183908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elszennyeződés tendenciájának meghatározására áramló közegek csővezetékeiben

1 183 908 2 Ä mikroméretű változások érzékelése lehetővé teszi az elszennyeződés folyamatának mikroméretű elemzését, a tendencia felismerését, amelynek alapján meghatározha­tó a beavatkozás módja és ideje, ellenőrizhető a beavatko-A találmány tárgya eljárás és készülék elszennyeződés tendenciájának meghatározására áramló közegek csőve­zetékeiben, elsősorban vízvezeték hálózatoknál. Ismeretes, hogy a vízművek és hálózatok üzembehe­lyezése után öt-tíz évvel szinte mindenütt jelentős víz­­szállítási kapacitáscsökkenés áll elő. A vizsgálatok arra mutatnak, hogy ez a vízvezetékcsövek nagyfokú elszeny­­nyeződésével függ össze. A csővezetékben bonyolult fizi­kai, fiziko-kémiai, kémiai és biológiai jelenségek ját­szódnak le, amelyek következménye rendkívül káros fo­lyamat. A csővezeték elszennyeződésének folyamata nagy vonalakban a következő: Az ivóvízhálózatban levő víz az eredetétől és a tisztí­tástól függően más és más lehet. Közös sajátosság, hogy a teljes átlátszósági kritérium és az előírt tisztítás ellenére is számos anyag és mikroorganizmus marad az ivóvíz­ben. A mikroorganizmusok asszimilációs tevékenységük révén nagymértékű sejtszaporodásra is képesek, majd bi­zonyos koncentráció után megkezdődik a mikroorganiz­musok elhalása is. Ennek következtében a vízelosztó rendszerben másodlagos szennyeződés (íz, szag, szín stb.) alakul ki. A hálózatba került organizmusok rátelepednek a me­dencefalra és a csövek falára, és kezdetben vékony hár­tyát képeznek. Kisebb vízsebességnél e folyamatba be­kapcsolódnak a csőben levő üledékek, iszapszemcsék is, amelyek a hártyára tapadnak és újabb réteget képeznek. Ha a vízben kisebb mennyiségben ammónia is van, a nit­­rifikáló baktériumok elszaporodnak. E folyamat a víz oxigéntartalmának a csökkenésével jár és megkezdődik a vasbaktériumok elszaporodása. Ezért, különösen acél­csöveknél a kezdetben lassú és ártatlan folyamatnak indu­ló hártyaképződés — hatékony közbeavatkozás hiányában — rosszindulatúvá válik. Hosszabb idő után a csőfalon egy egyre keményebb kéreg alakul ki, amelyben mikro­­méretben megkezdődik a vízpangás és egy igen veszélyes folyamat, az elektrokémiai kölcsönhatás, a nedves korró­zió. A kezdetben puha, lágy képződmények intenzív öblí­téssel, pulzátoros klórozással megszüntethető. Ha azonban hosszabb időn át nincs intézkedés, a lerakódás mind keményebbé válik, amelyet csak gépi mechaniz­mussal lehet eltávolítani. A csőtisztító készülék csővezetékbe helyezéséhez álta­lában egy-egy tolózárat, közdarabot, vagy egyéb szerel­vényt kell a vezetékből kiszerelni. A csővezeték belső felületén a helytelenül behegesztett szerelvények és a csőben levő darabos szennyeződések gyakran akadályoz­zák a tisztító szerkezet előrehaladását. Elakadás esetén a szerkezet mentéséhez meg kell keresni az elakadás he­lyét, majd ki kell ásni és meg kell bontani a csővezetéket. Ezért a csőtisztításnak ez a módja nehézkes, hosszadal­mas, igen költséges és egyben bizonytalan is. A lerakodási és korróziós hatás legveszélyesebb for­mája az, amikor egy-egy ponton felgyorsul az elektroké­miai folyamat, és lyuk-korrózió alakul ki. Ha ez bekövet­kezik, akkor teljes vezetékfelújítással kell számolni. A fentiekben leírt károkat csak a csővezetékben észre­vétlenül lezajló folyamat mikrométerekben történő érzé­kelésével lehetne kiküszöbölni, ezt azonban a mai mű­szerezettség mellett nem lehet megvalósítani. 2 zás hatékonysága, megakadályozható a káros lerakódá­sok felfokozódása és ezzel elkerülhető a későbbi költséges és kritikus csőtisztítás, ill. idő előtti felújítás. íelenleg ugyanis a csővezetékekben uralkodó nyomás­viszonyok vizsgálatára az egyszerű és kényelmesen hasz­nálható feszmérőt alkalmazzák, amely azonban nem elég pontos ahhoz, hogy mikroméretű változásokat is ki le­hessen mutatni. A nyomásvételi csonkkal ellátott higany­­taitó edénnyel rendelkező állócsöves higanyos nyomás­mérők pontosabbak ugyan, de csak viszonylag alacsony nyomás mérésére alkalmasak, vagy olyannagy méretűek, hegy csak laboratóriumi körülmények között használha­tók. E műszerek további hátránya az, hogy nehézkes a mért értékek leolvasása és együttesen változik a higany­­szál alsó és felső állása. A találmány feladata olyan eljárás és készülék létreho­zása elszennyeződés tendenciájának meghatározására ánmló közegek csővezetékeiben, amelyek lehetővé te­szik a csővezetékben végbemenő káros folyamatok mik­­roméretekben történő érzékelését és ennek alapján a megfelelő beavatkozást, és a beavatkozás hatásának érté­kelését. ' A feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segít­ségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy mér­jük a csővezeték adott szakaszán időegység alatt átáramló közeg mennyiségét, valamint a szakasz kezdő- és vég­pontja közötti nyomáskülönbséget, amelyből a szintkü­lönbségnek megfelelő nyomásérték levonásával meghatá­rozzuk az áramlásból adódó nyomásveszteséget. A fenti adatokból önmagában ismert módon meghatározzuk a csővezetékszakasz szennyezettségét jellemző abszolút ér­­dcsséget. A méréseket később megismételjük, és az eredményként kapott abszolút érdességek összehasonlítá­sával meghatározzuk az elszennyeződés tendenciáját. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a csőve­zetéket több jellemző szakaszra osztjuk fel, és az egyes szakaszokon kapott eredmények összehasonlításával be­határoljuk a helyi szennyeződéseket, ill. szűkületeket. Egy további találmányi ismérvnek megfelelően az el­szennyeződés mértékének és tendenciájának figyelembe­vételével tisztítást végzünk, majd ismételt méréssel érté­keljük a beavatkozás hatását. Előnyös továbbá, ha iszapfogóval és fedéllel ellátott T-idom beépítésével fel­fogjuk a csőhálózatban levő törmeléket. Az eljárás foganatosítására szolgáló készülék nyomás­vételi csonkkal ellátott higanytartó edénnyel rendelkező állócsöves higanyos nyomásmérőt tartalmaz, és e készü­lékre az jellemző, hogy az állócsőnek egy dugattyús átté­telt tartalmazó második nyomásvételi csonkja van. Az ál­lócső alsó része egy állítható dugattyúval ellátott higanytartánnyal és csapon át legalább egy U-csöves nyo­másmérő alsó részével van összekötve. Az állócső és az U-csövek felső végein úszózáras higany fogók, ezek felett pedig légtelenítő csapok és az állócső, valamint az U- csövek sorbakapcsolására és/vagy nyomásmérő helyre kapcsolására alkalmas csatlakozók vannak kialakítva. A készülék egy előnyös kiviteli alakjának az a lényege, hogy az úszózáras higányfogó az állócső, ill. az U-csövek felső végén kialakított úszóházba illeszkedő úszót tartal­maz, amelynek faj súlya nagyobb, mint a vízé, de kisebb, ír int a higanyé, továbbá az úszó felső részén az úszóház tetejének nyílásába illeszkedő vezetőcsap van kialakítva, amely körül tömítőgyűrű van elhelyezve.-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents