184068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd cianurklorid előállítására

184 068 Ismeretes ezenkívül az is, hogy egy mozgatott folya­dékban nyomáslökések lépnek fel, amelyek az áramlás irányával szemben hatnak. Egy bizonyos áramlási sebességtől kezdve a nyomás­lökés megszűnik és nem hat többé az áramlási iránnyal szemben, mégpedig akkor nem, ha ez a gázsebesség meg­egyezik a folyékony és a gázalakú részből álló homogén elegy hangsebességével. Ilyen kétanyagos fúvókák önmagukban ismertek, pél­dául az 1,542.066 számú Német Szövetségi Köztársaság­beli közzétételi iratból, a 2,627.880 számú Német Szö­vetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali iratból, valamint az általános elvek a Chemie-Ing.-Techn. 38. év­folyam 1966/3. füzet, 342-346. oldal irodalmi közle­ményből. Előre megadott fúvókaméreteknél és egy kívánt cia­­nurklorid anyagáramnál meghatározott részecskeméret beállításához folyékony és gázalakú fázisból álló kevert közegek ahhoz tartozó tömegaránya kísérleti úton meg­határozható. Előnyösek az olyan szemcseeloszlások, amelyeknél a szemcseátmérő körülbelül 98 %-ban 63 um alatt van. A szétpermetezett cianurklorid megszilárdítása érde­kében a hőt a porlasztóit hűtőközeg elpárologtatásával elvezetjük. Hűtőfolyadékokként a cianurkloriddal szemben kö­zömbös oldószerek vagy oldószerelegyek jönnek számí­tásba, amelyek 30 C° és 60 C° közötti hőmérsékleten forrnak és amelyekben a cianurklorid oldódik, így alifás szénhidrogének vagy fluorozott szénhidrogének. Különösen előnyös a metilénklorid és a triklórtriflu­­oretán. A hűtőközeg eloszlatásához előnyösen egyanyagos fú­­vókákat alkalmazunk. Cianurkloridnak valamely leválasztókamrába való be­­permetezésénél a cseppecskék kristályosodás útján meg­szilárdulnak. Leválasztó kamrákként olyan szokásos le­választókamrák jönnek számításba, amelyek köpennyel vannak ellátva. A leválasztókamra alsó részét előnyösen kúposán ala­kítjuk ki. A termékelvitellel szemben ellenáramban gyen­ge áramban közömbös gázt, például levegőt vagy nitro­géngázt vezetünk. Ezáltal a termékben, azaz a cianurkloridrészecskék között lévő atmoszférát, amely mind cianurklorid-, mind oldószergőzt tartalmaz, eltávolitjuk és ezzel megakadá­lyozzuk az oldószer kondenzációját a termék leszedése és raktározása során. A hőmérséklet a leválasztókamrában általában 65 C°­­tól 80 C°-ig terjed, előnyösen az alkalmazott hűtő­közeg forráspontja felett van. A szükséges hőmérséklet fenntartása érdekében a kamra minden falát, ideszámítva a felső rész falát is, fűtjük. A fűtést szokásos fűtőközegekkel, így hőátvívő olaj­jal, illetve gőzzel, vagy elektromos energia közlése útján végezzük. A leválasztókamrát elhagyó, cianurklorid-tartalmú, gázalakú hűtőközeget megsemmisíthetjük vagy ismert el­járások szerint feldolgozhatjuk, például a 2,337.673 szá­5 mú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás­ban leírtak szerint, előnyösen azonban úgy járunk el - és így a környezetet sem károsítjuk, - hogy a leválasztó­kamra alsó részében összegyűlő gázalakú hűtőközeget, amely cíanurkloridot tartalmaz, a leválasztókamrából egy mosókolonnába vezetjük, ahol azt a leválasztókam­rában alkalmazott hűtőközeggel ellenáramban konden­záljuk. Eközben a cianurklorid a kondenzált közegben oldó­dik. A cianurkloridtartalmú hűtőfolyadékot előnyösen ismét visszavezetjük az oldószertartályba és újból fel­használjuk hűtőfolyadékként. Olyan hűtőközeg választása esetén, amelynek különö­sen nagy az oldóképessége cianurkloridra, így például metilénkloridot vagy triklór trifluoretánt alkalmazva, úgyszintén a hűtőfolyadéknak a leválasztókamrába tör­ténő visszavezetésével, amelynek során az oldott cianur­klorid a hűtőközegből állandóan ismét szilárd formában válik ki, a hűtőközeg telítettségét cianurkloridra a mo­sókolonna fenékmaradékában soha nem éljük el, illetve lépjük túl. Ilymódon az egyszer beadagolt hűtőközeg vesztesége gyakorlatilag nulla. Mind egyanyagos fúvókáknál, mind kétanyagos fúvó­kák alkalmazásánál, amelyek csökkentett mennyiségű hajtógázzal dolgoznak, a hulladékgázmennyiség - ahogy említettük - a lehető legkisebbre csökkenthető. A csekély cianurkloridtartalom miatt, amely — ahogy említettük — gyakorlatilag nulla, a szilárdanyagleválasz­­tásról lemondhatunk és a szerkezetbeli ráfordítás a hul­lád ékgáztisztításra kis értéken tartható. A találmány szerinti eljárás technikai előnye - ahogy már említettük - elsősorban abban van, hogy lehetőség nyílik a cianurklorid különösen jól beállítható szemcse­­méret-spektrumának az előállítására, ahol a finomszem­csés forma különösen nagy részarányban szerepel. Ehhez járul még az, hogy valamely gázalakú hűtőkö­zegnek folyékony hűtőközeggel való helyettesítésével el­kerülhető az, hogy a hűtőkészülék elduguljon a hűtésnél. Nagyon lényeges az is, hogy a hűtőközeg visszakering­tethető és emellett gyakorlatilag hűtőközegveszteségek nem jelentkeznek. A keletkező szilárd termék különösen jó szabadon folyó képességgel rendelkezik, azaz a termék nem sül össze, ami különösen előnyös a leszedésnél, tárolásnál és a továbbfeldolgozásnál. A kapott termék 99 % feletti tisztaságú, amennyiben olyan folyékony cianurkloridból indulunk ki, amely gya­korlatilag mentes klórtól és klórciántól. A készüléket elhagyó hulladékgáz által elvitt cianur­­klorid-veszteségek gyakorlatilag nullának mondhatók, mivel a hulladékgázt a kondenzált hűtőközeg cianur­­kloridmentesre mossa. A kitermelés cianurkloridra gya­korlatilag mennyiségi. A találmány szerinti eljárást az 1. ábra és a példák se­gítségével közelebből is bemutatjuk. Az 1. ábrán a folyékony cíanurkloridot az 1 tároló­­tartályból a 2 szivattyú segítségével a 6 szűrőn és a 111 csővezetéken át a 3 leválasztókamrába vezetjük és egy 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents