183814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés elemi jelekből álló villamos jelhalmaz komponenseinek szinthelyes kijelzésére

1 183 814 2 léptetés előtti pillanatban kapott egyenirányítóit jelet a tel­jes továbbléptetés tartamára tárolhatjuk, s a tárolt és már tranzienstől mentes jelet jelezzük ki a következő fázisban. Minthogy így a kijelzés az ábrán látható módon egy-egy oszloppal eltolódik, az oszlopkijelölő kódot is megfelelően el kell tolni, hogy a 140 forrás első kimenetén a logikai szintugrás ne a helyijei léptetésének megfelelő fázisban, hanem az azt követő fázisban jelölje ki a helyijei adott frek­venciáját reprezentáló oszlopot. Ez azonban a találmány szerinti eljárás lényegét nem érinti és a szakember ettől el­térő módon is ki tudja küszöbölni a szelektivitás és a kép­minőség romlása nélkül a kicsengési időből eredő tran­ziens zavaró hatását. Ugyancsak lényeges követelmény a találmány szerinti mechanizmus gyakorlati megvalósításában a helyijei 130 forrás frekvenciájának megbízható, vagyis gyors és pontos léptetése. A tranziensekkel terhes lassú átkapcsolás is meg­hamisítja a kijelzést, ronthatja a szelektivitás megbízható­ságát. Ezért választottuk az előnyös kiviteli alaknál a fázis­zárt hurkos kétfokozatú elrendezést. Egy megvalósított kapcsolási elrendezésnél a vett jel 10,7 MHz-es középfrekvenciás sávban fekszik. Ennek frekven­ciaspektrumát Af= ±100 kHz szélességű tartományban tizenhat — egyenként 12,5 kHz szélességű — csatornában kell analizálni. Az analizáló sávszűrő 114 fokozat célsze­rűen 455 kHz frekvenciájú mechanikus szűrő, így a helyi­jei 130 forrás kimenőjelének frekvenciája: 10,7 MHz —455 kHz = 10,245 MHz ± 100 kHz, ahol a 100 kHz-es hango­lási tartományt 12,5 kHz lépésekben söpörjük végig. Ezt egyetlen faziszárt hurokban a szokásos mechanizmussal nem lehet 1 ms-on belüli hangolási sebességgel megvaló­sítani. Ezért az első VCO 133 fokozatban előállított, 10 MHz-et meghaladó helyijelet 9,845 MHz-es állandó frekvenciájú segédjellel lekeverjük a 400 ± 100 kHz tarto­mányba és megfelelő szűrés után ezt a különbségi jelet az első 136 fáziskomparátorban összehasonlítjuk olyan refe­renciajellel, melynek a 400 ±100 kHz tartományban vál­toztatható. Az első 136 fáziskomparátor kimenetén meg­jelenő hibafeszültség az első VCO 133 fokozat kimenőjelé­nek frekvenciáját ezért mindenkor arra a pontos értékre korrigálja, melyet a változó frekvenciájú helyijei, mint re­ferenciajel pillanatértéke meghatároz. Az eddigiek alapján és az ábrákat követve látható, hogy a 142 számlánc órajelen­ként! léptetése a változó frekvenciájú helyijei a 2a ábrán mutatott diagram szerinti frekvenciamenetű és a multi­plexer 141 fokozat ennek a frekvenciamenetnek megfele­lően jelöli ki a cikluson belüli fázisonként a 120 mátrix megfelelő oszlopát, melyben a mintavevő 121 fokozatból éppen a 122 analizátorra adott jel szintjének megfelelő magasságú oszlop lesz kivilágítva. A példakénti kiviteli alaknál a frekvenciaosztó 138 fokozat osztásaránya rendre 25—40 arányban változik a 142 számlánc, ,0” és „15” álla­potai között. A referenciafrekvencia 200 kHz, így a máso­dik 137 VCO fokozat frekvenciája az 5—8 MHz tartomány­ban változik 200 kHz-es lépésekben. Ennek tizenhatod­­részre leosztott jele a 312,5—500 kHz tartományban van, 12,5 kHz lépésekben. Ezt a frekvenciasávot az első 131 PLL egység mintegy feltranszponálja a 10,245 MHz ± kHz tartományba, mely a sáváttevés helyijeiének tartománya. Mivel mindkét fáziszárt hurokban az összehasonlítási frekvencia magas (200, illetve 312,5—500 kHz), a frekven­­cialéptetési idő rövid, járulékos szelektivitás romlás nem lép fel. Ilyen frekvencia-kiosztás mellett a 142 számlánc , ,0” állásában a frekvencia áttevő 112 fokozatra adott helyi­jei frekvenciája 10,1575 MHz. A 10,7 MHz névleges frek­venciájú vett jelből így a 10,1575 +0,455 MHz frekvenciájú összetevő jut át a 455 kHz-ra hangolt sávszűrő 114 fokozaton és ennek jelszintje jelenik meg a megfelelő, a legalsó frek­vencia szerinti oszlopban, mely a 120 mátrixnak a multi­plexer 141 fokozat, ,0” szinthez rendelt kimenőjelével akti­válódik. A, ,0” sorszámú oszlopban az aktivált fénypontok alkotta oszlop magassága azoknak az összetevőknek az ere­dő intenzitásával lesz arányos, melyek 10,6125 MHz körüli igen szűk, a szűrő B sávszélessége által meghatározott szélességű sávba esnek. A szűrő áteresztési B sávszélessé­gét célszerűen a csatornatávolság, esetünkben 12,5 kHz kétharmadára választjuk, míg a szomszédos sávban való csillapítását úgy kell választani, hogy az nagyobb legyen, mint a kijelző eszköz dinamika tartománya. Hasonló mó­don a 142 számlánc az „1”, „2”,. . ., „15” állapotaiban a frekvencia áttevő 112 fokozatra adott helyijei frekvenciája 10,170,10,825,. . ., 10,345 MHz lesz, sa szűrőn átbocsátóit középfrekvenciás jelkomponensek frekvenciái megfelelő­en 10,625, 10,6375, . . ., 10,8 MHz lesznek. Az oszlop­vezérlő multiplexer 141 fokozat ezzel együttfutásban ad engedélyező jelet az „2”, „2”, . . ., „15” oszlopra. Ha a 142 számlánc léptetését pl. 1600 Hz frekvenciájú órajel végzi, akkor egy-egy oszlop 10 ms-onként 1/600 = 0,625 ms tartamára világít, azaz 100 Hz periódicitású a villogás. Az emberi szem erre nem érzékeny, mert az ismétlődő jelek egyenletes fényű ábrákká mosódnak össze. Minthogy a vett jel komponenseinek szintje széles tarto­mányban változhat — különösen rádióvevőkészülékeknél való alkalmazás esetében — a frekvencia áttevő 112 fokozat előtti első erősítő 111 fokozat erősítését célszerű a legna­gyobb kimenőjelnek megfelelően szabályozni. Ezt a célt szolgaija az egyenirányító 116 fokozat kimenetére kapcsolt csúcsdetektor 117 fokozat, melynek kimenőjelével szabá­lyozzuk a 111 fokozat erősítését. így biztosítható a kijelzés maximális dinamikája az analizálás teljes menetében. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás adott sávszélességű villamos jelhalmaz, pl. rádiófrekvenciás jelspektrum (továbbiakban: vettjel) kom­ponenseinek szinthelyes kijelzésére, melynek során a vett jelet szuperheterodin szelektor egység jelbemenetére adjuk, a szelektor egység hely ij el bemenetére a mindenkori keresett komponensnek megfelelő frekvenciájú helyijelet adunk és a szelektor egység kimenőjelét kijelző eszköz be­menetére adjuk, azzal jellemezve, hogy a kimenőjelet — somokban és oszlopokban elrendezett pontszerű kijelző elemek seregéből álló — kijelző mátrix egyik, pl. sor­­vezér lő bemenetére kapcsoljuk, akijelző mátrix másik, pl. oszlopvezérlő bemenetére időosztásos léptetőjelet adunk, a helyijelet inkrementálisan változtatható frekvenciájú ge­nerátorral állítjuk elő és e generátor frekvenciavezérlő be­­mene téré a mindenkori kijelzési ciklusban már kiadott lép­tetője lek számát reprezentáló jelet kapcsolunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a helyijelet úgy állítjuk elő, hogy állandó frekvenciájú első helyijelet inkrementálisan vál­toztatható frekvenciájú második helyijellel keverünk és a második helyijelet előállító jelforrás frekvenciavezérlő bemenetére kapcsoljuk az adott kijelzési ciklusban már kiadott léptetőjelek számát reprezentáló vezérlőjelet. 3. Kapcsolási elrendezés adott sávszélességű villamos jel­halmaz, pl. rádiófrekvenciás jelspektrum (továbbiakban: vett jel) komponenseinek szinthelyes kijelzésére, szuper-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents