183877. lajstromszámú szabadalom • Műanyag hálószerkezet, valamint eljárás annak előállítására
1 183 877 2 nyújtás közben rövidülés léphet fel a kelet-nyugat irányban és a második féle 5 nyílások szélessége csökkenhet, A 2g. ábrát azért készítettük, hogy szemléltessük ezt a jelenséget és bemutassuk azt, hogy ez a csökkenés olyan mértékű is lehet, hogy az 5 nyílás összezárul középen, vagy akár zárt rés jön létre. A 2c. ábra az le. ábra részletét mutatja. A második féle 5 nyílás alakja megváltozott. A középső 6 rész (2a. ábra) 11 gerinccé változott. A 7 szétágazások kinyúltak (vagy közvetlenül a 6 részek előtt vagy közvetlenül azok után). Az egyetlen vastagabb rész 12 hivatkozási számmal van jelölve a második féle 5 nyílások végeinél, ami a 9 szélek kialakításakor már orientált anyagú lesz az első nyújtási folyamat során (2b. ábra), anyaga azonban mégsem annyira orientált, mint a 8 és 11 gerincek anyaga. Az átlagos nyújtási arány a második nyújtási műveletben (kelet-nyugat) 7 :1 lehet, ha az első nyújtási műveletben (észak-dél) az átlagos nyújtási arány 3 :1 volt. Ennek során először egyvonalba kerülnek a második 10 gerincek és azután orientálódnak, a 11 gerincek pedig ugyanolyan mértékben nyúlnak, mint az első 8 gerincek. Célszerű, ha ugyanaz a nyúlás a 8 és 11 vagy akár az összes 8,10 és 11 gerincben. A 2c. ábrán látható és korábban leírt két tengely irányában nyújtott szerkezet létrehozása érdekében észak-dél irányban nem szabad akadályozó erőt működtetni a kelet-nyugati irányú nyújtás során. A 2c. ábrán látható észak-dél irányú csatlakozásnál mindhárom elágazás nagymértékben orientált az elágazás alakját követő módon. A kelet-nyugat irányú csatlakozásnál két elágazás van nagymértékben orientálva az elágazás alakját követő módon, de a harmadik elágazás kisebb mértékű orientáltsággal rendelkezik az elágazás alakját követve. Ez utóbbi tartalmazza a kevésbé orientált 12 részt. A vastagabb 12 részeket a második féle 5 nyílások orientált kelet-nyugati oldalai alkotják, amik visszanyerik korábbi orientáltságukat bizonyos mértékig a kelet-nyugati nyújtás során. A 12 rész jótékony hatása, hogy csökkenti a hú zó feszült séget és megszünteti a 11 gerinc középső felrepedését. A szerkezetet újabb nyújtásnak lehet alávetni (legfeljebb 20 %-osnak, azaz 1,2:1 arányúnak a második 10 gerincek irányának visszaállítása érdekében) az eredeti irányban (ld. ábra) és ezzel kisimíthatjuk a 12 részeket és nagymértékben orientált anyagot alakíthatunk ki, aminek az orientáltsága körbejáija az 5 nyílásokat és a 4 nyílásokat is. A 2i. ábrán látható két tengely irányában nyújtott szerkezetet ugyanúgy készítettük, mint a 2c. ábrán láthatót, az észak-déli korlátozó erő azonban kisebb volt a második kelet-nyugati nyújtásnál méghozzá a laboratóriumi minta közepénél. Itt szembetűnő a kelet-nyugati irányba való egy vonalba esés. A különböző vastagságokat is megadtuk milliméterben a minta különböző pontjainál. A 3a. és 3b. ábra az la. és le. vagy ld. ábrának felel meg, más azonban az 1 kiindulási anyag. A másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések még mindig viszonylag messze vannak annak a 3 ’ képzeletbeli zónának a határvonalaitól, ami belülről érinti az elsődleges 2 lyukakat vagy bemélyedéseket. Ezt a 3a. ábrán szaggatott vonallal jeleztük. A 8, 10 és 11 gerincek vastagsága a 3c. ábrán nem egyforma, mégpedig a 11 gerinc vékonyabb, mint a 8 és 10 gerinc, a 13 résznél pedig hirtelen vastagodás lép fel. Ráadásul az 5 nyílások sarkainál lévő elágazásoknál valamelyest vastagabb 14 részek vannak, habár ezek az elágazások mind viszonylag