183676. lajstromszámú szabadalom • Épitmény, valamint eljárás annak létesitésére
1 183 676 2 A találmány építményre vonatkozik, amelynek egymástól távközzel elhelyezett térelemei, az azok közötti teret áthidaló tetőszerkezete, valamint padozata van. A találmány tárgyát képezi az építmény létesítésére szolgáló eljárás is. Az építőipari gyakorlatban könnyűszerkezetes térelemeket mind önmagukban, mind más építési szerkezetekkel kombinálva elterjedten alkalmaznak. Ismeretesek például olyan építmények, amelyeknek két vagy több sorban egymástól távközzel elhelyezett könnyűszerkezetes térelemei vannak, és a közöttük levő tér le van fedve. A lefedéshez egy ismert megoldás szerint lapostetőt használnak, amelynek főtartókból, szelemenekből és szélrácsokból álló, helyszínen szerelt vázszerkezete és héjalása van. E megoldás hátránya, hogy a lefedett tér belmagassága nem haladhatja meg a térelemek magasságát, max. 3,0 m-t. További hátrányt jelent a tetőszerkezet helyszíni összeszerelésének nagy élőmunkaigénye. Egy másik ismert megoldásnál a könnyűszerkezetes térelemek közötti terek lefedéséhez alumínium dongaelemeket alkalmaznak. így nagyobb belmagasság nyerhető; a nagyobb magasságú tér azonban nem használható ki a teljes magasságig, mert a dongatámaszok magasságában beépített vonóvasak ezt nem teszik lehetővé. A térlefedő dongaelemek alátámasztásként külön tartószerkezeti rendszert igényelnek, amely az erőket a térelemekre adja át. További hátrányt jelent, hogy a dongák szállítás és tárolása csak beépített alakjukban történhet, így a szálítási és tárolási műveletek — az elemek íves kialakítás és nagy méretei miatt — meglehetősen körülményesek. A 2068 712. számú francia szabadalmi leírás olyan térlefedési eljárásra vonatkozik, amely szerint két meglevő mafasház közé kábeltetőt függesztenek be, amely alatt pl. sportpályákat, sportlétesítményeket (pl. uszoda, korcsolyapálya stb.) javasolnak létrehozni. A tetőszerkezet terheit a magasházak alapozásai, illetve maguk a magasházak veszik át, E módszer elsősorban végleges létesítmények építéséhez van előirányozva. A találmány feladata, hogy ilyen építményt szolgáltasson, amely kihasználja a könnyűszerkezetes térelemek előnyeit, megtartja azok alátámasztó szerkezetkénti funkcióját is, a közöttük levő terek lefedését azonban az eddigieknél lényegesen egyszerűbben és gazdaságosabban teszi lehetővé. A találmány feladata továbbá, hogy olyan eljárást szolgáltasson az építmény létesítésére, amelynek segítségével a kivitelezési munka gyorsan és csekély élőmunka-ráfordítással végrehajtható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a térelemek közötti belső tér magassága nyeregtetős megoldással megnövelhető, ugyanakkor a nyeregtető által a térelemekre továbbított vízszintes, kifelé irányuló húzóerő-komponensek magának az építménynek a vasbeton padozatával, mint statikailag együttdolgozó szerkezettel felvehetők. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy amennyiben a nyeregtetőt összecsukható-széthajlítható lemezszerű elemekből készítjük el, ezek szállítása és szerelése igen kedvezően megoldható. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan építmény segítségével oldottuk meg, amelynek egymástól távközzel elhelyezett térelemei, az azok közötti teret áthidaló tetőszerkezete, valamint padozata van, és amelyre az jellemző, hogy a tetőszerkezetet nyeregtető alkotja, amely alsó végei tartományában az egymástól távközzel elhelyezett térelemek felső részéhez van csatlakoztatva. A padozat a tetőszerkezettel és térelemekkel statikailag együttdolgozó, a nyeregtető által átadott vízszintes erők felvételére alkalmas lemezként van kialakítva. Célszerűen a padozatot vasbeton lemez alkotja, amely távközzel az egymással szemben levő térelemek belső homlokfelülete alá nyúlik. Az építmény egy további célszerű kiviteli példájának több, egymás mellett elhelyezett és egymáshoz kapcsolt — célszerűen könnyűszerkezetes, térelemekből álló térelem-sorai vannak, amelyek egymástól távközzel húzódnak. Magától értetődő, hogy a sorok hosszúságát gyakorlatilag. semmi nem korlátozza, tehát tetszés szerinti hosszúságú építmény létesíthető, illetve valamely meglevő építmény — szükség szerint — bővíthető. Kettőnél több sorban is elhelyezhetők könnyűszerkezetű térelemek, úgyhogy az építmény szélessége is gyakorlatilag tetszőleges lehet, illetve az épület szélességi értelemben — mindkét oldalirányban — is bővíthető. Egy további találmányi ismérv szerint a nyeregtetőszerkezetnek a térelemek felső szintje felett húzódó torokgerendái vannak. Az építmény egy másik előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a nyeregtető-szerkezet előregyártott tetőelemekből van kialakítva, amelyek két, egymásra hajtható, és ilyen állapotban tárolható és/vagy szállítható, egyik végük tartományában csuklósán összekapcsolt lappal rendelkeznek. Célszerűen minden előregyártott nyeregtető-elemhez legalább egy-egy torokgerenda tartozik. A torokgerendák a tetőlapokhoz csuklókkal lehetnek csatlakoztatva. Előnyös továbbá, ta a nyeregtető statikailag háromcsuklós szerkezetként van kialakítva. Az előregyártott tetőszerkezet lapjai például — célszerűen két-két — tetőponti csuklóval vannak egymáshoz kapcsolva, és — ugyancsak célszerűen két-két — talpponti csuklóval vannak a térelemekhez csatlakoztatva. Kiegészítő alátámasztó szerkezetként a padozaton kívül a térelemek külső széle tartományában a térelemek alatt — előnyösen előregyártott vasbeton — lemezcsík húzódik. Egy további előnyős találmányi ismérv szerint a térelemek feltilnézeiben téglalap alakúak, vázszerkezetüknek négy sarokoszlopa, legalább négy hosszrúdja, legalább négy keresztrúdja, valamint további, a sarokoszlopok közelében, a hosszabb oldallapokban elhelyezkedő oszlopai vannak. Célszerű továbbá, ha a térelemek oly módon vannak az épületszerkezeiben elrendezve, hogy hosszabb oldalaik a nyeregtető által a térelemekre átadott vízszintes erőkkel párhuzamosak. Az építménynek a statikai funkció betöltése érdekében a térelemeket a padozatba erőátadást lehetővé tevő módon lekötő szerkezetei vannak. Egy-egy leköt3-szerkezetnek — célszerűen felülnézetben téglalap alakú — alaplapja van, amelyből legalább két, egymástól távközzel elhelyezkedő kapcsolótest nyúlik ki, amelyek kúpos felületűek, és átmenő menetes lyukat tartalmaznak, és e kapcsolótestek a szomszédos térelemek kapcsolótesteinek kúpos, lefelé szélesedő nyilasaiba illeszkednek, mimellett a térelemek és a lekötőszerkezet kapcsolótestei csavarokkal vannak egymáshoz rögzítve, a lekötőszerkezet alaplapja pedig a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
