183782. lajstromszámú szabadalom • Vágányon meneszthető gép, valamint eljárás vágányágyazat tömörítésére
1 183 782 2 kus henger-dugattyús 27 hajtásokból a vágánystabilizáló 13 gépegységre átadott, a40 nyíllal jelölt, lefelé mutató függőleges terhelőerők a 4 sínekkel alakzáróan kapcsolt 37 vezetőgörgők, valamint a 3 8 forgógörgők útján adódnak át a vágánykeretnek. A 2. ábrán a vágányemelő és kiigazító 11 gépegységnek a 32 kiigazítógörgők útján a 4 sínekre átadott oldalkiigazító erők irányát 41 nyilakkal jelöltük. Ugyancsak jelöltük az egy-egy 4 sínhez tartozó alátömékelő 12 gépegységek 43 nyilak irányába beállítható és a kettős 44 nyilak irányába, — a kiviteli példa esetében a vágány 45 hossztengelyének irányában vibrálható 34 tömékelőszerszámaival a zúzalékba, illetve a kavicsba süllyesztett 42 tömékelőkrampácsait. Aterületeket, amelyekben az ágyazatot képező kőzúzalék, illetve kavics a 34 tömékelőszerszámok vibráló mozgása következtében rendeződik, szaggatott 46 vonalakkal határoltuk. A 2. ábrán láthatók a vágánystabilizáló 13 gépegységnek vezető görgői, valamint az azokkal görgősfogót képező, a mindenkori 4 sín sínfejét, annak külső alsó részén aláfogó 38 fogógörgői, valamint feszítő-rögzítő 47 hajtásai, amelyekkel az egymással mindenkor szembefekvő 37 vezetőgörgők nyomkarimáikkal holtjátékmentesen csatlakoztathatók a vonatkozó 4 sínnel. A vágánystabilizáló 13 gépegységnek 39 vibrátorai által keltett vízszintes, a vágány 45 hossztengelyére merőleges, keresztirányú és a 37 vezetőgörgők, illetve 38 fogógörgők útján a 4 sínekre átadott vibrációs mozgásokat a kettős 48 nyilak jelölik. A 4 sínek a vibrációs mozgások következtében a vágányemelő és kiigazító 11 gépegység és a hátsó 3 futómű közötti szakaszon, amint azt torzítottan szaggatott vonalakkal jelöltük, felváltva a bal, illetve a jobb vágányoldal felé rugalmasan kitérnek. Ezek a lengések a 4 keresztaljakon keresztül átadódnak az ágyazóanyagnak, amely ezáltal folyási mozgás állapotba kerül és az egyidejű, a hidraulikus hengerdugattyús 27 hajtással kifejtett függőleges terhelőerő hatására az ágyazati anyag kőzúzalék, illetve kavics darabjai egymás oldalfelülete mentén szorosan illeszkednek, illetve egymáshoz a legszorosabban préselődve, tömörödnek. Aterületet, amelyen belül a vibrációs lengések átadódnak, illetve amelyen belül az ágyazóanyagot képező kőzúzalék, illetve kavics folyási mozgási állapotot vesz fel, szaggatott 49 vonalakkal határoltuk körül. Látható, hogy a kőzúzaléknak, illetve kavicsnak egyrészt a 34 tömékelőszerszám, másrészt a vágánystabilizáló 13 gépegység útján keltett vibráló mozgásokkal rezgésbe hozott területei egymást keresztezik, egymásba folynak, illetve egymást átfedik, aminekkövetkeztében megközelítőleg folyással egymásba átmenő növekvő ágyazati tömörödési zóna keletkezik, amelynek tömörödési foka a hátsó 3 futómű tartományában, — ennek a futóműnek tengelynyomásával járulékosan terhelve —, maximális értéket vesz fel. Az 1. illetve 2. ábrán ábrázolt 1 gép az alábbiak szerint üzemel: az 1 gépet a munkavégzés irányát jelölő nyíl irányában lépésenként az egyik alátömékelési helyről a másik alátömékelési helyig vándoroltatjuk. Az alátömékelő 12 gépegységeket lesüllyesztjük, majd a vágányt a hidraulikus hengerdugattyús 25 hajtással, valamint a vágányemelő és kiigazító 11 gépegység két oldalkiigazító 50 hajtásával keltett a 33 és 41 nyíl értelmében támadó erőkkel magassági oldalirányban kiigazítjuk. A vágány tényleges magassági helyzetét a vágányemelő és kiigazító 11 gépegység, valamint az alátömékelő 12 gépegységek szakaszai között a 20 tapintószerv érzékeli és a 21 mérési érzékelő a szintező-vonatkozási 16 rendszer által megadott, kívánt magassági értékkel összehasonlítja. A kapott érték a 22 vezetéken át a 15 vezérlőszerkezethez jut, amely azonban — figyelembe véve a vágánystabilizáló 13 gépegység szakaszán várható vágánysüllyedést — a vágányemelő és kiigazító 11 gépegység hidraulikus-hengerdugattyús 25 hajtását csak akkor állítja le, ha szintező-vonatkozási 16 rendszer által a vágány előre meghatározott kívánt szintjét egy előre beállított, előnyösen empirikusan meghatározott különbségértékkel túllépi. Egyidejűleg, illetve az alátömékelés befejezése után a vágány magassági helyzetét a lengésbe hozott és függőlegesen terhelt vágánystabilizáló 13 gépegység szakaszán a 23 mérési érzékelő összehasonlítja a szintező-vonatkozási 16 rendszerbe előre betáplált kívánt vágányszinttel és a kapott különbségi érték a 24 vezetéken át a 15 vezérlőszerkezethez jut. Amennyiben a vágány tényleges és kívánt magassági helyzete egymással megegyezik, a vágánystabi- Ii?áló 13 gépegység vibrálása és terhelése változatlan marad. Amennyiben a tényleges és kívánt vágányszint között különbség mutatkozna, úgy a 15 vezérlőszerkezeten kére iztül a vágánystabilizáló 13 gépegység beállítható értékei éspedig a hidraulikus közegnek a hidraulikus-hengerdi gattyús 27 hajtáshoz való bevezetési munkanyomása és'vagy a 39 vibrátorok vibrálási frekvenciája olymódon változik, hogy a készre munkált vágány magassági helyzete pe ntosan megfeleljen a kívánt szintnek. A 15 vezérlőszerkezetnek megfelelő elektronikus, valamint hidraulikus vezérlő és szabályozó tagokkal való ellátásával az egész eljárás a legmesszebbmenőkig automtizálható. A 3. ábrán ábrázolt másik kiviteli alaknál vágányt al. ítömékelő-szintező52 gép két 53, illetve 54 futóműve között munkagépegységek, mégpedig egy vágányemelő és kiigazító 55 gépegység, két egy-egy 56 sínhez tartozó alátömíkelő 57 gépegység, valamint egy vágánystabilizáló 58 gépegység van elhelyezve. Mindegyik alátömékelő 57 gépegységhez egy 59 határolószerkezet tartozik, amely hí draulikus henger-dugattyús 60 hajtás útján a 61 gépvázzal kapcsolt, magassági értelemben állítható és tetszés szerinti magassági helyzetben rögzíthető a hozzá tartozó 56 sínre víillával támaszkodó hosszgerendából áll. Az 52 gép, — az előző kiviteli alaktól eltérően —, két 63, illetve 64 dróthuzalból kialakított szintező-vonatkozási 65, illetve 66 rendszerből áll. Ennek megfelelően a 63 dróthuzalnak, — a munkavégzés irányát jelölő 67 nyíl irányát tekintve —, eleje a még kiigazítatlan vágány mindkét sínén vezetett és magassági értelemben elmozduló 68 tapintószervvel van megtámasztva. A másik 64 dróthuzal eleje, valamint a 63 dróthuzallal kapcsolt 69 mérési-érzékelő egy további 70 tapintószervvel van összekötve, amely a vágányemelő és kiigazító 55 gépegység és az alátömékelő 57 gépegység között helyezkedik el. Mind a 63, mind a 64 dróthuzíiI hátsó vége az 54 futómű első 71 tengelyére támaszkodik fel. A vágánystabilizáló 58 gépegység 72 kapcsolóérzékelővel van összekötve, amely a 63 dróthuzallal együtt villamos áramkört nyit, vagy zár. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
