184154. lajstromszámú szabadalom • Járműre szerelt és a jármű sebességének függvényében szabályozható teljesítményű permetező berendezés
1 184 154 2 34 fojtásra, de ha kis nyomással, akkor a 32 érzékelő és a 34 fojtás közé egymást követően egy második 37 fojtást és’38 erősítőt iktatunk be. A 8. ábrán feltüntetett további kiviteli alak értelmében az átalakító egységbe sebességmérő van előirányozva, amely folyamatos villamos jelet ad, továbbá pedig egy elektro-pneumatikus átalakító. A sebességmérőnek ferro-mágneses anyagból készült 40 fogaskerékkel szemben elhelyezett állandó mágneses 39 érzékelője van, ahol a 40 fogaskerekei az állványhordozó jármű egyik nem hajtott kereke forgatja. A 39 érzékelő által a 40 fogaskerék forgásakor szolgáltatott villamos impulzusok 41 tachométerre kerülnek, amely egyenfeszültségű jelként érkezik az elektro-pneumatikus 42 átalakítóhoz, amely lényegében a 6. ábrán látható 27 átalakítónak felel meg. A 42 átalakító kimenete adja a Pejelet. Ehhez a változathoz szintén nincs szükség erősítőre, sem pedig kivonó egységre. Amikor a 14 átalakító egység valamelyik kiviteli alakjában erősítő (amilyen például a 25 vagy 36 hivatkozási számmal jelölt elem) van előirányozva, ennek célja az, hogy ezek bármelyike, legyen az beállító csavar általi szabályozással ellátott erősítő, vagy akár kivonó egységgel társított erősítő, biztosítsa a fölösleges levegő kiengedését, ha a haladási sebesség egy előre meghatározott küszöb alá kerül, például az adott esetben 3 km/h alá. Azonban mindenféle más, ennek megfelelő szerkezet is felhasználható természetesen a fenti célra. A 9. ábrán látható változatban gépkocsiknál használatos 4.3 sebességmérő van beépítve. Ennek a 43 sebességmérőnek rögzített számlapja van, amely előtt az egyik nem hajtott kerékhez csatlakozó hajlékony 46 kábelrendszer által mozgatott 45 mutató van elrendezve. A 45 mutató szára együttműködésre képes egy nyomás alatti levegővel táplált 48 fúvókaszárnylapát egység 47 szárnylapátjával. A -48 fúvókaszárnylapát egységet a számlaphoz képest állítható módon el lehet úgy helyezni, hogy a 45 mutató az előre meghatározott sebesség (például 3 km/h) elérésével kezdjen el a 47 szárnylapáttal együttműködni, és azt a valódi sebességgel arányos amplitúdót mutatva elmozdítani a fúvóka irányába acélból, hogy a 48 fúvóka-szárnylapát egység 49 kimenetén a sebességgel arányos nyomás jelentkezzen, amely nyomást a Pe jel szolgáltatásához 50 erősítőben felerősítünk. A nulla-szabályozás (például 0 bar a kimeneten 3 km/h esetén) ennél a szerkezetnél könnyen végrehajtható a 48 fúvóka-szárnylapát egység számlaphoz képesti áthelyezésével. Ami az üzemelés szintjének szabályozását illeti, ez a 48 fúvóka-szárnylapát egységbe beépített két szabályozható 51 és 52 fojtás állításával történik. Az 50 erősítő azért szükséges, mert a 48 fúvókaszárnylapát egység nagyon gyenge nyomásokat szolgáltat. Végül a 10. ábra a 14 átalakító egység még egy lehetséges kiviteli alakját mutatja. Ez lényegében egy 53 hajtórúd-forgattyú egységből áll, amely 54 pneumatikus emelő dugattyúszárát mozgatja. Az 53 hajtórűd-forgattyú egységet a jármű 55 hivatkozási számmal jelzett, nem hajtott kereke mozgatja. Az 54 pneumatikus emelő kamrája 56 visszacsapó szelep közbeiktatásával integráló 57 pneumatikus kapacitással van összekötve oly módon, hogy az 58 pozícióban az 55 kerék forgási sebességével arányos nyomásjei jelentkezzen. A lassításokat kompenzáló, folyamatosan szükséges kiáramlás biztosítására 59 atmoszférikus kivezetés van előirányozva. A továbbiakban a 11. ábra alapján a 11 nyomásérzékelő egyik kiviteli alakját ismertetjük, amely érzékelő feladata a 7 elosztó kamrában levő nyomás átalakítása arányos pneumatikus jellé. A 11. ábra vázlatosan egy nyomásfokozó érzékelőt (úgynevezett booster-t) tüntet fel, amelynek 60 membránja és ezen membránnal az elmozdulások során együttműködő 61 golyós szelepe van, amely golyós szelep olyan pneumatikus körbe van beiktatva, amelynek bemeneté nyomás alatti táplevegő csatornarendszeréhez van csatlakoztatva, kimenete pedig a 60 membrán felső felületére juttatott folyékony műtrágya nyomásával arányos Pl nyomást szolgáltat. Az ilyen nyomásfokozó vagy teljesítményerősítő lehetővé teszi nagyobb átmérőjű, lényegében szuszpenzióban levő műtrágya alkalmazását is. A 12, ábra a 10 szabályozó egység egyik lehetséges kiviteli alakját tünteti fel. Ez a kiviteli alak a nagy nyomást használja fel működéséhez, és két egyforma, a 13. ábrán látható szerkezet szerinti CP1 és CP2 összehasonlítót tartalmaz. Az ilyen típusú összehasonlítónak egyrészt két El és E2 bemenete, másrészt pedig két különböző helyzetet elfoglalni képes 62 membránja van, amely az egyik állásban átereszti az El-nél jelentkező nyomást az S kimenethez (folyamatos vonal a 13. ábrán), a másik állásban pedig El bemenetet elszigeteli az S kimenettől. Az El bemenethez a referenciajel van csatlakoztatva, az E2 bemenethez pedig az ellenőrzendő jel. Ha E2 nyomascrtéke kisebb, mint az El bemenetnél jelentkező nyomás, akkor El nyomása jelenik meg az S kimeneten. Ha E2 nyomásértéke nagyobb mint az El bemenetnél jelentkező nyomás, akkor S kimenet el van szigetelve az El bemenettől. A nulla-szabályozást 63 fojtás biztosítja, lehetővé téve a felesleges közeg kiáramlását. A Pl nyomás a CP2 összehasonlító El bemenetére és a CP1 összehasonlító E2 bemenetére van csatlákoztatva, mialatt a P2 nyomás a CP1 összehasonlító El bemenetére és a CP2 összehasonlító E2 bemenetére van csatlakoztatva. Az SÍ és S2 kimenetek például egy vándortolattyús elosztóval vannak összekötve, amilyen például a 14. ábrán látható. Aszerint, hogy SÍ vagy S2 kimeneten lép fel nyomás, a 9 elosztó a 6 szabályozó szelepet nyitó vagy záró irányban működteti. SÍ és S2 kimenet közötti nyomásegyenlőség esetén a 9 elosztó megmarad adott helyzetében, így a 6 szabályozó szelep is változatlan állásban marad. A gyakorlatban a 6 szabályozó szelep addig nyílik vagy záródik, míg a Pl nyomás egy stabilizált sebességnek megfelelő P2 nyomást el nem ér. A CP1 és CP2 összehasonlítok helyett lehet vándortolattyús elosztókat is alkalmazni, amint azt a 15. ábra mutatja. Ez a változat a súrlódás elkerülését célozza. Ennek a szerkezetnek a működése teljesen analóg a 12. ábrán látható szerkezetével. A két Pl és P2 nyomás mindegyike rá van kapcsolva a két Dl és D2 elosztó egyikének egyik oldalára, illetve a másik elosztó másik oldalára. Aszerint, hogy Pl nagyobb vagy kisebb mint P2, SÍ vagy S2 kimeneten nyomásjel jelenik meg és vezérli a 6 szabályozó szelep zárását vagy nyitását, amíg egyensúly 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
