184067. lajstromszámú szabadalom • Szénhidrogén kutatási eljárás és berendezés szénhidrogén tárolók közvetett észlelésére
184 067 12. A 9. vagy 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy „b”-t negatív szám képezi, amelynek értéke kisebb „A” értékénél, ahol „A”-t eló're meghatározott maximális távolság képezi. 13. Eljárás szénhidrogén villamos utón történő kutatására a felület alatti polarizálható réteg felderítésével, amely a rétegnél mélyebben fekvő szénhidrogén készlet létezését jelzi, amelynek során egymástól távol elhelyezett elektródok első készletét a talaj felületére helyezzük a réteggel villamos kapcsolat mellett, egymástól távol elhelyezett elektródok második készletét a talaj felszínére helyezzük a réteggel villamos kapcsolat mellett, második vezetőkön keresztül generátort csatlakoztatunk az elektródok második készletéhez, és feszültségmérő egységeket csatlakoztatunk egy első vezetőkön keresztül az első elektródokhoz, azzal jellemezve, hogy az első és második vezetők között kiszámítható elektromágneses csatolást tartunk fenn; a második elektródokhoz irányuló vezetőkön keresztül mérjük az áram értékét; és egymással időben szinkronizál tan rögzítjük a mért feszültség és áram értékeit. 14. A 13. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az említett lépéseket egyetlen helyen több alkalommal ismételten elvégezzük, és az adatokat algebrailag hozzáadjuk megfelelő időbeni szinkronizmus mellett a korábban nyert adatokhoz. 15. Eljárás szénhidrogén villamos utón történő kutatására a felület alatti polarizálható réteg felderítésével, amely a rétegnél mélyebben fekvő szinhidrogén készlet létezését jelzi, azzal jellemezve, hogy meghatározzuk az említett rétegnek az elrendezés alatti helyen a látszólagos ellenállását; meghatározzuk a réteg csatolatlan fázisszöget az elrendezés alatt; a látszólagos ellenállás és a csatolatlan fázísszög így meghatározott értékei alapján meghatározzuk a rétegnek a villamos rendellenességgel biró részeit; a rétegből a meghatározott villamos rendellenességi helyein mintát veszünk; és a minta elemzésével meghatározzuk a réteg összetételét, és ezzel a szénhidrogén készlet által előidézett rendellenességeket felderítjük. 16. Eljárás szénhidrogén villamos utón történő kutatására a felület alatti polarizálható réteg felderítésével, amely a rétegnél mélyebben fekvő szénhidrogén készlet létezését jelzi, azzal jellemezve, hogy első pár egymástól távol elhelyezett elektródot a réteggel villamos kapcsolatban lévő módon telepítünk; második pár egymástól távol elhelyezett elektródot telepítünk, amely a réteggel villamos kapcsolatban van; egy első huzal felhasználásával az első pár elektródot egy olyan vezetőhöz csatlakoztatjuk, amely áramforrással van összekötve, egy második huzal segítségével a második pár elektródot ezen második pár elektródnál vett feszültség mérésére alkalmas berendezéshez csatlakoztatjuk; az első és a második huzalt egyenletes távolságra telepítjük, ahol a második huzal bármely része az első huzallal párhuzamos; az első huzal mindkét oldalát első és 19 második csatlakozás felhasználásával az első elektródokhoz csatlakoztatjuk, az első és a második csatlakozást az első huzalnak azon szakaszvégeihez helyezzük, amely szakasz a második huzaltól egyenletes távolságra van; és a vezetőt az első csatlakoztatáshoz kapcsoljuk amikor a második csatlakoztatás bekötött állapotban van, majd a második csatlakoztatáshoz amikor az első csatlakoztatás van bekötött állapotban, és ezzel az egyes csatlakoztatásoknál a rendszerben lévő szivárgások által okozott mérési különbségeket kimutatjuk. 17. Eljárás szénhidrogén villamos utón történő kutatására a felület alatti polarizálható réteg felderítésével, amely a rétegnél mélyebben fekvő szénhidrogén készlet létezését jelzi, azzal jellemezve, hogy a réteggel villamos kapcsolat létesítése mellett egymástól távol elhelyezett elektródokat helyezünk a talajba és ezeken keresztül áramot indítunk, amely meghatározott mélységben a rétegen átfolyik és észleljük ezen áramfolyási utak metszéséből eredő feszültséget; az elektródokat átrendezzük, hogy az áramfolyási útvonalak a réteg eltérő mélységében messék egymást; és a szükség szerint átrendezzük az elektródokat, ameddig az eredő feszültség azt jelzi, hogy az áram maximális része folyik a polarizálható rétegen keresztül. 18. A 17. igénypont szerinti elektromágneses szénhidrogén kutatási eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy meghatározzuk a létesített áram és az ennek megfelelő érzékelt feszültség jelleggörbéjét, és ezen áram és feszültség jelleggörbék alapján határozzuk meg azt, hogy az áram maximális része mikor folyik át a polarizálható rétegen. 19. Eljárás szénhidrogén villamos utón történő kutatására a felület alatti polarizálható réteg felderítésével, amely a rétegnél mélyebben fekvő szénhidrogén készlet létezését jelzi, azzal jellemezve, hogy a réteggel villamos kapcsolat létesítése mellett egymástól távol elhelyezett elektródokat helyezünk a talajba és azokon keresztül váltakozó áramot keltünk, amely a réteg egy adott mélységén átfolyik, és az áram átfolyási utak találkozásából keletkező feszültséget érzékeljük; a váltakozóáram frekvenciáját változtatjuk és ezzel az áramfolyási útvonalat kiilönböző mélységekben alakítjuk ki; és a frekvenciát a szükség szerint addig változtatjuk, ameddig a kapott feszültség azt jelzi, hogy az áram maximális része a rétegen áthaladó útvonalon folyik keresztül. 20. Szénhidrogén kutatási eljárás, amely olyan elektromágneses módszert hasznosít, amely egy mélyebben fekvő szénhidrogén készlet felett lévő, talaj felszíne alatti réteget kutat ki, ahol a rétegnek a polarizálhatósága oldalirányban változik és ezt a változást ezen réteg egy részének anyaga képezi, amely a mélyebben fekvő szénhidrogén készlet hatására vált polarízálhatóvá, és a réteg egyéb részei lényegesen kisebb mértékben polarizálhatok, mert itt a mélyebben fekvő szénhidrogén készlet hatása nem mutatkozik, azzal jellemezve, hogy a talaj felületébe helyezett elektródok segítségével egy út20 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 12
