183994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felszíni vizek eutrofizációjának megkadályozására
1 183 994 2 lehetséges. A tőzegből kioldódó huminsavak továbbá enyhe fertőtlenítőszerként hatnak, így jelentős szerepük lehet a mindig fertőzött szennyvíz csírátlanításában. Újonnan épített mesterséges úszóláp anyagába célszerű tőzegkorpát keverni, hogy az első, kezdeti időszakban, 5 a mesterséges sziget fiziológiai egyensúlyának beálltáig különböző rothadási folyamatok átmenetileg se rontsák a vízminőséget. A találmány szerinti eljárás további célszerű és előnyös foganatosítási módja szerint úszólápként a vízfel- 10 színi tartományban lebegő talajnélküli növénykultúrákat is alkalmazhatunk. Amennyiben a szennyvíz szervesanyagtól mentes (előtisztított), vagy mód van, ill. módot teremtünk megfelelő levegőztetésére, úgy lebegő talajnélküli növénykultúraként leginkább megfelelő, legerőtelje- 15 sebben növő és sarjadzó növény a harmatkása, amely lebegő gyepként telepíthető. Célszerű lehet, különösen a már említett másodlagos hasznosítás szempontját is figyelembe véve, ha talajnélküli lebegő növénykultúrákként legalább részben vízkultúrában termeszthető 20 haszonnövényeket, különösen zöldségféléket telepítünk. A lebegő, talajnélküli növénykultúrákat előnyösen úszó, esetenként műanyag keretre feszített hálóra is telepíthetjük és a keretet kihorgonyozhatjuk. A szervesanyagtartalom függvényében célszerű meg- 25 választani a telepített úszóláp mindenkori flóraösszetételét. Ennek érdekében a felszíni vizet vagy előtisztításnak már alávetett, átmenetileg tározóit szennyvizet az áramlásirányban változó szervesanyagtartalom függvényében meghatározott diszkrét tartományokra osztjuk 30 fel, és az egyes vízfelszíntartományokat eltérő, különböző növénykultúrájú úszólápokkal, ill. lápszigetekkel telepítjük be. Különösen vízkezelő, szennyvízkezelő telepek járulékos utókezelő létesítményeként előnyös, ha az áramlásirányban változó szervesanyagtartalom szerint 35 fenti módon meghatározott és betelepített felszíni víztartományokat egymástól elkülönítve tartalmazó utótisztító tó-, ill. medencerendszert létesítünk, és a rendszert alkotó egyes tavakat, ill. medencéket egymással szakaszolt, vezérelt vízáramlást megengedő módon, pl. zsili- 40 pekkel, elzárós átereszekkel, egyéb megfelelő műtárgyakkal, bukókkal stb. kötjük össze. Már említettük, hogy lényegében szervesanyagmentes vizekben, ill. víztartományokban legelőnyösebb növénykultúra lehet a harmatkása lebegő gyepként vagy tőzeg- 45 talajos úszólápkultúraként egyaránt. Nem túl nagy szervesanyagtartalomnál már megfelelőbb a nádas úszóláp, míg igen magas szervesanyagtartalom esetén, különösen ha a levegőztetés sem megoldható, már csak a különböző gyékény-fajok alkalmazása ajánlható. Az úszóláp növény- 50 zetének és fajlagos alapterületének megválasztása tehát a szennyvíz mennyiségétől, minőségétől és az előtisztítás - szervesanyag-lebontás - fokától függ. Megfelelő számú és méretű tavat, medencét tartalmazó úszólápos utótisztító rendszer alkalmazásával mindig elérhető, hogy a 55 befogadó felszíni vizekbe csak azok vízminőségénél jobb minőségű víz kerüljön. A találmány szerinti eljárás hatásmechanizmusát élővizeinkben még meglevő, sajnos egyre kisebb számban fellelhető természetes úszólápokon végzett vizsgálatok és 60 mérések során nyert eredményekkel igazoljuk. A befolyó vízzel érkező növényi tápanyagok sorsának alakulását a Velencei-tó nyugati végébe torkolló Császárpatak és a torkolati úszóláp-világ vizsgálatával követtük nyomon. A növényi tápanyagok befolyó víz — úszóláp — 65 tó rendszerben történő nyomonkövetéséhez a nitrogénformák mérését alkalmaztuk, minthogy ezek (NOj, NH^ és szerves N) elemzésével a trofitás mellett a szaprobitásra is következtetni lehet. Mérési eredményünket az 1-3. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat Nitrogén-formák ((g.m"3 ) tározóeresztés előtt 1979. június 8-án nitrogén g.m'3 összes szerves nh3 no2 N03 1. Császár-víz 2. Alsóéri tisz-5,582 1,120 0,353 0,098 4,011 ták alja 0,732 0,671 0,003 0,002 0,056 3. Piócás 4. Nagy-tisz-0,451 0,409 0 0,001 0,041 tás a Kajtor előtt 0,994 0,928 0,001 0 0,065 5,Kajtor-torok 0,989 0,870 0,005 0,002 0,112 6.Kajtor-csatorna 1,413 1,185 0,110 0,002 0,116 7. T áblás-tisztás 0,9 34 0,854 0,007 0,001 0,072 8.Második tisztás a Táblás-t. után 9. Alsóéri tisz-0,914 0,852 0,005 0 0,057 ták föle 0,807 0,750 0 0,001 0,056 10. Fekete-víz 1,169 1,105 0,006 0,002 0,056 11. Szarvas-föle 12. Német-tisz-0,903 0,847 0 0 0,056 tás 0,782 0,724 0,001 0 0,057 13.Hínáros 0,827 0,772 0 0,001 0,054 14. Kuti-csapás 1,475 1,401 0,010 0,006 0,058 15. Kerékvíz-D. 16. Vendel-tisz-1,023 0,960 0,002 0,002 0,059 tás 1,137 1,111 0,001 0 0,025 17. Lángi-tisztás 18. Hosszú-tisz-1,010 0,940 0,033 0,004 0,033 tás 1,258 1,212 0,011 0,002 0,033 2. táblázat Nitrogén-formák (g.m~3 ) tározóeresztés után 1979. június 15-én nitrogén g.m 3 összes szerves NH, NO, NOs 1. Császár-víz 1,524 1,082 0,038 0,045 0,359 2. Alsóén tiszták alja 0,852 0,802 0,002 0 0,048 3. Piócás 0,641 0,601 0,001 0 0,039 4. Nagy-tisztás a Kajtor előtt 1,284 1,204 0 0,001 0,079 5. Kajtor-torok 1,264 1,141 0,004 0,001 0,118 6. Kajtor-csatoma 1,404 1,178 0,099 0,003 0,124 7. Táblás tisztás 1,206 1,103 0,011 0,002 0,089 8. Második tisztás a Táblás-t. után 1,185 1,120 0,004 0,001 0,060 9. Alsóén tiszták föle 1,029 0,980 0 0,001 0,048 10. Fekete-víz 1,213 1,084 0,021 0,002 0,106 11. Szarvas föle 0,840 0,788 0 0 0,052 3
