183877. lajstromszámú szabadalom • Műanyag hálószerkezet, valamint eljárás annak előállítására
1 183 877 2 busz alakú szerkezet gyártásának három lépcsőjét mutatja vázlatosan egy tengely irányában nyújtott szerkezettel mint közbülső termékkel, a 9a—9c. ábra két tengely irányában nyújtott rombusz alakú szerkezet három gyártási lépcsőjét mutatja, a 9d. ábra más kiindulási anyagot mutat, a 9e. ábra második típusú nyílást mutat nagyobb léptékben, a 10. ábra a kiindulási anyag lyukait vagy bemélyedéseit szemlélteti. Az la-ld. ábra vázlatos. A 2b., 2d., 2e., 2g., 2h., 2i., 3b., 3c., 4b. és 5b. ábra laboratóriumi mintákról készült, a minták szélessége változó volt. A többi, egy vagy két tengely irányában nyújtott szerkezetet mutató ábra elméleti ábrázolás. Az ábrákon a szerkezet profilját mutató vonalak a lejtésvonalon haladnak a legnagyobb gradiens vonalát követve, merőlegesek tehát a hagyományos kontúrvonalakra. Az ábrákon bemutatott kiindulási anyagok egysíkúak, sima, párhuzamos felületük van, a belőlük létrehozott egy vagy két tengely irányában nyújtott szerkezetek pedig szintén egy síkban maradnak. Először a négyzetes kiindulási anyagból létrehozott négyzetes szerkezeteket mutatjuk be. Az la. ábrán látható 1 kiindulási anyag szabályos alakzatban elsődleges 2 lyukakkal vagy bemélyedésekkel van ellátva, amiknek a középpontjai tetszőleges, paralelogramma alakú rácson vannak. Az elsődleges 2 lyukak vagy bemélyedések között másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések vannak, amiknek középpontjai lényegében ugyanazon a rácson vannak, de eltolva a rács átlója irányában legalább az átló irányban egymás mellett lévő két elsődleges 2 lyuk vagy bemélyedés közötti távolság felével. Ilyen módon egy másodlagos 3 lyuk vagy bemélyedés négy elsődleges 2 lyuk vagy bemélyedés közepén van. Az la. ábra történetesen négyzetes rácsot mutat. A találmány szerinti hálószerkezet létrehozásához az 1 kiindulási anyagot észak-dél irányba nyújtjuk, azaz a rács egyik oldalával párhuzamosan és azt az egy tengely irányában nyújtott hálószerkezetet hozzuk létre, amelyik az lb. ábrán látható. Ennek a szerkezetnek ilyen módon kétféle 4 és 5 nyílásai lesznek, amik közül az első féle 4 nyílások lényegesen nagyobbak, mint a második féle 5 nyílások. A hálószerkezetet ezután kelet-nyugat irányban nyújtjuk és azt a két irányban nyújtott hálószerkezetet hozzuk létre, amelyik az le. ábrán látható. Ha ezt ismét észak-dél irányban nyújtjuk meg, akkor jön létre az ld. ábrán ábrázolt hálószerkezet. A műanyagok nyújtásával kapcsolatos technikai háttér vonatkozásában a 2 035 191 és a 2 073 090 sz. brit szabadalmi leírásra utalunk, amelyből az orientált anyagú gerincek létrehozása megismerhető. A 2b. ábra az lb. ábra részletét mutatja nagyobb léptékben. Jóllátható, hogy az első nyújtási művelet után (amelynek pontos részleteit a későbbi táblázat 5. szerkezetének létrehozásához ismertetjük) olyan középső 6 rész marad, ahol az anyag nincsen orientálva. Van továbbá villás 7 szétágazás, ahol az anyag vagy orientáltság nélküli vagy sokkal kevésbé orientált, nint a létrejövő első 8 gerinc anyaga. A középső 6 rész és a 7 szétágazás sokkal vastagabb, mint a 8 gerinc és görbe felülettel rendelkezik (amit árnyékvonalakkal érzékeltetünk), ahol az orientált anyagú 8 gerinccel találkozik. A példaként bemutatott esetben a középső 6 rész legnagyobb vastagsága az 1 kiindulási anyag vastagságával egyezik meg. Felhívjuk a figyelmet a 2d. és 2e. ábrára, ahol a 6 rész és a 7 szétágazás alakját figyelhetjük meg. A 2b. ábrán a szerkezet különböző pontjaiban a vastagságot is beírtuk milliméterekben, A baloldali tizedestörtek ezek a vastagságok millimé teiben. A 7 szétágazás jótékony hatása, hogy akadályt jelent a húzó feszültség számára, ami azonban nem minden esetben elkerülhetetlenül fontos. Az orientáltság nélküli középső 6 részt keskeny, orientált anyagú 9 szél veszi körbe. A 6 rész és a 9 szél együttesen képezi a szerkezet csomópontjait a csatlakozási helyeket. Az első 8 gerinceket rövid második 10 gerincek kötik a csatlakozási helyekhez. Látható, hogy az orientált anyagú 9 szélek tulajdonképpen egybekötik az egyvonalban lévő első 8 gerinceket. Az 1 kiindulási anyag elsődleges 2 lyukai vagy bemélyedései által kialakított sorok közötti anyagát nemcsak orientáltuk, hanem meg is nyújtottuk a második 10 gerincek létrehozása céljából. Ezek a második 10 gerincek lényegesen rövidebbek, mint az első 8 gerincek. Viszonylag nagymértékű nyújtást közöltünk tehát az 1 kiindulási anyag folytonos észak-dél irányú sávjával, amit első 8 gerincből, második 10 gerincből, 9 szélből és második 10 gerincből álló ciklusok alkotnak. Mint ahogy a sáv egy ciklusán végighaladó szaggatott vonal (2b. ábra) mentén készített metszet (2f. ábra) szemlélteti, kismértékű vastagodás van a 9 széleknél, amit megszüntethetünk úgy, hogy az 1 kiindulási anyagban a második 10 gerincek anyagát megváltoztatjuk. Mindazonáltal a szerkezetet meghajlíthatjuk bármelyik észak-dél irányú vonal mentén az eltörés veszélye nélkül. Ennek során a 6 részek nem hajlanak meg, mert nem folyamatosak kelet-nyugat irányban, a második 10 gerincek pedig hossztengelyükre nézve mintegy 45°-os szög alatt szenvednek hajlítási. A 2h. ábra kismértékben megváltoztatott egy tengely irányában nyújtott hálószerkezetet mutat, aminek az alapanyaga nagy sűrűségű polietilén. A 2a. ábrán látható 1 kiindulási anyagból készítjük ezt a szerkezetet, aminek a pontos részleteit a későbbi táblázat 4. szerkezetével kapcsolatban írjuk le. Azt tapasztaltuk, hogy a nagy sűrűségű polietilénből való ilyen szerkezet előállításához 5 : 1 és 8 :1, célszerűen 7 :1 és 8 :1 közötti nyújtási arányt kell alkalmazni, amire a lehetőséget a másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések jelenléte teremti meg. Enélkül a maximális nyújtás mértéke 4,5 :1 körül lehetne. Most az első 8 gerincekl2 :1 és 15 :1 közötti nyújtási arányt szenvednek el. A második 10 gerincek valamivel rövidebbek, mint a 2b. ábrán, amit a nagy sűrűségű polietilénnek a polipropilén helyett történő alkalmazása okoz. A 2a. ábrán a második 10 gerinceket sokkal kevésbé kellett megnyújtani, mint az első 8 gerinceket. Lényegében azonos nyújtási arányt lehet azonban elérni a 8 és 10 gerinceken, (azaz a 8 és 10 gerinceket körülbelül azonos mértékben lehet orientálni), ha a 2 és 3 lyukakat vagy bemélyedéseket megfelelő alakkal látjuk el, úgyhogy az első 8 gerinceket létrehozó rész x szélessége (2a. ábra) kb. kétszerese legyen a második 10 gerinceket létrehozó rész y szélességével. A gyakorlat azonban megmutatta, hogy x két y-nál kisebb is lehet, mert a másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések szétosztják a feszültséget. A 2b. ábrán bemutatott, egy tengely irányában nyújtott szerkezettel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
