183937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acélcsöveknek hőrelágyuló műanyaggal való bevonására

1 183 937 2 A találmány tárgya eljárás acélcsöveknek hőrelágyuló műanyaggal való bevonására, aminek során az acélcsövet felmelegítjük, az acélcső felületére a hozzá való tapadást elősegítő fóliát, erre pedig a bevonati réteget visszük fel, amihez a fóliát és a réteget is tömlőalakban vagy sík, körül­tekerendő csík gyanánt egyidejűleg extrudáljuk ki, az ezek­hez használt extruderfejet pedig szintén felmelegítjük. Tár­gya még a találmánynak az ugyanilyen célú berendezés is, amelynek extruderfeje, ebben két gyűrűcsatornája van, ezek közül az egyik belsőfólia, a másik bevonati réteg ext­­rudálására van rendszeresítve, a két gyűrűcsatorna egy kö­zös, az acélcsövet koncentrikusan körülvevő gyűrűalakú nyílásba torkollik. A berendezés különösen alkalmas a ta­lálmány szerinti eljárás foganatosítására. A 243 039 sz. osztrák szabadalmi leírásból már ismertté vált az acélcsöveknek polietilénnel történő bevonása, amely során a megtisztított és a mintegy 100 °C-ra felmele­gített csőfelületre először főleg poliizobutilénből álló és mintegy 150 °C-ra melegített olvadt ragasztóréteget hord­tak fel, erre pedig a korrózióvédelmet szolgáló és 200 °C-ra előmelegített kemény polietilénréteget hordtak fel. Erre ugyanazt az olvadt ragasztót, végül pedig a mechanikai vé­delmet szolgáló, mintegy 120 °C-ra előmelegített lágy poli­etilénréteget vittek fel. A technika állásához tartozik továbbá acélcsöveknek az olyan módon történő bevonása is, amihez extruderfejet használnak. Ennek két széles nyílású fúvókája van, amin át egy sík polietiléncsíkot és egy hőrelágyuló ragasztóanyag csíkot extrudálnak egyidejűleg. Ezeket együtt az előre me­legített acélcsőre csavarvonal alakjában feltekercselik. Mindezt az 1 771 764 sz. német szabadalmi leírás írja le. Olyan megoldás is ismertté vált, amely során a bevonatot alkotó műanyagot varratmentes tömlő formájában koaxiá­lis extrudálással viszik fel az acélcsőre gyűrűcsatornás ext­­ruderfej segítségével. Itt a cső külső felületére való jobb ta­padás érdekében etilénkopolimerizátumot alkalmaznak. Ez ismerhető meg például a 2 519 046 sz. német szaba­dalmi leírásból. Az ehhez alkalmas extruderfejet például az 1 957 078 sz. német szabadalmi leírás ismerteti. A BASF cég „Lupolen A 2910 MX” című kiadványa (1974. IV. hónap) a rétegkialakításhoz tapadást elősegítő ré­tegként szolgáló etilénkopolimerizátumot ismertet. A korábban ismertté vált eljárások esetében közös tulaj­donság, hogy a bevonandó acélcsövet a hőrelágyuló műa­nyag felhordása előtt 120 °C és 220 °C közötti hőmérséklet­re melegítik fel. A BASF cég előbb ismertetett kiadvá­nyában ezt a hőmérsékletet 220 °C-ban korlátozzák, hogy az etilénkopolimerizátum felbomlását megakadá­lyozzák. A találmánnyal megoldandó feladat olyan eljárás és be­rendezés kidolgozása, amivel az ismert tapadást elősegítő anyagok hatásosságát növelni lehet és ezzel a bevonat szi­lárdságát javítani, valamint a bevonattal ellátott acélcsövek alkalmazási területét szélesíteni lehet anélkül, hogy ehhez különleges ragasztóanyagokra lenne szükség. A továbbfejlesztés a találmány szerinti eljárás esetében most már az, hogy az extrudálás során az acélcső külső fe­lülete és a fólia közé levegőt vezetünk, amihez reaktív gáz­nemű komponenst adagolunk és ezt a fólia anyagával tapa­dást elősegítő csoportok létrehozására reagáltatjuk. Ilyen reaktív gáznemű komponensként célszerűen ózont alkal­mazhatunk. A találmány értelmében