183721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új ciklikus imin-származékok előállítására

1 183 721 2 A találmány tárgya eljárás új antiaritmiás hatású ciklikus imin-származékok előállítására. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyüle­­tek az (I) általános képlettel jellemezhetők. A képlet­ben A karbonil- vagy hidroximetilén-csoportot, B oxigénatomot vagy imino-csoportot, R hidrogénatomot vagy kis szénatomszámú al­kilcsoportot, Xi és X2 egymástól függetlenül hidrogénatomot, ha­logénatomot, kis szénatomszámú alkilcso­­portot, aminocsoportot vagy nitrocsoportot jelent, n = 6 vagy 7, és m = 0 vagy 1. A leírásban rövid szénláncú alkilcsoporton egyenes vagy elágazó láncú, legfeljebb 4 szénatomot tartalma­zó alkilcsoportot (pl. metil, etil, n-propil, izopropil, n-butil, szek.-butil, stb.) értünk. A „halogénatom” kifejezés mind a négy halogénatomot (fluór, klór, bróm és jód) magában foglalja. A szív- és érrendszeri megbetegedések mindmáig a haláloki statisztikák első helyén szerepelnek. Ezért vi­lágszerte jelentős erőfeszítések történnek kellő haté­konyságú új kardiovaszkuláris vegyületek előállítása és kifejlesztése terén. A szív ritmuszavarainak kezelésében máig is hasz­nálatos a kinidin ill. rokon vegyületei (Br. Heart J. 38 381 1976). Elsősorban aritmia, pitvarlebegés és -reme­gés valamint paroxismalis tachikardia esetén alkal­mazzák. Toxikus mellékhatásaival azonban számolni kell. Gyakori az egyéni túlérzékenység, látási zava­rok, fejfájás, hányinger, súlyos asztmás tünetek. Mindezek indokolták, hogy olyan új vegyületeket ke­ressünk, amelyek kedvezőbb terápiás indexük alapján a fenti, nemkívánt mellékhatásokkal nem rendelkez­nek. Az (I) általános képletű új ciklikus imin-származé­­kokat a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a) azoknak a vegyületeknek előállítása céljából, amelyeknek (I) általános képletében A karbonilcsoportot, B iminocsoportot jelent, és m = 0 valamely (II) általános képletű vegyületet — a képlet­ben R, Xi és X2 jelentése a fent megadott, Z pedig ha­logénatomot jelent — valamely (III) általános képletű ciklikus iminnel — a képletben n jelentése a fent meg­adott — reagáltatunk; vagy b) azoknak a vegyületeknek előállítása céljából, amelyeknek (I) általános képletében A hidroximetilén-csoportot, B oxigénatomot jelent, és m = 1 valamely (IV) általános képletű vegyületet — a képlet­ben Xi és X2 jelentése a fent megadott —, vagy vala­mely (V) általános képletű vegyületet — a képletben Xi és X2 jelentése a fent megadott, Z pedig halogén­atomot jelent — valamely (III) általános képletű cikli­kus iminnel — a képletben n jelentése a fent megadott — reagáltatunk, vagy c) azoknak a vegyületeknek előállítása céljából, amelyeknek (I) általános képletében A hidroximetilén-csoportot B iminocsoportot jelent, és m = 1, valamely (VIII) általános képletű vegyületet — a kép­letben X] és X2 jelentése a fent megadott, Z halogén­atomot jelent — valamely (III) általános képletű cikli­kus iminnel — a képletben n jelentése a fent megadott — reagáltatunk. A találmány szerinti a) eljárást, a (II) és (III) általá­nos képletű vegyületek reakcióját előnyösen protikus vagy apoláros-aprotikus oldószerben hajtjuk végre. Alifás alkoholok (metanol, etanol, i-propanol, stb.), dimetilformamid, dimetil-acetamid, stb. elő­nyösen alkalmazhatók erre a célra. A reagáltatás szé­les hőmérséklet-intervallumban (0 °C—160 °C) tör­ténhet. Célszerűen az oldószer forráspontján hajtjuk végre a reakciót. A találmány szerinti b) eljárás értelmében valamely (IV) általános képletű vegyületet reagáltatunk egy (III) általános képletű ciklikus iminnel. A reakciót célszerűen oldószerben hajtjuk végre. Előnyösen ali­fás alkoholok (metanol, etanol, i-propanol), aromás szénhidrogének (pl. benzol, toluol, xilol), dimetilfor­mamid, dimetilacetamid, alkalmazhatók oldószer­ként, de végrehajtható a reakció külön oldószer alkal­mazása nélkül is, a ciklikus imin feleslegben. A rea­­gáltatást célszerűen emelt hőmérsékleten (60 °C— 160 °C), előnyösen a reakcióelegy forráspontján vé­gezzük. Amennyiben a ciklikus imin feleslegében dol­gozunk, előnyösen 140—150 °C körüli hőmérsékletet alkalmazunk. A találmány szerinti b) eljáráson belül az általános képletű vegyületeket ciklikus iminnel reagáltatjuk. A reakciót előnyösen oldószerben (pl. alifás alkohol, aromás szénhidrogén, stb.) hajtjuk végre emelt (60—160 °C) hőmérsékleten, előnyösen a reakció­elegy forráspontján. Az alkalmazott ciklikus imin fe­leslege is szolgálhat oldószerként. A találmány szerinti c) eljárást a (VIII) és (III) álta­lános képletű vegyületek reagáltatását célszerűen ol­dószerben, előnyösen alifás alkoholokban, aromás szénhidrogénekben, dimetilformamidban, dimetil­­szulfoxidban vagy dimetil-acetamidban hajtjuk végre. Végrehajtható a reakció külön oldószer alkalmazása nélkül is, a ciklikus imin feleslegében. A reagáltatást célszerűen magas hőmérsékleten — 100 °C — előnyö­sen az elegy forráspontján végezzük. A kiindulási anyagként használt (II) általános kép­letű vegyületek egy része ismert (pl. 96,283 lsz. hol­land szabadalmi leírás), 2,043.469 lesz. francia szaba­dalmi leírás), más részük a J, Med. Chem. 221171 (1979) szakfolyóiratban ismertetett általános módszer szerint állítható elő. A (III) általános képletű ciklikus iminek kereske­delmi forgalomban vannak. A (IV) általános képletű vegyületek egy része ugyancsak ismert (pl. Zsur. Obshchei Khim. 27 1223—6 (1975), vagy az 52105137 lsz. japán szaba­dalmi leírás szerint állítható elő. Az (V) általános képletű vegyületek a J. Chem. Soc. 1954 1571-7 szakfolyóiratban megjelent közle­ményből ismertek, illetve az ott leírt módszerrel állít­hatók elő. A (VI) általános képletű vegyületek kereskedelmi forgalomban vannak. A (VIII) általános képletű vegyületek egy része, il­letve az előállításukra alkalmazható módszer a J. Med. Chem. 10 (2) (1967) szakközleményből ismert. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents