183652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biciklusos vegyületek előállítására
1 183 652 2 vizes nátrium-hidroxid-oldattal, majd 50 ml vízzel, végül kétszer 50 ml 20°/o-os vizes foszforsavoldattal és 50 ml vízzel a megadott sorrendben, és-vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk. Az oldószert ledesztillálva 35 g N-benziloxi-karbonil-L-alanil-N-(indán-2-il)-glicin-terc-butilésztert kapunk olaj formájában. Ezt 300 ml metanolban feloldjuk, majd 7 g oxálsavat és 3,5 g 10%-os szénhordozós palládium katalizátort (mely 50% vizet tartalmaz) adunk hozzá. A katalitikus redukciót szobahőmérsékleten, atmoszferikus nyomáson végezzük. A reakció befejeződése után a katalizátort leszűrjük, a szűrletet csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és 500 ml etanolt adunk a maradékhoz. Hűtés közben csapadék képződik, melyet szűréssel összegyűjtünk és megszárítjuk. így 21,8 g L-alanil-N-(indán-2-il)-glicin-terc-butilészter oxálsavas sóját kapjuk meg, melynek olvadáspontja 138—141 °C. [a]ÿ + 20,4° (c = 1, metanol). 6. referenciapélda 300 ml etil-acetát és 200 ml 5%-os vizes kálium-karbonát-oldat elegyéhez 6 g N-(indán-2-il)-glicin-benzilészter-hidrokloridot adunk, majd ezt követően az oldatot élénken keverjük. A kapott oldathoz cseppenként 6 ml klóracetil-kloridot adunk 30 perc leforgása alatt, jéghűtés közben. A keverést további egy óráig folytatjuk. Az etil-acetátos réteget ezután elválasztjuk, vízzel mossuk és vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékhoz étert adva, 6 g N-klór-acetil-N-(indán-2-il)-glicin-benzilésztert kapunk színtelen pikkelyek formájában. Olvadáspontja 99,5— 100,5 °C 7. referenciapélda 50 ml metil-etil-ketonban feloldunk 3 g N-klóracetil-N-(indán-2-il)-glicin-benzi!észtert és 2 g N-benzilglicin-etilésztert. Az oldathoz 10 g kálium karbonátot adunk, majd keverés közben 24 óráig melegítjük visszafolyató hűtő alkalmazása mellett. Lehűlés után az oldhatatlan anyagot leszűrjük és a szűrletet csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Maradék gyanánt olajat kapunk. Ezt szilikagél oszlopon kromatográfiásan megtisztítva 3 g N-etoxi-karbonilmetil-N-benzilglicil-N-(indán-2-il)-glicin-benzilésztert kapunk olaj formájában. Infravörös (IR) abszorpciós spektrum Cíí3 cm-1: 1730, 1640 8. referenciapélda 7 g N-(indán-2-il)-glicin-terc-butilésztert 8,5 g N-(benziloxi-karbonil)-L-leucinnal reagáltatva és a reakcióelegyet az 5. referenciapéldában leírt módon kezelve 3,5 g L-leucil-N-(indán-2-il)-glicin-terc-butilésztert kapunk színtelen amorf por formájában. 9. referenciapélda 8,2 g N-(indán-2-il)-glicin-terc-butilésztert 13 g Naterc-butoxikarbonil-N£-benziloxi-karbonil-L-lizinnel reagáltatva az 5. referenciapéldában leírt módon 14 g NMerc-butoxi-karbonil-bk-benziloxi-karbonil-L- lizin-N-(indán-2-iI)-glicin-terc-butilésztert kapunk színtelen olaj formájában. NMR (CDClj) ő: 1,40, 1,45 (18H), 5,05 (2H), 7,0—7,3 (9H). IR spektrum: vügjp cm-1: 1700, 1640 [ö]f>4—14,3° (c = 0,9, metanol). 10. referenciapélda A 9. referenciapélda szerinti eljárás során kapott NMerc-butoxikarbonil-N'-benziloxi-karbonil-L- lizil-N-(indán-2-il)-glicin-terc-butilészterből 5 g-t feloldunk 100 ml IN etilacetátos sósavoldatban, és az oldatot 6 óráig szobahőmérsékleten hagyjuk állni. A reakcióelegyhez 500 ml petrol-étert adva egy olajos anyag különül el, melyet izolálunk. Az oldatréteget csökkentett nyomáson betöményítjük és sósavval hasonló módon újra kezeljük. A kapott olajos frakciókat összegyűjtjük, 100 ml etil-acetátban feloldjuk és 100 ml IN vizes nátrium-hidroxid-oldattal, majd vízzel mossuk. A szerves réteget vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk, majd 1 g oxálsav hozzáadása után az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékhoz éter és petroléter elegyét adva 2,4 g N“karbobenzoxi-L-lizil-N-(indán-2-il)-glicin-terc-butilészter oxálsavas sóját kapjuk meg színtelen por formájába. Elemanalízis: Q9H39N3O5.C2H204.H20 Számított: C, 60,28; H, 7,02; N, 6,80 Talált: C, 59,83; H, 7,01; N, 6,41 [a]#'5 +17,5° (c = 1, metanol). 11. referenciapélda 100 ml metanolban feloldunk 13 g 2-indanont és az oldatban feloldunk 13 g /?-alanin-etilészter-hidrokloridot és jéghűtés mellett keverés közben, 6,5 g nátrium-ciano-bórhidridet adunk hozzá részletekben. Az elegyet éjszakán át szobahőmérsékleten hagyjuk állni, majd 500 ml jeges vízre öntjük, nátrium-hidrogén-karbonáttal meglúgosítjuk és 200 ml kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk, majd a kloroformot csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékhoz 10 ml 20% etanolos sósavoldatot és 50 ml etil-étert adunk egymás után, és az elegyet szobahőmérsékleten hagyjuk állni. A keletkező csapadékot szűréssel összegyűjtjük és megszárítjuk. 10 g N-(indán-2-il)-/?-aIanin-etilészter-hidrokloridot kapunk színtelen pikkelyek formájában, melyek olvadáspontja, 150—151 °C. 12. referenciapélda 1 g N-(indán-2-il)-/?-alanin-etilészter-hidrokloridot 7 g N-benziloxi-karbonil-L-alaninnal reagáltatunk, majd a reakcióelegyet a 4. referenciapéldában leírtak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
