásd a 7. ábrán) az egyenes vo­nalú 110 csatornák külső végeit tömítik. A 14 szivattyú bekapcsolása után az extrakorporális véráram üzeme megindul és a vér a 16 hőcserélőn 1 liter/perc kapacitás­sal áramlik át. Ezt követően a 18 hőszabályozó szerven, illetve a 60 szabályozószerkezet útján a 32 és 34 szi­vattyúk részét a folyadéknak a 16 hőcserélőn való ára­moltatását oly módon állítjuk be, hogy a folyadék kizá­rólag a melegítő 24 folyadéktartályból áramoljon a 34 szivattyún át a 16 hőcserélőbe, minek következtében az utóbbi 45 °C hőmérsékletre melegszik fel. Ezen kezdeti időszakasz folyamán a bőr hőmérsékleté, illetve a beteg testéből kiengedett vér hőmérséklete megnő, ahogy ezt a mérő-regisztráló 62 távkijelzőn leolvashatjuk. A kezdeti időpontnak megfelelő, 37 °C hőmérséklettől egyenle­tesen növekszik. Emellett a 14 szivattyú és a 16 hőcse­rélő úgy vannak kialakítva, hogy a 64 hőmérsékletre­­gisztráló-szerkezet által a 16 hőcserélő kilépő nyílásán mért vérhőmérséklet a 16 hőcserélőnek a folyadék vagy' víz oldalán mérhető 45 °C hőmérséklet közelébe essen. Ennek a felmelegített vérnek a beteg szervezetébe való egyenletes elosztása következtében — amely vért a vénán keresztül vezetjük vissza a testbe — a test hőmérséklete általánosan emelkedik. Ha a beteg testhőmérséklete a 41.5 °C hőmérsékletet megközelíti, akkor a 32 szivattyú megfelelő szabályozásával és a 34 szivattyú teljesít­ményének csökkentésével, amelyet a 60 szabályozó szer­kezettel végzünk, a 16 hőcserélőben lévő folyadék hő­mérsékletét 45 °C hőmérsékletről csökkentjük, például 42.5 °C-ra, amely hőmérsékletet a 66 regisztrálószer­­kezettel érzékeljük. Ha a 16 hőcserélőben lévő folyadék hőmérséklete például 42,5 °C, és ezt a hőmérsékletet konstans szinten tartjuk, akkor a 62 hőmérsékletregiszt­­ráló-szerkezet által érzékelt testhőmérséklet stabilizáló­dik és a 64 höinérsékletregisztráló-szerkezet által érzé­kelt visszavezetett vér hőmérséklete 41,5 °C, illetve 42.5 °C hőmérsékletű lett. Az a kritikus fázis, amikor a beteg testének hőmérsékletét növeljük és stabilizáljuk, normális körülmények között egy óra alatt befejeződik, azonban egyes esetekben a test nagyságát és a beteg élet­korát is figyelembe kell venni. Ezt követően a kezelést órák hosszat folytatjuk. A betegség kívánt terápiájának figyelembevételével a kezelést 6-20 óra közötti idő alatt végezzük. Ezt követően a 60 szabályozószerkezet a 32 és 34 szivattyúk teljesítményét úgy változtathatja meg, hogy a vérnek lehűtésére és a beteg normál testhőmérsékletére való visszaszabályozásához a 16 hőcserélőbe túlnyomó­­részt a hűtő 22 folyadéktartályból vezetjük. Ezáltal a vér hőmérséklete a 16 hőcserélő kilépő nyílásán - ahogy ezt a 64 hőmérsékletregisztráló-szerkezet érzékeli, és a 60 szabályozószerkezet által végrehajtott szabályozás ered­ményeként a beteg testhőmérséklete mindaddig csökken, amíg a normális testhőmérsékletet a körülbelül 37 °C hő­mérsékletet például 1 óra alatt el nem éri. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés betegek termikus kezelésére, célszerűen ráksejtek növekedésének késleltetésére, amelynek extra­korporális véráram, a beteg véráramának kivezetésétől kiindulva vezetékeken, szivattyún és hőcserélőn át a be­teg véráramának bevezetéséhez van kapcsolva, és hogy a beteg vérárama és az extrakorporális véráram között csatlakozó szerelvény van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a beteg szisztematikus kezelésére alkalmazott szi­vattyú (14) szállítási kapacitása legalább 1 liter/perc nagyságú, továbbá, hogy az extrakorporális véráram oxi­­génezőszerv-mentesen van kialakítva, és hogy a hőcserélő (16) az abból kilépő felmelegített vér hőmérsékletét 45 °C hőmérsékletig szabályozóhőmérséklet-szabályozó szervvel (18) rendelkezik; és hogy 41,5 °C és legfeljebb 42.5 °C közöl !i hőmérséklet elérése után a hőcserélőből (16) kilépő vér hőmérsékletét stabilizáló, és a felmelegi­­tett vérnek a testben való szisztematikus eloszlása után ez a növelt testhőmérséklet csökkenő szabályozószervvel (18) rendelkezik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőszabályozószerv (18) maxi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65-7

Next

/
Thumbnails
Contents