183814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés elemi jelekből álló villamos jelhalmaz komponenseinek szinthelyes kijelzésére
1 183 814 2 sággal, digitálisan, vagyis inkrementális frekvenciamódosítással hangolhatjuk. A mutatott kiviteli alaknál a megfelelő frekvenciájú jel előállításához két ún. fáziszárt hurkot (továbbiakban: PLL egység) kapcsolunk láncba, melyek mindegyikénél fáziskomparálással nyert hibajel útján módosítjuk a feszültséggel vezérelhető frekvenciájú megfelelő oszcillátor (továbbiakban: VCO fokozat) kimenőjelének frekvenciáját. Az első 131 PLL egységben első 133 VCO fokozat, keverő 134 fokozat, aluláteresztő szűrő 135 fokozat az első 136 fáziskomparátor van hurokba kapcsolva, a keverő 134 fokozat megfelelő bemenetére az / frekvenciájú segédjelet (mely az állandó frekvenciájú első helyijei) a 130 forrás első bemenetén át csatoljuk. Az első 133 VCO fokozat a 130 forrás kimenetén és a szelektor 110 egység helyijei bemenetén át a frekvencia áttevő 112 fokozat helyijei bemenetével van csatolva. A második 132 PLL egységben (mely a változó frekvenciájú második helyijelet szolgáltatja) második 137 VCO fokozat, legalább Npozícióba léptethető digitális frekvenciaelosztó 138 fokozat és második 139 fáziskomparátor van hurokba kapcsolva. A 130 forrás második bemenetén át csatoljuk a második 139 fáziskomparátor megfelelő bemenetére az állandó üzemi frekvenciájú referenciajelet, míg a második 137 VCO fokozat kimenete további frekvenciaosztó 138a fokozaton át az első 136 fáziskomparátor referenciajel bemenetével van csatolva. A130 forrás léptetőbemenetére csatlakozik a 140 forrás második kimenete, vagyis a 142 számlánc párhuzamos kimenete. A működésmódot e kiviteli példának megfelelően ismertetjük , de az ismertetés alapján a szakember eltérő kiviteli alakok működésmódjára nézve is megfelelő útmutatást kap. így pl. akkor is hasonló lesz a működés, ha nem alkalmazzuk a mintavevő 121 fokozatot, hanem a szelektor 110 egység kimenőjelét közvetlenül és folyamatosan adjuk az amplitúdó 122 analizátorra stb. Minthogy — akár mintavétellel, akár anélkül — a szelektor 110 egység kimenőjele vezérli végső soron a kijelző 120mátrix sormeghajtó áramkörét, a söprési folyamatban a söprőjel pillanatnyi frekvenciája szerint kiválasztott csatornajel szintje határozza meg, hogy az adott frekvencia(sáv)hoz rendelt oszlopban milyen magasságú lesz a kijelzés ; a mutatott példa szerint (4. ábra) mindenkor az oszlopnak nem csak az a fénypontja világít, mely a kiválasztott jel szintjét reprezentáló sorban van elrendezve, hanem valamennyi ennél alacsonyabb sorban elrendezett fénypont is, miáltal az aktivált fénypontok serege a legmagasabb még aktivált fénypontok serege a legmagasabb még aktivált sorig terjedő — diszkrét pontok alkotta — világító oszlopot képez. Természetesen alkalmazható négyszögletes kijelző felületű kijelző eszköz, akár világító, akár passzív (színváltó stb.) aktív felülettel, négyszögletes ejtőlemez, folyadékkristály, stb., mely esetben az aktivált képpontok nem diszkrét pontokként jelennek meg, hanem a szomszédos sorok, illetve oszlopok megjelenítő felületei a szem felbontóképességéhez viszonyított összefüggő eredő felületet alkotnak. Olyan kialakítás is lehetséges, melynél az adott oszlopban mindenkor csak a mért jelszintet reprezentáló sorban elrendezett kijelző elemet aktiváljuk; ekkor az eltérő magasságú oszlopjelek nem diszkrét pontokból álló oszlopot képeznek, hanem az oszlopjelek egyedi képpontok, melyek vízszintes tengely menti helyzete az észleltjei frekvenciájáról, függőleges tengely menti helyzete (magassága) az észleltjei intenzitásáról ad felvilágosítást. A továbbiakban a pontsereg alkotta fényoszlopos változat szerint tárgyaljuk a kiviteli alakot. A vett jelet egy mintavételi cikluson belül inkrementálisan, de monoton változó, pl. emelkedő frekvenciájú helyijellel keveri a frekvencia áttevő 112 fokozat, s a pl. 1 kHz szélességű sávszűrő 114 fokozat kimenőjele — célszerűen erősítés után — az egyenirányítás révén már a jelintenzitással arányos szintű egyenfeszültségként kerül az amplitúdó 122 analizátorra. A helyijei inkrementális hangolását ugyanaz a léptetőjel vezérli a 130 forrás léptetőbemenetén át, mely a multiplexer 141 fokozaton és a 120 mátrix oszlopvezérlő bemenetén át a 120 mátrix oszlopának kijelölését végzi. A120 mátrixnak tehát mindenkor abban az oszlopában fog megjelenni a 122 analizátor bemenőjelével arányos szintű fénykijelzés, mely a 130 forrás kimenőjelének pillanatnyi frekvenciája szerinti komponenst reprezentálja. Egy mintavételi ciklus során tehát a 120 mátrixon megjelenik a vett jel teljes frekvenciaspektruma, az oszlopok és sorok szerint kvantált léptékben. Kövessük egy ciklus menetét a 2—4. ábrákon. A 2. és 3. ábrákon az abszcisszára a t időt, az ordinátára a jelszintet vis szűk fel. A jelszint a 2a ábrán a helyijei 130 forrás kimenőjelének pillanatnyi/frekvenciáját reprezentálja a kvantált növekmények pillanatnyi eredőjeként, amely annak révén jött létre, hogy a léptetőjel lépésenként más-más osztási arányt állít be a frekvenciaosztó 138 fokozatban. A 2b—2d ábrán a léptetőjel 140 forrás első kimenetének logikai szintjét mutatja az idő függvényében olyan példaként esetre, amikor a 142 számlánc állapota a , ,0”, , ,1” illetve ,,15” kvantumot reprezentálja, tehát ezen esetekre az' a fázist az időtengely mentén, mikor a 120 mátrix megfej elő oszlopa kijelölést kap. A 2e—2g ábrákon a jelszintek a szelektor 110 egységen végighaladó jel alakját mutatják a sávszűrő 114 fokozat, az egyenirányító 116 fokozat, illetve a mintavevő 121 fokozat kimenetén. A 3. ábra a megjelenítendő spektrumkomponensek szinthelyes képét adja, az A (/) szimbólum azt jelzi, hogy az inkrementális frekvenciaváltozás folytán a helyijei az időtengellyel szinkronfiitásban monoton változó frekvenciájú elemi sávokat tesz át a sávszűrő 114 fokozat frekvenciasávjába, s így az időtengely frekvenciatengellyel helyettesíthető, az ordináta az A amplitúdót kalibrálja. A 4. ábra mutatja, hogy a 3. ábrán látható komponensek a 2f 2g ábrák között látható késleltetéssel összhangban jelennek meg a megfelelő frekvenciát reprezentáló oszlopban. Ha a vezérlő 142 számlánc léptetése megfelelően szapora (a gyakorlati kívánalmakat kielégítő esetekben ez így van), a'ikor a kijelző 120 mátrixon megjelenő kép ugyanolyan villogásmentes lesz, mint egyező söprési sebesség mellett a katódsugárcső ernyőjén megjelenített kép. A 2f ábrán megfigyelhető, hogy — főleg kicsengési jelenségek miatt — a sávszűrő 114 fokozatra adott jel egyen- i 'ányítása során a növekedés és csökkenés nem másolható át tetszőleges gyorsasággal. így egy üres — jel nélküli — csatornára rálépve, ha az előző csatornában volt jel, az egyenirányított jel nem csökken le azonnal. Ezért az üres c satornához tartozó kijelző oszlop rövid ideig még jelet mutatna. Minthogy ez a jelenség a kijelzés szelektivitását rontaná, ellene védekezni kell. Erre több lehetőség kínálkozik. A lecsengési időre pl. a kijelzést kapuáramkörrel minden egyes léptetés után kikapuzhatjuk. így hibás kijelzés ugyan nem jöhet létre, de tovább csökken a ciklikus üzemben eleve nagyon rövid kijelzési idő. Ez a fényjelzés ntenzitásának csökkenését eredményezheti. Ezért jobb a példakénti kiviteli alaknál is alkalmazott mintavevő 121 fokozat beiktatása, mely tartó áramkör jellegű. A tovább-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