nagy orientáltsággal rendelkeznek az elágazás alakját követően. A 4a-5b. ábra különböző 1 kiindulási anyagokat és az ezekből kialakított különböző, egy tengely irányában nyújtott szerkezeteket mutat, ahol az egy tengely irányában nyújtott szerkezei határvonalait ámyékvonalakkal jeleztük. Különösebb részletezésre nincs szükség, de megemlítjük, hogy az 5 a. ábrán látható kelet-nyugat irányú másodlagos 3 lyuk hatása az erőteljesebb 7 szétágazás az egy irányban nyújtott szerkezet (5b. ábra) Ez különösen akkor lehet előnyös, ha a két tengely irányában nyújtott szerkezetet hozunk létre. A két tengely irányában nyújtott szerkezet létrehozásához nincs arra szükség, hogy olyan, egy tengely irányában nyújtott szerkezetet hozzunk létre, amilyen az lb. vagy 2b. ábrán látható. A 2c. ábrán látható, két tengely irányában nyújtott szerkezetet a már bemutatott úton hoztuk létre, mert teljes mértékű észak-dél irányú relaxációt engedtünk meg a második kelet-nyugati nyújtás során. Az első észak-dél irányú nyújtás során is volt bizonyos mértékű kelet-nyugati kontrakció, aminek következtében nagyobb nyújtási arányt lehetett alkalmazni. A gyártás során előnyösebb lehet, ha az első észak-déli nyújtás a gép irányába eső nyújtás, a második, kelet-nyugati nyújtás pedig erre keresztirányú nyújtás. Ez gyakorlatilag teljes gátoltságot hozhat létre. Meg kell jegyeznünk, hogy a bemutatott vastagítások vagy a húzóerőt csökkentő részek ellenére is bizonyos körülmények között fennáll annak veszélye, hogy a kelet-nyugati nyújtás szétszakíthatja a második 10 gerinceket és felhasíthatja a közepüknél az első 8 gerinceket is. Ezt a nehézséget kerülhetjük el azáltal, hogy a 2a. ábrái bemutatottt 1 kiindulási anyagot használjuk. Az alkalmazott átlagos nyújtási aránynak megfelelően az orientálás végighalad a másodlagos 3 lyukak vagy bemélyedések oldala mentén vagy éppen eléri azokat vagy csak részben húzza ki a második 10 gerinceket, vagy megáll közvetlenül a második 10 gerincek között, úgyhogy ezek nem alakulnak ki. Az utóbbi két lehetőség olyan anyagot hoz létre, amiből jó két tengely irányában nyújtott szerkezetet lehet kialakítani, habár a nyúlás nem lesz kiegyensúlyozott (kelet-nyugat irányban nagyobb lesz, mint észak-dél irányban). Ezt a kiegyenlítetlenséget valamedyest korrigálni lehet további észak-dél irányú nyújtással. Jobban tudjuk azonban a folyamatot ellenőrizni, ha a kelet-nyugati kiterjedés kisebb az elsődleges 2 lyukak vagy bemélyedések esetében, ahogy ez a 6a. ábrán látható. A csökkentett kelet-nyugati kiterjedés megakadályozza, hogy az első 8 gerincek zavarják a kelet-nyugati korlátot, mert az első 8 gerincek túlságosan keskenyek ahhoz, hogy kihúzzák az y-nal jelölt részt. Itt tehát maga az anyag jelent korlátot az átlagos nyújtási arány számára az első nyújtási lépcsőben, mindazonáltal jó minőségű, két tengely irányában nyújtott szerkezetet (mint amilyen például a 3c. ábrán látható) lehet kialakítani a második nyújtás során. A területi nyújtási arány viszonylag jó. A példa kedvéért az átlagos nyújtási arány 3 : lés 7 :1 lehet az első és a második nyújtás során, a területre eső nyújtási arány pedig 21:1 lehet. Némely alkalmazás esetében a kiegyensúlyozatlanság a kéttengely irányában nyújtott szerkezetben éppen kívánatos. A 7a. és 7b. ábra olyan 1 kiindulási anyagot mutat, amelyet elsősorban egy tengely irányában nyújtott szerkezet létrehozásához lehet felhasználni és ezt az egy tengely irányában nyújtott szerkezetet is láthatjuk. Ezekről az ábrákról sem kell külön szólnunk, mindössze annyit 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
