184067. lajstromszámú szabadalom • Szénhidrogén kutatási eljárás és berendezés szénhidrogén tárolók közvetett észlelésére
184 067 2. Az 1 igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kibocsátott áram jelleggörbe és a vett feszültség jelleggörbe között a mért fázisszöget (Pm) úgy határozzuk meg, hogy a kiadott áram jelleggörbét ezen áram frekvenciájával azonos frekvenciájú szinusz és koszinusz jellel keresztkorrelációba hozzuk, és ezzel meghatározzuk az áram fázisát (?•[), az eredő feszültség jelleggörbét keresztkorrelációba hozzuk a beadott áram frekvenciájával megegyező szinuszos és koszinuszosjellel, így meghatározzuk a feszültség fázisát (íiy), és a mért fázisszöget (Ç^) az alábbi összefüggésből kiszámítjuk: = ÍV '^I' 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a látszólagos ellenállást oly módon határozzuk meg, hogy a vett feszültség jelleggörbéből meghatározzuk a feszültség nagyságát, a mért áram jelleggörbéből meghatározzuk a bemeneti áram nagyságát, meghatározzuk a feszültség és az áram hányadosát, és ezt a hányadost megszorozzuk egy olyan alaktényezővel, amely az áram és feszültség elektródok elhelyezésétől függ. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csatolatlan fázisszöget (0C) úgy határozzuk meg, hogy kiszámítjuk a mért fázisszöget (ßM), kiszámítjuk az elektromágneses csatolás fázisszögét (PgM) és ebből meghatározzuk a csatolatlan fázisszöget (Pc) az alábbi összefüggés szerint: = % ' ^EM • 5. Eljárás szénhidrogén villamos utón történő kutatására a felület alatti polarizálható réteg felderítésével, amely a rétegnél mélyebben fekvő szénhidogén készlet létezését jelzi, azzal jellemezve, hogy egy első pár egymástól távol elhelyezett elektródot 10a, 10b a talaj felszínére helyezünk az említett réteggel villamos kapcsolatban; egy második pár egymástól távol elhelyezett elektródot 15a, 15b helyezünk a talaj felszínére az említett réteggel villamos kapcsolatban, amely az első elektródoktól előre meghatározott távolságban van; első vezetőkön keresztül áramot keltünk az említett rétegben a második pár elektródnál; az első vezetőn keresztül továbbítjuk az első pár elektródnál lévő feszültség jelleggörbéjét; az első és második vezetők elhelyezését és irányítottságát oly módon rendezzük el, hogy közöttük kiszámítható elektromágneses csatolás keletkezzék; és a réteg felé küldött áram jelleggörbéjét az első pár elektródtól érkező feszültség jelleggörbével időben szinkron tároljuk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első és második vezetők között az elektromágneses csatolást az alábbi módon teszszük kiszámíthatóvá: az első és második vezetőt egy sodrott huzalpárból készíljük, amit a generátor és az elektród telepítési hely között helyezünk el; a második 17 vezetőt sodrott huzalok második készletéből képezzük, amelyet a mérési hely és az elektród telepítési hely között helyezünk el; és ezen vezetők minden párhuzamos szakaszát egymástól rögzített és állandó távolságra vezetjük. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vezetőket oly módon vezetjük egymással párhuzamosan, hogy közéjük szigetelő anyagot helyezünk, amelyet egyenletesen elosztunk a párhuzamos szakaszok mentén. 8. Az 5.-7. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az áramot szekvenciálisán vezetjük az első elektródhoz, és a második elektródnál vett feszültség jelleggörbét a szekvenciálisán létesített áram jelleggörbéjével együtt tároljuk, és minden tárolt feszültség és áram jelleggörbét algebrailag hozzáadjuk a korábban tárolt feszültség és áram jelleggörbéhez, amivel összetett egyetlen feszültség és áram jellegörbét hozunk létre. 9. Eljárás szénhidrogén villamos utón történő kutatására a talaj felszínének egy területe fölött egy felület alatti polarizálható réteg lokalizálása céljából, amely réteg a nála mélyebben fekvő szénhidrogén készlet létezését jelzi, azzal jellemezve,hogy elektródok első készletét helyezzük a föld felszínére, amelyek között előre meghatározott távolság „A” van; elektródok második készletét helyezzük a talaj felszínére, amelyek között a távolság M (A) és a második elektródkészletet az első elektródkészlet minden oldalán vele szimmetrikusan, és egy vonalban helyezzük el, ahol M értéke állandó; meghatározzuk a réteg villamos rendellenességét az adott elektródtávolság mellett; megváltoztatjuk az első és második elektródok távolságát a A’ = A + b összefüggés szerint, ahol „b”-t nullától eltérő szén képezi; a második és harmadik lépéseket megismételjük „b” új értékére;lépésenként megváltoztatjuk „b” értékét egy sorozat távolságnak megfelelően, ameddig a villamos rendellenesség maximális értékét nem tapasztaljuk; és a villamos kutatás további műveleteit az említett terület felett az első és második elektród között olyan távolság megválasztásával folytatjuk, amely a villamos rendellenességre az említett megállapított maximális értéket biztosítja. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a villamos rendellenességet oly módon határozzuk meg, hogy a réteg egy adott mélységén átfolyó áramot létesítünk, megállapítjuk az ezen áram folyási útvonalak metszéséből származó feszültség értékét, meghatározzuk a létesített áram és a megfelelő észlelt feszültség jelleggörbéjét, majd a villamos rendellenességeket ezen feszültség és áram jelleggörbékből határozzuk meg. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy „b”-t pozitív szám és „A”-t egy előre meghatározott minimális távolság képezi. 18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11