célszerű az a foganatosítási mód, amelyben bevonati rétegként i2,16=160,4—0,6 g/10 perc közötti olvadási indexű polietilént, a tapadást elősegí- 2 tő fóliaként a rétegéhez képest mintegy tízszeres, i2,16=5—8 g/10 perc közötti olvadási indexű polietilént al­kalmazunk, az acélcsövet pedig 300 °C-ra, az extruderfejet mintegy 170 °C-ra hevítjük és ezt az üzemi hőmérsékletet gáznemű vagy folyékony hűtőközeg bevezetésével állan­dó értéken tartjuk. A reaktív levegő—ózon keveréknek a tapadást elősegítő fóliaként szolgáló első műanyagrétegre való behatása köve­­keztében — amit tömlőként vagy feltekercselendő csíkként extrudálunk ki — karboxil-csoportok jönnek létre a polieti­lénben vagy etilénkopolimerizátum alkalmazása esetén ez a keverék erősíti a tapadást elősegítő fólia aktiválódását. Mindennek eredményeképpen a bevonatnak az acélcsőhöz való hozzátapadása jelentősen javul. Ez az eljárásmód to­vábbá lehetővé teszi a csőhőmérséklet csökkentését, ami­nek következtében kisebb lesz az extruderfej hűtésével kap­csolatos felhasználás, valamint növekszik a berendezés át­bocsátóképessége a bevonattal ellátott cső számára kialakí­tott adott hűtőhossz mellett. Ha a réteggel szemben kisebb követelmények vannak csak, akkor a drága kopolimerizá­­tum tapadó fólia helyett olcsóbb, magasabb olvadási indexű polietilén típusokat lehet az eljárás révén alkalmazni. A szintén a találmány tárgyához tartozó berendezés ese­tében a továbbfejlesztés az, hogy az extruderfejnek az acél­csővel átjárt központi csatornájában az acélcsövet koncent­rikusan körülvevő acélhenger van elrendezve, amelynek falában reaktív gázt bevezető gyűrűcsatorna van kialaldt va, ami az acélcső kilépési körzetében a gáz kilépőnyílásaiba torkollik, a kilépőnyílások pedig az acélcső felületére és/vagy az acélcső felülete és a belső fólia közötti térbe van­nak irányítva. Az egyik célszerű kiviteli alak értelmében az acélhenger falában hűtőközeget be- és elvezető hosszanti furatok van­nak, amik gyűrűcsatornában végződnek és amik közül az egyik furat a hűtőközeg bevezetéséhez, a másik furat pedig a hűtőközeg elvezetéséhez van csatlakoztatva. Célszerű a találmány értelmében az a kiviteli alak is, amelyben az acélhenger külső felülete az acélcső belépésé­nek körzetében hosszának egy részén szorosan az extruder­fej belső felületére fekszik fel, az acélcső kilépésének kör­zetében pedig az extruderfej belső felületével gyűrűhornyot képez, amibe a gyűrűcsatorna betorkollik. De eljárhatunk úgy is, hogy az acélhenger egész hosszában felfeszik a belső felületén és a gyűrűcsatorna az acélhenger falában csigavonal alakban van kialakítva. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik célszerű ki­viteli alakjának hosszmetszete, a 2. ábra másik célszerű kiviteli alak hosszmetszete, míg a 3. ábra további célszerű kiviteli alak hosszmetszete. Az 1. ábrán keresztmetszetben látható extruderfej két tömlőalakú fólia egyidejű kiextrudálására alkalmas és ön­magában ismert módon három házgyűrűből áll, ahogy ez például az 1957 078 sz. német szabadalmi leírásból megis­merhető. Az extruderfej elő 1 házgyűrűje 2 tüskével van egy darab­ból kialakítva. A berendezés működés közbeni haladási irányban nézve az első 1 házgyűrűhöz tengelyirányban má­sodik 3 köztes gyűrű csatlakozik. E között a 3 köztes gyűrű és a 2 tüske kúposán elvékonyodó 4 vége között 5 gyűrűho­rony van kialakítva, amivel a bevonandó csőhöz közvetle­nül csatlakozó belső polietilén fóliát lehet tömlőalakban ki-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents