184177. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betegek termikus kezelésére, célszerűen rákos sejtek növekedésének késleltetésére

1 184 177 2 mértékben csökkenthetjük, amilyen mértékben a másik 34 vagy 32 szivattyú teljesítményét növeltük. A 32 és 34 szivattyúk szabályozását három 63, 64 és 66 hőmérséklet-regisztráló szerkezet útján állítjuk be, amelyek a beteg testhőmérsékletét, például az Oesopha­gus vagy a Raktál hőmérsékletet, azaz a vér hőmérsék­letét a 16 hőcserélő kilépőnyílásán át a hőcserélőbe be­áramló folyadék hőmérsékletét érzékeli. A 46 keverő­vezetékben egy 68 nyomásérzékelő van elhelyezve. A megfelelő hőmérséklet és a nyomásértékek kijelzésére önmagában ismert, 62’, 64’, 66’ és 68’ távkijelzőket al­kalmazunk. A működési mód, lényegének szemléltetésére egy kéz­zel működtetett 60 szabáiyozószerkezet és a hűtő és hű­tőfolyadék keverési arányainak magyarázatára szorít­kozunk. A 46 keverővezetékben, amely a 16 hőcserélő­hez megy, 30 és 45 °C közötti hőmérsékletek beállítása szükséges, amely értékeket a 66 regisztrálószerkezet mér. A 16 hőcserélő beállított hőmérsékletének megfelelően növelt hőmérséklet a 16 hőcserélő kimenetén egy 64 hőmérsékletregisztráló-szerkezettel mérhető. Az ily módon felmelegített vérnek a beteg egész testében való eloszlása folytán megnövelt testhőmérsékletet a 62 hő­mérséklet regisztráló-szer kezet méri. Kézenfekvő, hogy a 60 szabályozószerkezetet automatikusan, adott esetben programozhatóan működtetjük. Ahogy az a 3—11. ábrák alapján látható, a 20 csatla­kozószerelvény teljesen subkutan elhelyezett 70 implan­tációs szerkezet, amely a beteg hővéráramához csatla­kozik. A 20 csatlakozószerelvény részét képezi két 72 és 74 kanül-trokár-szerkezet, amely a 70 implantációs szer­kezetnek a steril 12 vezetékekhez való csatlakozására szolgál, és ily módon az extrakorporális vérárammal való összeköttetést biztosítja. Ahogy azt különösen a 3-7. ábrák alapján látható, a 70 implantációs szerkezetnek rugalmas 76 teste van, amelynek 78 artériás átvezetése, egy ez utóbbitól elválasztott 80 vénás átvezetése és egy 82 sönt vezetéke van. A 82 söntvezeték a 78 artériás átvezetést a 80 vénás átvezetés belső végével köti össze. A 82 sönt vezeték a 78 artériás átvezetéssel és a 80 vénás átvezetéssel együtt U alakban van kialakítva. Mind a 78 artériás átvezetés, mind a 80 vénás átveze­tés lapított keresztmetszetű, amelynek lapítása a két át­vezetés síkjában helyezkedik el. A 78 artériás és a 80 vénás átvezetések lapított végei hegyben végződnek. Az átmérő mentén egymással szembeni hegyek konvex oldalfalak útján vannak összekötve. Emellett az egymás­sal szemben elhelyezkedő keresztmetszetek hegyes végei közötti távolság, amely a 78 artériás és a 80 vénás átve­zetések oldalperemeit alkotják, kétszer akkorák, mint a konvex oldalfalak egymással szemben lévő csúcsai között mérhető harántirányú távolság. A 82 vezeték ettől eltérő keresztmetszetű is lehet, azonban az ábrán ábrázolt kivi­teli alak esetében az elmondottak szerinti keresztmet­szetet választottuk. A 7S artériás és a 80 vénás átveze­tések keresztmetszete a 72, 74 kanül-trokár-szerkezet 106 kanüijének külső átmérője hézagmentes illeszke­désre szolgál. Ahogyan ezt az alábbiakban részletezzük, és hogy ez különösen a 6. ábra alapján látható, a 12 vezetékek csatlakoztatására a 72 és 74 kanül-trokár-szer­­kezetek a rugalmas 76 test végén lévő 84 és 86 hornyok felfeszítése közben a 72 és 74 kanül-trokár-szerkezetek a 78 és 80 átvezetékekbe áthelyezhetők. Ahogy ezt különösen a 4. és 6. ábrák alapján láthat­juk, mindegyük 84 és 86 horony a rugalmas 76 test külső kerületének egyik részéről a hozzá tartozó 78 vagy 80 átvezetés belső végéig terjed. A 84 és 86 hornyok széles­sége lényegében a hozzájuk tartozó 78 artériás vagy 80 vénás átvezetés hegyes oldalperemei között lévő távolság­nak felelnek meg oly módon, hogy a 84 és 86 hornyok rései a horony zárt helyzetében az 5. ábrán látható módon az oldalperemek között egyenes összekötő vona­lat alkot. A 84 és 86 hornyok zárt helyzetében a sík, azaz a horonyréseket alkotó rugalmas 76 test felületei rugal­masan egymáshoz nyomódnak úgy, hogy olyan üres üreg nem jön létre, amelyben a vér megalvadhatna. A 76 test rugalmas anyagának rugalmassága és puha­sága lehetővé teszi, hogy a 84 és 86 hornyokat a hozzá­juk tartozó 72 és 74 kanül-trokár-szerkezet nyitott álla­potba feszítse ki. A 84 és 86 hornyok belső felülete pon­tosan követi a beléjük helyezhető 72, illetve 74 kanül­­trokár-szerkezet alakját, és ily módon bevezetett állapot­ban a 106 kanül külső kerülete a hornyot pontosan tömíti. Mindegyik 84, illetve 86 horony környezetében fém 88 és 90 vezetőhüvelyek vannak elhelyezve, amelyek pél­dául rozsdamentes acélból, vagy pedig a belgyógyászat­ban alkalmazott fémféleségből vannak kialakítva. A 84, illetve 86 hornyok környezetében lévő 88 és 90 vezető­hüvelyek zárónyomásának elősegítésére, valamint a 72 és 74 kanül-trokár-szerkezet behatolásának és megvezetésé­­nek (a 84, illetve 86 horonyba) való megkönnyítésére szolgál. A 88, illetve 90 vezetőhüvelyekben fém 92, illet­ve 94, illetve 98 rugórészek vannak elhelyezve. A 96 és 98 rugórészek kívülről a hozzá tartozó 84 és 86 horony környezetét legalább részben fedik, és a 84, illetve 86 hornyok külső oldalára, a horonyhoz képest haránt­irányú nyomást gyakorolnak. A 92 és 94 rugórészek kónikus alakú gyűrűs ujjak, amelyek a hozzájuk tartozó 72, illetve 74 kanül-trokár-szerkezet bevezetésénél — amint ez a 6. ábrán látható <- először szétfeszülnek, és ily módon a 72, illetve 74 kanül-trokár-szerkezet a hoz­zájuk tartozó 78 artériás, illetve 80 vénás átvezetésbe való bevezetésnél a 84, illetve 86 horony átirányítást és meg vezetési kapnak. A 6. ábrán látható módon a 92 és 94 rugórészek egymástól való elhajításával azoknak bel­ső felülete a 76 test rugalmas anyagának szomszédos részét magával viszi, és ezzel a nyílás elmozdulását elő­segíti. Egyidejűleg a 92 és 94 rugórészek a 84, illetve 86 horonytól távolabb lévő tehermentesítő-részekként szol­gálnak, amelyek szétfeszítésükkor a 96, illetve 98 rugók egy darabból való kialakítása folytán kifelé domborul­nak. és ily módon a bevezetési elmozdítás megkönnyí­tése érdekében a 84, illetve 86 hornyok zárónyomását csökkentik. A 70 implantációs szerkezet a 100 és 102 csővel ren­delkezik, amelyek szövetbarátanyagból készülnek. Az 1. ábrán látható módon az 100 cső, például a 78 artériás átvezetés szomszédos végével egy darabként van össze­kötve, nűg a másik vége egy megfelelően kialakított nyílás útján egy artéria oldalfalába, célszerűen a felső lábszár elülső részén van rögzítve, úgyhogy a 100 csövön át a vér az artériából a 78 artériás átvezetésen (lásd a 3. ábrán) átáramolhat. Hasonlóképpen van a 102 cső egyik vége a 80 vénás átvezetéshez csatlakoztatva, míg a 102 cső másik vége a felső lábszár véna oldalfalának nyílásába illeszkedik, úgyhogy’ a 80 vénás átvezetésből (lásd a 3. ábrán) a vér a felső lábszár vénába áramolhat. Amint az 1. ábra alapján részletesen megmutatjuk, az implantációs 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4 5

Next

/
Thumbnails
Contents